Nőtt a magyar agrárkülkereskedelem aktívuma tavaly
2024. 04. 11. 01:30
Éves összevetésben 51 millió euróval (csaknem 20 milliárd forinttal) 3519 millió euróra (csaknem 1400 milliárd forintra) nőtt 2023-ban a magyar agrárkülkereskedelem aktívuma - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kedden közzétett összefoglalójában.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke elérte a 13 386 millió eurót, a behozatal 9866 millió euró volt. Mindkettő 1,3 százalékkal nőtt 2022-höz képest. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági kivitelen belül 0,3 százalékponttal 9 százalékra csökkent.
A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 13 exportértéke nőtt 2023-ban az összefoglaló szerint. A legnagyobb mértékben, 160,4 millió euróval a dohánytermékeké, míg az állati takarmányoké 123,6 millió euróval, a cukor és cukorkaáruké 103,5 millió euróval, a húsféléké 99,6 millió euróval. A legnagyobb, 198 millió eurós visszaesés az állati és növényi zsírok, olajok árucsoportban volt, az olajos magvak exportárbevétele 122,6 millió euróval maradt el a 2022-es szinttől.
Az AKI összesítése szerint az agrárexport értékének 76 százaléka, az import értékének 64 százaléka 10-10 árucsoportból származott. Az öt legnagyobb értékű, vagyis a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok részesedése 50 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport, vagyis az állati takarmány, a húsfélék, a különböző ehető készítmények, a cukrászati termékek, valamint a tejtermék, tojás méz aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el tavaly.
Németország az agrárkiviteli és -behozatali rangsornak is az élén állt 2023-ban, az export értéke 1844 millió euró, az importé 1650 millió euró volt. A legfontosabb célországok közé tartozik még sorrendben Olaszország, Románia és Ausztria, mindegyikbe több mint 1000 millió euró értékű magyar agráráru ment ki. Behozatalban ezt a szintet Németországon kívül csak Lengyelország és Szlovákia érte el agrártermékekből - olvasható az összefoglalóban.
Beindultak a lakásépítések Magyarországon – Ez már az Otthon Start hatása?
Az első félévben 22 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek száma pedig még nagyobb, 29 százalékos ugrást mutatott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A beszámoló szerint az első negyedév volt kiemelkedő, a másodikban már sokkal kisebb mértékben élénkült a piac. A statisztika alapján folytatódott az eddigi tendencia: az Otthon Start Program érezhetően fellendítette a keresletet, ezt igyekszik most lekövetni a kínálat is.
Mínuszban zártak csütörtökön a Wall Street-i indexek
Az amerikai részvénypiacok csütörtökön csökkenésben zártak, miközben a befektetők a vállalati gyorsjelentéseket, valamint az Egyesült Államok és Irán között az esetleges békemegállapodás felé mutató jeleket figyelték. Az S&P500 0,2%-kal, a Dow Jones 0,9%-kal, a Nasdaq Composite 0,1%-kal zárt alacsonyabban.
Kedvező vállalati jelentések támogatták az európai piacokat
Mérsékelt elmozdulásokat mutatva többnyire emelkedtek a vezető nyugat-európai részvényindexek. A Stoxx600 0,2%-kal, a DAX 0,1%-kal, a CAC40 0,4%-kal emelkedett, míg az FTSE 100 0,2%-kal csökkent. Ezzel a páneurópai index sorozatban harmadik napon zárt történelmi csúcson. A napi emelkedés jelentős részét a vállalati eredmények hajtották.
Elmaradt egyelőre az albérletpiaci roham - mennyibe kerülnek most a kiadó lakások?
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése utáni hetek jelentik az albérletpiaci főszezont, ekkor egyszerre jelennek meg nagyobb számban a lakást kereső diákok, miközben a tulajdonosok egy része is erre az időszakra időzíti kiadó ingatlanának meghirdetését. Az idei szezon első tíz napjának adatai alapján az idei roham egyelőre országosan visszafogottabb mint tavaly vagy tavalyelőtt. Igaz, vannak kivételes városok, ahol nagyobb lendülettel indult a szezon.
