Olcsó pénz helyett cégépítés a tőzsdén

Kinek éri meg? - A tőzsdére lépés előnyei és kockázatai

A tőzsde meghatározó szereplőivel készített párosinterjú-sorozatunk célja, hogy bemutassa a tőzsde világát, szereplőit, lehetőségeit és kihívásait a porondra tartó vállalkozások és vállalkozók számára. Az út a tőzsdére sorozatunk első részében Kertész András, a KCC vezető kommunikációs tanácsadója Nagy Gábor befektetési banki szakemberrel, a Concorde MB Partners együttműködő partnerével beszélgetett. A páros interjújából kiderül, hogy ebben a környezetben kinek, mikor érdemes tőzsdére lépni, milyen gazdasági, piaci és management feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy sikeres családi vállalkozás, egy rendszerváltás után felépült vállalat, vagy egy gyors növekedéssel kecsegtető startup kilépjen a hazai vagy külföldi piacra, legyen szó az Xtendről, a BÉT-ről vagy a nagy külföldi tőzsdékről.

KA: A nyár csendesebb időszaka után némi élénkülés látszik a nemzetközi piacokon. Ez az időszak újra ráirányítja a figyelmet a tőzsdére, így ennek az interjúnak az aktualitása még nagyobb. Hogy látod, érdemes most elkezdeni a tőzsdei felkészülést, fellépni a platformra?

NG: A részvénykibocsátásokban gazdag 2021-es év után 90 százalékkal csökkent a világban a nagy IPO-k száma, amelynek okai jól ismertek (makrógazdaság, háborús helyzet, energiaválság). Való igaz, hogy az “olcsó pénz” eltűnt, de egy-két nehezebb év után most újra megmozdult az amerikai piac.

Az Arm, egy 50 milliárd dollár fölötti cégértékkel rendelkező angol chipgyártó cég például most vont be 5 milliárd dollárt a NASDAQ-ra lépve. Ez az elmúlt két év legnagyobb tranzakciója. Csak hogy lássuk a nagyságrendeket: érdekes összehasonlítás, hogy a hazai részvénypiac teljes kapitalizációja most mindössze 33-34 milliárd dollár között mozog.

A fenti számok azt mutatják, hogy bár érzékelhető némi optimizmus a hazai és külföldi piacokon, mégis a legtöbben úgy vélekednek, hogy őrültség most kilépni a tőkepiacra, mert nehéz árazni, és a kamatszintek is még mindig magasak, sok részvény alulértékelt.

KA: Úgy látom, hogy Magyarországon tőzsdében gondolkodás, az Xtend-re lépés vagy az IPO, a másik oldalon a részvényvásárlás még mindig kevesek kiváltsága. Több, mint harminc évvel a rendszerváltás után hogy alakul ma Magyarországon a tőzsde megítélése?

NG: Nagyon jó, hogy 30 évet visszaugrottál az időben, mert a magánosítások, az első tőzsdén keresztül lebonyolított privatizációk a mai napig is jelen lévő nagy cégek megjelenését eredményezték, mint a MOL, OTP, a Telekom vagy a Richter. Ezeknek a cégeknek az indulását segítette, hogy a kárpótlási jegyek időszakában az emberek sokkal többet foglalkoztak a részvényekkel. Később más irányt vett a privatizáció és a bankrendszer által nyújtott finanszírozásnak is jelentős kiszorító hatása volt. Ma érdeklődő óvatosság jellemzi az embereket. A ’90-es évekhez mérhető tranzakciók nem érkeznek. A Waberer’s tőzsdére lépése volt az egyik legnagyobb ügylet az elmúlt néhány évben. Az intézményi befektetők is kicsit elszoktak a hazai cégeinktől. Ők nyilván keresik a növekedést, a jó cégeket, a méretet és a likviditást is.

KA: Mivel Magyarországon nem része a közoktatásnak a pénzügyi tudatosság, nem tanulnak részletesen a gyerekek a tőzsdéről, a befektetések egyes fajtáiról. Csupán egy szűk réteg foglalkozik komolyan befektetésekkel, így gondolom, az a cégtulajdonos, aki azon gondolkodik, hogy kilép az Xtend piacra, nehezebben tudja megítélni, hogy milyen érdeklődésre számíthat a hazai befektetőktől.

