Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Korábban az Inforádió Aréna című műsorának a vendégeként köszöntötték Dr. Farkas Andrást, aki Nyugdíjguru néven ismert a közösségi médiában, és az állami nyugdíjrendszerekre vonatkozó érdekes információkkal szolgált. A szakértő az interjú során elmesélte a svéd és a magyar nyugdíjrendszer közötti különbségeket, és bemutatta, hogyan működik a felosztó-kirovó (magyar) állami nyugdíj, valamint annak jövőbeli kilátásait is elemezte. A szakértő érdekes válaszokat adott olyan kérdésekre is, mint az állami nyugdíjrendszer esetleges jövőbeni összeomlása.

Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

A fellángoló geopolitikai konfliktusra és a nagy jegybankok kamatdöntő üléseire figyeltek a piacok

A múlt héten az Irán ellen indított izraeli támadásra, az Egyesült Államok esetleges beavatkozására, illetve a Fed és több más jegybank kamatdöntésére figyeltek a piacok.
2025. 06. 23. 10:00
Megosztás:

A Dow kivételével pénteken estek a vezető Wall Street-i indexek

A tengerentúlon a csütörtöki szünnap után pénteken a leheletnyi pluszba kapaszkodó Dow kivételével estek a mértékadó Wall Street-i indexek.
2025. 06. 23. 09:30
Megosztás:

Pénteken felfelé vette az irányt a mértékadó európai tőzsdék többsége

3 napnyi esés után pénteken ugyan emelkedni tudott a mértékadó nyugat-európai tőzsdék többsége, ám ez nem volt elég ahhoz, hogy ledolgozzák a korábban összeszedett mínuszokat, a befektetők a geopolitikai bizonytalanság miatt az alacsonyabb kockázatú eszközök felé fordultak.
2025. 06. 23. 09:00
Megosztás:

Az Egyesült Államok vasárnap Izrael oldalán belépett az Iránnal szembeni konfliktusba

Donald Trump június 19-én jelentette be, hogy 2 héten belül határoz arról, beavatkozik-e az Izrael és Irán között június 12-e óta dúló katonai konfliktusba, amit Izrael azzal az indokkal robbantott ki, hogy információik szerint Irán kritikus közelségbe került ahhoz, hogy atomfegyvere legyen.
2025. 06. 23. 08:30
Megosztás:

A Bitcoin kínálati sokkja fokozódik – a DOT bányászok akár napi 9800 dollárt is kereshetnek a következő bikapiac előtt

A korlátozott új kibocsátás és a megugró kereslet gyorsítja a Bitcoin kínálati szűkösségét, az elemzők pedig azt jósolják, hogy az árfolyam 2030-ra akár 710 000 dollárig is emelkedhet, ami 580%-os növekedést jelent a jelenlegi szintekhez képest.
2025. 06. 23. 08:30
Megosztás:

Az XRP a leginkább alulértékelt kriptó 2 dollár alatt? Elemzők 10 dollárt jósolnak 2026-ra

Az XRP mindig is egy kétarcú érme volt. Egyrészt az egyik legkorábbi jelentős blokkláncprojekt örökségét hordozza. Másrészt jogi kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek lassították a növekedését.
2025. 06. 23. 08:00
Megosztás:

Brit ENSZ-nagykövet: A katonai fellépés nem hoz tartós megoldást Irán ügyében

A brit ENSZ-nagykövet szerint a katonai fellépés önmagában nem kínál tartós megoldást az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmakra.
2025. 06. 23. 07:30
Megosztás:

Pete Hegseth: az amerikai légitámadás megfosztotta Iránt az atomfegyver lehetőségétől

"Elsöprő sikernek" nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
2025. 06. 23. 06:30
Megosztás:

Helyreállítják a pápateszéri Kurali-malom romjait uniós és állami forrásból

Mintegy 390 millió forint vissza nem térítendő állami és európai uniós finanszírozású támogatással újulnak meg Pápateszér külterületén az egykori, kétszintes Kurali-malom romjai, ahol az eredeti állapotot idéző helyreállítási munkálatok kezdődnek.
2025. 06. 23. 05:00
Megosztás:

Meghaladja a "diplomás minimálbért" a diákok átlagos órabére

A tavalyit 7-10 százalékkal haladja meg, így 2100 forint körül mozoghat 2025 nyarán a diák munkavállalók átlagos órabére - mondta el Kott Zoltán, a piacvezető Meló-Diák vezérigazgatója. A diákmunka átlagos díjazása így meghaladja a garantált bérminimumot is.
2025. 06. 23. 04:00
Megosztás:

