Olimpikonok, akik feltalálóként is bizonyítottak
Tarics Sándor vízilabdázóként tagja volt az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Berlinben bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Építőmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, majd 1949-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Tagja volt az Amerikai Mérnökök Egyesületének és az ENSZ földrengésügyi szakbizottságának. Nevéhez fűződik az első földrengésbiztos rugós acélszerkezetű épület tervezése. Az általa tervezett földrengés-szigetelő pogácsákat és azok változatait ma már elterjedten használják középmagas épületeknél és autópályahidaknál.
Németh Miklós olimpiai bajnok gerelyhajító az 1976-os montreali olimpián szerzett világcsúcsot érő hajítással olimpiai bajnoki címet. Első találmányát, a „Body Roll”-t, 1986-ban dobta piacra. A hengeres szerkezet tartásjavításra, izomerősítésre és -nyújtásra, valamint a mozgás fejlesztésére volt alkalmazható. 1987-ben alapította meg mai napig működő gerelygyártó cégét. A kilencvenes években szabadalmaztatta az érdes felületű gerelyek gyártását és forgalmazását. A Flying History nevű sporteszközzel 1990 júliusában Železný (89,66 m), majd Steve Backley (90,98 m) ért el az aktuális világcsúcsnál jobb eredményt. 1991-ben azonban Németh-féle és a többi hasonlóan érdes felületű gerelyt betiltották.
Gömöry Pál Európa-bajnoki ötödik helyezett, tizenegyszeres magyar bajnok, Kékszalag győztes vitorlázó volt. 1968-ban a mexikói olimpián Repülő hollandiban Izsák Szabolccsal képviselték a magyar színeket. A civil életben vegyészként dolgozott, az ELTE TTK egyetemi adjunktusa volt a szervetlen kémia tanszéken. Többszörös Pro Universitate-díjas feltaláló, 26 szabadalom, szabadalmi bejelentés található a neve alatt. Egyik legfontosabb kutatási területe a mezőgazdaságban, talajkezelésben fontos huminsav előállítása, felhasználása volt, ma is az ő munkájára való hivatkozással gyártják ezt a terméket. De a vegyészeti tudományának a vitorlázók is hasznát látták: ha kellett, különleges festékkel segített, és műgyantákkal kísérletezett már akkor, amikor ezek az anyagok még nem voltak a hétköznapokban hozzáférhetőek.
Carlo Pedersoli, vagyis Bud Spencer neve hallattán a legtöbbeknek a Piedone-filmek, a spagettiwesternek és Terence Hill-lel közös filmjei juthatnak eszükbe. Pedig Olaszországban úszóként és vízilabdázóként is ismert volt, többek között a magyar válogatott ellen is játszott. 1952-ben és 1956-ban is részt vett a nyári olimpián. Helsinkiben a saját időfutamában 58,8 másodpercet úszva a harmadik helyen jutott tovább, az elődöntőben azonban futamában az 5., míg összesítésben a 12. lett. Melbourne-ben a 100 méter előfutamaiból ismét továbbjutott, de az elődöntőben a leggyengébb, 16. időt úszva nem jutott fináléba. Több találmányt, köztük egy háromcsövű puskát, egy speciális ajtózárat és egy olyan fogkefét is szabadalmaztatott, amibe elképzelése szerint beleépítették a fogkrémet is.
Jean Verbrugge az 1920-as és az 1928-as nyári olimpián Belgium színeiben vívóként vett részt, majd ortopéd sebészként dolgozott és a Genti Egyetem professzora lett. Számos sebészeti eszköz kitalálója, többek között a ma is használatos Verbrugge-csipesz feltalálója. Thomas Michael Zacharias német magasugró az 1968-as olimpián 2,09 m-es ugrással a 14. helyen végzett, ezen kívül öt országos rekordot állított fel, egyéni csúcsa 2,22 m. Nevéhez fűződik a “Zacharias hurdle” nevű magasugráshoz kapcsolódó találmány, ami a magas- vagy rúdugrást éppen elkezdő sportolók edzését megkönnyítő speciális keresztrúd, de ezen kívül több sporttal kapcsolatos használati mintaoltalmi bejelentést is tett Németországban.
Miért ne lehetne valaki több területen is sikeres? A fent felsorolt feltalálók és sportolók nemcsak koncentráltan edzettek és készültek a világszintű megmérettetésekre, de tudatosan kezelték szellemi tulajdonjogaikat is. Volt közöttük olyan is, aki ötletét szabadalmi oltalomként jegyeztette be és erre mai napig működő sikeres vállalkozást épített.