“Az Xtend platform fontos mérföldkő a cégek számára”

NG: Az Xtend platform fontos mérföldkő lehet a cégek számára, ezért jó is, ha beszélünk róla és megértjük a működését. Az Xtend nem egy klasszikus tőzsdei kategória, sokkal inkább egy “tőzsde light” kereskedési felület. Egyszerűbb szabályokkal, egyszerűbb jóváhagyással, kisebb belépési korlátokkal rendelkezik. Volt olyan cég, amelynek a megalapítását főként az Xtend platformra való kilépés motiválta, ami azt jelenti, hogy nem kellett sok éves tapasztalattal, beszámolóval, track recorddal, IFRS számokkal rendelkeznie, vagy nagy növekedést felmutatnia. Elegendőek voltak az eddigi eredményei és a növekedési potenciálja ahhoz, hogy megmérettesse magát és belépjen ebbe a kategóriába. Fontos tudni, hogy az Xtend piacon még nem feltétlenül jut nagy tőkéhez egy cég, ugyanakkor mindent meg lehet tanulni az Xtenden vállalatvezetőként, cégként vagy tulajdonosként, ami a tőzsdei léthez kell.

KA: A tőzsdére lépés óriási lehetőség egy cég számára nem csak pénzügyi, de vállalati fejlődés tekintetében is. Mit jelent, milyen előnyökkel, átalakításokkal jár, milyen gondolkodásmódot igényel az Xtend piacra lépni?

NG: Tanácsadói szemmel nem hátrány, ha kevés tapasztalata van az embereknek, a cégeknek erről. Sőt, néha a nem tudás előnyösebb, mint a pontatlan tudás, mert utóbbi rossz döntéseket tud eredményezni. Éppen ezért nagyon izgalmas kérdés, hogy mit várhat valaki az Xtendtől és mit nem. Átlátható és követhető működést egy szabályozott környezetben, a dolgozók és a management motivációjának növelését egy részvényprogrammal, egy jó kommunikációs tanácsadóval komoly brand ismertség növekedést, amely a befektetőknek és a kibocsátó finanszírozó bankjainak is tetszik. Ilyenkor hirtelen sokan meglátják, megértik, hogy mivel foglalkozik a cég. Mindenképp presztízsnövekedéssel jár, hiszen jelzi, hogy idáig már eljutott a tulajdonos, a vezető és a vállalat.

“A fő cél, hogy forrást vonjon be egy cég, és ezt itt találja meg.”

A fő cél természetesen az, hogy forrást vonjon be egy cég, és ezt itt találja meg. Amennyiben a tulajdonos részben vagy teljesen el akarja adni a céget, erre is lehetősége van, de az Xtenden ezzel türelmesnek kell lenni. Itt egy tulajdonos-vezető először megtanulja, hogyan kell működni és kommunikálni, megszokja, hogy a tanácsadók beleszólnak az életébe, hogy független testületek jönnek létre. Az ellenvélemény vagy kritika gyakran rosszul esik, de ez végül pozitív hozadéka lesz az új, nyilvános működésnek, mert biztonságot ad, hogy van kontroll. Én mindenképpen bátorítom a cégeket, akiket az Xtend érdekel.

KA: A cégméret, a vezető és tulajdonos gondolkodásmódja, a vállalat szervezeti érettségének szintje mind fontos és mérlegelendő körülmények. Mitől lehet vonzó egy Xtend piacon lévő cég?

“A családi hátterű cégek vonzóak a befektetők számára.”

NG: Az intézményi befektetők, alapkezelők kellő óvatossággal, szelektíven, de megnézik a lehetőségeket az Xtend piacon is, különösen, ha látnak növekedési lehetőséget. A cég- és tranzakciós méret befolyásoló tényező, egy kisebb KKV-ba nehéz meglátni a likvid részvénypiaci kereskedést magas közkézhányad mellett. Tapasztalatom szerint a családi hátterű cégek vonzóak a befektetők számára, mivel az alapítók ezekhez a vállalatokhoz szorosan kötődnek, együtt sírnak, együtt nevetnek a céggel, ami egyfajta garanciát jelent. Az intézményi befektetők nem is nézik jó szemmel, ha a tulajdonosok részvényeket adnak el az első időszakban, jobb, ha bevonják a tőkét és építik tovább a céget. Másrészt az is fontos a befektetők számára, hogy legyen az alapítóktól független menedzsment.     

Akár az Xtend piacra, akár a “hivatalos” tőzsdei kategóriákba lépésről van szó, fontos látni, hogy ennek a folyamatnak a dinamikája más, mint egy M&A tranzakcióé ahol sokszor az egész céget értékesítik egy szakmai befektetőnek. Cégvezetőként nem öröm szembesülni azzal, hogy egy intézményi befektető szeretne az elvárt cégérték alatt vásárolni. Nem az alapítók legoptimálisabb árazásával kíván beszállni mint pénzügyi befektető, viszont jellemzően nem is akar idő előtt kiszállni, vagyis támogatja a hosszútávú növekedést.