A mulcsozás titka, amitől szebb lesz a gyeped, mint valaha
A robotfűnyíró mikro-nyírása: A robot nem hetente egyszer nyírja le a pázsitot, hanem naponta vagy kétnaponta végighalad a gyep egészén. Nem centimétereket vág, hanem csupán 1-2 millimétert csippent le a fűszálak végéből. Mivel a levágott darabkák mikroszkopikus méretűek, nem maradnak a fűszálak tetején. Azonnal lehullanak a fűszálak közé, közvetlenül a talaj felszínére. Mivel szinte teljes egészében vízből és szerves anyagból állnak, napokon - sőt, a meleg nyári napokon órákon - belül teljesen elbomlanak és nyomtalanul eltűnnek.
Energiaválság idején felértékelődnek a korszerű otthonok – mutatjuk, miből finanszírozható a felújítás
Az elmúlt napok energiaellátással kapcsolatos eseményei ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire fontos az energiahatékonyság. A legolcsóbb energia továbbra is az, amelyet nem kell felhasználni. Egy korszerűsítés azonban több millió forintos beruházás is lehet, amelyet a legtöbb háztartás nem tud önerőből finanszírozni.
Megtorpant az áremelkedés, de sok eladó még mindig durván túlárazza eladó ingatlanát
Annak ellenére, hogy az idei év második negyedévében csökkentek az ingatlanárak, az eladók egy része továbbra is a korábbi piaci helyzetből indul ki a hirdetési árak meghatározásánál. A Balla Ingatlan szakértői szerint ennek következtében még mindig gyakori az 5–10 százalékos, sőt olykor a 15–20 százalékos túlárazás is, ami jelentősen megnehezítheti, vagy adott esetben akár lehetetlenné is teszi az értékesítést.
Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.
Mit tesz az agyaddal, ha minden nap ugyanazt csinálod?
A WHO demencia-irányelveiben önálló kockázati tényezőként szerepel a kognitív inaktivitás. A dokumentum rámutat: az egész életen át tartó kognitív aktivitás — a tanulás, a mentálisan igényes feladatok és az új ingerek — szoros összefüggésben áll a szellemi hanyatlás alacsonyabb kockázatával .
Elmaradt a várakozásoktól az ipar júniusi teljesítménye
Az ipari termelés júniusi mutatói elmaradtak a várakozásoktót, már az előzetes GDP-adatok is sejteni engedték, hogy a fél év utolsó hónapja nem volt erős - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A kilátások továbbra is bizonytalanok alapvetően a külpiaci feltételek miatt, de majdnem biztos, hogy a magyar ipar túllépett az évekig húzódó recesszión.
A magyar vegyipar csaknem 200 megawattal csökkentette energiafelhasználását
A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) tagvállalatai csaknem 200 megawattal (MW) csökkentették villamosenergia-felhasználásukat és jelentősen visszafogták vízfelhasználásukat is a tagoktól beérkezett információk alapján, ez a felhasználás-csökkentés az országosan elért eredmények mintegy 25 százalékát teszi ki - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Így változtatja meg a fizetésemelési tárgyalásokat a bértranszparencia
Magyarországon is új korszakot hoz az Európai Unió bértranszparencia-szabályozása, amely minden eddiginél átláthatóbbá teszi a vállalati javadalmazást: a munkavállalók ezentúl joggal kérhetik ki munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végzők átlagos bérét. A WHC szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új irányelv nemcsak a bértárgyalások dinamikáját változtatja meg, de komoly adminisztrációs és kulturális felkészülést is megkövetel a hazai cégektől.
A vészhelyzet elkerülésén dolgoznak a halgazdálkodók
A rendkívüli hőség és szárazság közepette a halgazdálkodók már nem a legnagyobb hozamra törekszenek, a vészhelyzet kialakulását próbálják megelőzni minden eszközzel - közölte az MTI-vel csütörtökön a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).
Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica
Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak. A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.
