Nőtt a magyar agrárkülkereskedelem aktívuma tavaly
2024. 04. 11. 01:30
Éves összevetésben 51 millió euróval (csaknem 20 milliárd forinttal) 3519 millió euróra (csaknem 1400 milliárd forintra) nőtt 2023-ban a magyar agrárkülkereskedelem aktívuma - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kedden közzétett összefoglalójában.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke elérte a 13 386 millió eurót, a behozatal 9866 millió euró volt. Mindkettő 1,3 százalékkal nőtt 2022-höz képest. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági kivitelen belül 0,3 százalékponttal 9 százalékra csökkent.
A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 13 exportértéke nőtt 2023-ban az összefoglaló szerint. A legnagyobb mértékben, 160,4 millió euróval a dohánytermékeké, míg az állati takarmányoké 123,6 millió euróval, a cukor és cukorkaáruké 103,5 millió euróval, a húsféléké 99,6 millió euróval. A legnagyobb, 198 millió eurós visszaesés az állati és növényi zsírok, olajok árucsoportban volt, az olajos magvak exportárbevétele 122,6 millió euróval maradt el a 2022-es szinttől.
Az AKI összesítése szerint az agrárexport értékének 76 százaléka, az import értékének 64 százaléka 10-10 árucsoportból származott. Az öt legnagyobb értékű, vagyis a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok részesedése 50 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport, vagyis az állati takarmány, a húsfélék, a különböző ehető készítmények, a cukrászati termékek, valamint a tejtermék, tojás méz aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el tavaly.
Németország az agrárkiviteli és -behozatali rangsornak is az élén állt 2023-ban, az export értéke 1844 millió euró, az importé 1650 millió euró volt. A legfontosabb célországok közé tartozik még sorrendben Olaszország, Románia és Ausztria, mindegyikbe több mint 1000 millió euró értékű magyar agráráru ment ki. Behozatalban ezt a szintet Németországon kívül csak Lengyelország és Szlovákia érte el agrártermékekből - olvasható az összefoglalóban.
Binance kontra Wall Street Journal: jogi csatába kezdett a kriptotőzsde
Ritka és nagy horderejű lépésre szánta el magát a Binance: rágalmazási pert indított a Wall Street Journal ellen egy februári cikk miatt, amely szerint a platformon keresztül jelentős összegű kriptó áramolhatott iráni szankciós entitásokhoz. A világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje szerint a beszámoló pontatlan állításokat tartalmazott, amelyek komoly reputációs és üzleti károkat okoztak.
Emelkedtek a fejlett piaci hozamok, erősödött a dollár, vegyesen teljesítettek a régiós devizák, a forint gyengült
Bár az amerikai inflációs és maginflációs adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak, de a növekvő közel-keleti feszültség és az emelkedő olajárak miatt újból erősödtek az inflációs és kamatemelési várakozások – különösen, hogy Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta: mindent megtesznek azért, hogy az emelkedő olajárak dacára féken tartsák az inflációt.
Multichain irányba fordul a Pump.fun? Új jelek utalnak a terjeszkedésre
Egyre több jel mutat arra, hogy a Pump.fun kiléphet a kizárólagos Solana-ökoszisztémából. A platform több új aldomaint regisztrált különböző blokkláncokhoz, miközben profiljából eltűnt a „Solana” megnevezés. Bár ez még nem jelent hivatalos multichain indulást, a háttérben zajló technikai előkészítés arra utal, hogy a projekt komolyan vizsgálja a többhálózatos terjeszkedést.
Virtuális feltöltőkártyák online fizetésekhez Magyarországon
Ha Magyarországon élsz, és külföldi webshopokban, hirdetésekért vagy előfizetésekért akarsz fizetni, biztosan ismerős a para a helyi bankkártyákkal. De van megoldás – a virtuális prepaid kártyák. Ezek olyan eldobható vagy többször használatos digitális kártyák, amiket online hozol létre, és te magad töltesz fel. Az bennük a legkirályabb, hogy csomót közülük kriptóval is fel lehet tölteni. Hadd meséljek néhány bevált szolgáltatásról.
Aave-alapító: radikális DAO-reformra van szükség – repedezik a decentralizált irányítás
Az Aave alapítója szerint a jelenlegi DAO-irányítás túl lassú, túl politikai és túl centralizált lett. Stani Kulechov most nyíltan reformot sürget: a napi döntéseket szakértői csapatokra bízná, miközben a tokenbirtokosok csak a legfontosabb stratégiai kérdésekben szavaznának. A vita nem véletlenül robbant ki – az elmúlt évben az Aave ökoszisztémáját belső konfliktusok, kilépő fejlesztők és vitatott finanszírozási javaslatok rázták meg.
