Növekedésben maradt az új lakások piaca, a rozsdaövezetek évei következhetnek
Összességében kedvező évet zárt tavaly az új lakások piaca. A lakásátadások száma kismértékű növekedésével párhuzamosan a lakásépítési kedv jelentősen nőtt - áll az ingatlan.com hivatalos adatokat feldolgozó elemzésében. Kiderül belőle az is, hogyan alakult az idei év első másfél hónapjában az új lakások kínálata és mennyiért kínálják eladásra azokat.
Kiugró lakásépítési kedv
2022-ben összesen 20 540 lakás épült, ami 3,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a kiadott engedélyek száma 17 százalékkal 35 ezer fölé emelkedett. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva azt mondta, a bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az új lakások piaca.
Hozzátette: “Az új lakások szegmensében a mostani kínálat megnyugtató abból a szempontból, hogy 29 százalékkal több új építésű lakóingatlan vár vevőre a piacon az egy évvel korábbihoz képest, amikor az energiatakarékos lakóingatlanokra igényelhet zöld lakáshitel és a kedvezményes lakásépítési áfa miatt jelentős élénkülés volt látható mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon.” Az országon belül eltérően változott az új lakások kínálata az elmúlt egy évben. A fővároson kívüli piacokat tekintve a vármegyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal, a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat, Pest vármegyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés.
Rozsdaövezeti boom
A szakember szerint a jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is. Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető. Fontos tényező továbbá, hogy a keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett. “2023-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a rozsdaövezetekben épülő lakóingatlanok. Ez állhat annak hátterében is, hogy Budapesten tavaly két és félszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
Lelassult a drágulás
Balogh László az új lakások árának alakulását értékelve azt mondta, hogy a múlt év második felében lelassult a drágulás üteme. Az ingatlan.com adatai szerint február közepén a Budapesten eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt, ami éves összevetésben több mint 24 százalékos drágulásnak felel meg, de a fél évvel korábbi szinthez képest 7,9 százalékos emelkedést jelent. A vármegyeszékhelyeken is hasonló forgatókönyv érvényesült, ezekben a városokban az átlagos négyzetméterár éves távlatban 28 százalékkal nőtt, míg féléves összevetésben kevesebb mint 8 százalékkal emelkedett.
A fővároson belül az V., az I. és a XII. kerület a legdrágább városrész, itt 2,3-2,5 millió forintos négyzetméterárakat mutat a kínálati piac. A legjelentősebb választékot felvonultató XI. és XIII. kerületet pedig közel 1,5 és 1,3 milliós ár jellemzi. A XXIII. kerület a legolcsóbb, ahol kevesebb mint 900 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik az új lakóingatlanokat.
A vármegyeszékhelyek rangsorában Debrecen, Szeged, Eger és Veszprém alkotja az élbolyt 920-988 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik Tatabánya, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba, ahol 620-698 ezer forintos áron várnak vevőre az új lakások.