Amikor tőzsdére lép egy cég, megtörténik az árazás és sikeres az első tőkebevonás, akkor mindenkinek kudarcélmény, hogyha a tőzsdei kereskedelemben lefelé mennek az árak. Hogy a cég miért boldogtalan ettől? Azért, mert valószínűsíthető, hogy túl lett értékelve, a befektetői boldogtalanok, menekülni akarnak, és nem fognak újra beszállni. Az árazás akkor is pontatlan, ha rakétaként lő ki az ár a tranzakció után. Vagyis az unalmas áremelkedés talán a legjobb, ebben persze nagy szerepe van a külső tényezőknek is. Kulcskérdés tehát, hogy az induló árazást kellő szakmaisággal, körültekintéssel és azzal a belátással alakítsák ki az alapítók és a tanácsadók, hogy az érkező külső befektetők ideális esetben hosszútávú partnereink lesznek.

KA: Látható, hogy mind a felkészülés, mind a tranzakciót érintő tárgyalások igen érzékeny helyzeteket teremtenek. Fundamentális kérdéseket kell megválaszolnia a tulajdonosoknak, eddig ismeretlen emberekkel kell megosztaniuk a tudást, tapasztalatot, pénzügyi mutatókat. Közös útra kell lépni olyanokkal, akik nem szakmai szövetséget és támogatást ígérnek, csupán a tulajdonosokkal együtt szeretnének pénzt keresni.

“Olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amelyek stabilan tartják a céget és támogatják a felkészülési folyamatot.”

Kommunikációs tekintetben is óriási kihívás vezetőként ezt az 1-2 éves folyamatot a teljes időszak alatt kézben tartani. Mind kifelé mind befelé olyan magabiztosságot kell sugározni és olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amelyek stabilan tartják a céget és támogatják a felkészülési folyamatot.

A cégvezetők természetesen arra számítanak, hogy ha kilépnek az Xtend piacra vagy a tőzsdére, akkor folyamatosan növekedni fog a vállalat, újabb lehetőségek nyílnak meg a tőkebefektetés által. Ezt - alapos előkészítéssel - jól lehet kommunikálni a piac, a partnerek és a munkavállalók felé is, ugyanakkor a kríziskommunikációra is fel kell készülni. A transzparens működés, az új partnerek, a piaci mozgásoknak kitett részvényárfolyam, vegyítve a külső vélemények befolyásoló erejével és az új menedzsmenttagokkal olyan egyveleget alkotnak, amelyek azzal együtt, hogy magukba rejtik a nagy siker lehetőségét, a cégnek és egy olyan tulajdonos-vezetőnek, aki 20 éve a cégéért él, komoly kihívást jelentenek. Új és nehéz helyzetek jöhetnek, amelyek megoldásában kulcsszerepet játszanak a kidolgozott pénzügyi- és kommunikációs tervek, az erős menedzsment és a felkészült tanácsadók.

NG: Igen, nagyon fontos, hogy a cégtulajdonos, a cégvezető fel tudja mutatni, hogy van egy csapata. Egy jól felépített és menedzselt team mindig erősebb hatást tesz az érdeklődőkre, szívesebben is fektetnek ilyen cégekbe. Azt üzeni magáról egy jó menedzsmenttel rendelkező szervezet, hogy tőzsdeérett, készen áll a feladatra. Ez azt is jelenti, hogy az alapítók elsősorban a stratégiában, a nagy döntésekben vesznek részt, ugyanakkor mellettük minden kulcspozícióra vannak szakemberek. Profi gárda vezeti a pénzügyeket, az értékesítést, a termékfejlesztést és az operációt is.

A team mellett kulcsfontosságú, hogy a vezetők ne ígérjenek túl merészet. Érdemes nyugodt növekedést felmutatni, alátámasztva az adott piac hosszútávú lehetőségeivel. Ami szintén a befektetők kedvére lehet, ha a vállalat több lábon áll, akár földrajzi értelemben, akár akvizíciós lehetőségeket tekintve, vagy a termékvonalak mentén. Ne felejtsük: a befektetők számon fogják kérni, amit ígérünk.

Összefoglalva elmondhatjuk: a tőzsde nem mindenki számára jelent megoldást. Minden esetben fel kell mérnie a tulajdonosoknak, hogy tudják-e vállalni azokat az értékeket, kihívásokat, elvárásokat és előírásokat, amelyek a tőzsdére lépéssel járnak: a transzparens működést, a kontrollt, vagyis a felügyelőbizottság és egyéb bizottságok jelenlétét, állják-e az állami felügyeleti szervek szúrós tekintetét, és nem utolsó sorban, jól tudják-e kezelni, hogy az új tulajdonosok bele akarnak szólni a cég életébe. Nagy lépés és óriási lehetőség a tőzsde mindazoknak, akik nyitottak a fejlődésre és változásra, akik elszántak abban, hogy egy nagyobb csapatban teremtenek valami nagyszerűt.