Gyengült a forint csütörtök reggelre
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Átadták a magyar sajtó napja alkalmából a közmédia díjait
A magyar sajtó ünnepén átadott díj köszönet és elismerés azért a munkáért, amit a közmédia munkatársai végeznek a hiteles tájékoztatás, a magyar kultúra, az anyanyelv, a család védelmében, a sport vagy az igényes szórakoztatás érdekében - jelentette ki a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a közmédiának a magyar sajtó napja alkalmából rendezett díjátadó ünnepségén szerdán Budapesten.
Nőtt az ANY Biztonsági Nyomda árbevétele és eredménye tavaly
Az ANY Biztonsági Nyomda nettó árbevétele 71,85 milliárd forint volt 2025-ben, 1,9 százalékkal több, mint az előző évben, nettó eredménye pedig 7,6 százalékos emelkedéssel 8,5 milliárd forintra nőtt - tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
Az EP lépéseket sürget a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék felszámolására
Az Európai Parlament szerint a fiatalabb nők egyre inkább felülmúlják a fiatalabb férfiakat az iskolázottság terén, de általában alacsonyabb fizetést kapnak és alulértékeltek, ezért lépéseket sürget a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék felszámolására - közölte az uniós parlament szerdán.
Fidelity: Az olajpiacok az árkockázat és az árzavar között ingadoznak
Az olajárak az elmúlt napokban jelentős ingadozást mutattak, mivel az iráni konfliktus okozta zavarok kezdetben korlátozták a kínálatot és szűkítették a fizikai piacokat, majd enyhültek, miután jelek mutattak arra, hogy a feszültségek fordulópontjához közelednek. A Fidelity megvizsgálta, mi áll a legújabb mozgások hátterében, és mérlegeli azok következményeit az energetikai vállalatokra és a tágabb piacra nézve.
Mérsékelt és kiegyensúlyozottabb működés felé tart a lakáspiac 2026-ban
A hektikusnak mondható tavalyi évhez képest 2026-ban a magyar lakáspiac nyugodtabb, egyenletesebb piaci működést hozhat, ami a lassuló áremelkedésben, a kínálat bővülésében és az ingatlanpiac túlárazottságának csökkenésében is megmutatkozhat – hangzott el az OTP Csoport éves ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján, ahol a szakértőik ismertették, milyen főbb tényezők alakítják jelenleg a lakáspiaci folyamatokat. A szakértők szerint jelenleg leginkább saját célra, családi házat keresnek a vevők, de az új ingatlanfejlesztések is hatással lesznek a 2026-os ingatlanpiacra.
Automatizáció és költségelőny: stratégiai csomóponttá válhat régiónk az európai logisztikában
Versenyképes költségszint, fejlett infrastruktúra és terjedő automatizáció: mindezek együtt teremthetnek olyan környezetet, amely hosszú távon is vonzóvá teszi Kelet-Közép-Európát az ipari és logisztikai beruházások számára – állapították meg az iO Partners régiós ügyfélrendezvényén. A szakértők szerint Magyarország – földrajzi helyzetének és ipari bázisának köszönhetően – tovább erősítheti szerepét a régió egyik kulcsfontosságú elosztóközpontjaként.
Az albérletpiac visszacsábítaná a bérlőket: Budapesten ismét mínuszban a lakbérek
A hazai albérletpiacon a bérleti díjak alakulása most a bérlőknek a kedvez. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint februárban ugyanis országosan 0,6 százalékkal nőttek a bérleti díjak januárhoz képest, Budapesten viszont 0,1 százalékos volt a visszaesés, így mindkét adat stagnálásközeli értéknek tekinthető. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosi és az országos piac is 5,4 százalékos emelkedést könyvelhetett el. A februári változások a bérleti díjemelkedés további fékeződésére utalnak, hiszen januárban még országosan és Budapesten is 1,6, illetve 1,3 százalékos havi drágulást tapasztalhattak a bérlők és bérbeadók.
Friss kutatás: Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások
A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200.000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450.000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően – megközelítőleg 2,8-6,8 millió forintos bérkülönbséget is jelenthet. Noll-Batek Frigyes, a Varsovia Üzleti és Alkalmazott Tudományok Egyetemének prorektora azt mondta: egy önköltséges alapképzés ára akár alig több mint egy év alatt visszahozható, mesterszinten pedig ennél is gyorsabban megtérülhet. A felmérés szerint a felsőfokú végzettség a bérek mellett a karrierlehetőségekre és a rugalmas munkavégzés esélyére is hatással van.