Az izraeli külügyminiszter szerint Trump bátor lépést tett

Az izraeli külügyminiszter szerint bátor lépés volt az amerikai légierő vasárnap hajnali támadása iráni nukleáris célpontok ellen. Gideon Szaár az M1-nek adott interjúban elmondta, hogy Izrael elkötelezett a gázai helyzet megoldásában, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok hazahozatalában, és kész tovább bővíteni kapcsolatait Magyarországgal.
2025. 06. 23. 03:00
Megosztás:

Bitcoin-tartalék Texas módra – Állami vagyon kriptóban, új korszak kezdődhet?

A texasi állam hivatalosan is belevágott: állami pénzből vásárol Bitcoint. Ez a lépés nemcsak pénzügyi innováció, hanem politikai üzenet is – más államok számára precedens lehet.
2025. 06. 23. 02:30
Megosztás:

Ez most tényleg az év pályázata: 3 ország, 3 álomhely, 1 lehetőség!

A Godot Intézet új pályázata három fiatal művésznek kínál nemzetközi rezidenciát: kastély Franciaországban, stúdió Hága belvárosában vagy inspiráció Marrákesben.
2025. 06. 23. 02:00
Megosztás:

„Dollárból digitális aranyba?” – Amerikai képviselő a Fed felszámolását javasolja, felerősödhet a Bitcoin narratíva

A kriptopiac új reménye vagy politikai látványelem? Egy új törvényjavaslat radikálisan átalakíthatná az amerikai pénzrendszert – és vele együtt a kriptopénzek szerepét is.
2025. 06. 23. 01:30
Megosztás:

Megújulnak Gyál forgalmas belterületi útjai

Gyál Város Önkormányzata 457 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert Gyál belterületi útjainak korszerűsítésére. A pályázat keretein belül a Pesti út - Széchenyi utca, valamint az Ady Endre utca forgalmas szakaszainak felújítása kezdődött meg. A "Belterületi utak komplex fejlesztése Gyálon" elnevezésű beruházás a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és célja a biztonságosabb, fenntarthatóbb közlekedési infrastruktúra kialakítása a városban. A projekt várhatóan még idén nyáron lezárul.
2025. 06. 23. 01:00
Megosztás:

Olajháború árnyékában zuhan a kriptó: Bitcoin 100 ezer dollár alatt, az Ethereum szabadesésben

A világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának lezárásával fenyeget Irán, ami globális pánikot indított el – és ennek a kriptovaluták is az elszenvedői. A Bitcoin árfolyama 100 ezer dollár alá bukott, miközben az Ethereum, több, mint 10%-ot, az XRP pedig közel 8%-ot veszített értékéből. A piac most az olajhoz hasonlóan ingatagabb, mint valaha.
2025. 06. 23. 00:34
Megosztás:

A BTC Bull Token lehet a tuti befektetés a bizonytalanság alatt?

A Bitcoin árfolyamára komoly eladási nyomás nehezedik. A Glassnode adatai szerint azok a befektetők, akik 6-12 hónappal ezelőtt vásároltak Bitcoint, június 16-án 904 millió dolláros nyereséget valósítottak meg, ami az év második legnagyobb egynapos nyeresége volt.
2025. 06. 23. 00:01
Megosztás:

Marco Rubio: az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal

Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal - jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap az iráni atomlétesítmények bombázása következtében kialakult helyzetet értékelve.
2025. 06. 22. 23:00
Megosztás:

Spanyolország nem emeli védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára

Spanyolország megállapodott a NATO-val, hogy nem emeli védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára - jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök rendkívüli televíziós nyilatkozatban vasárnap.
2025. 06. 22. 22:00
Megosztás:

Jön a kánikula

A jövő hét elején kissé visszaesik a hőmérséklet és megnő a zápor, zivatar esélye, de aztán ismét melegedés kezdődik csütörtökig, amikor akár 32-39 Celsius-fok is lehet a legmelegebb órákban. Pénteken már egy hidegfront miatt felhősebb időre kell készülni, a hőmérséklet 6-7 fokkal visszaesik és többfelé lehet zápor, zivatar, de a hét végére visszatér a napos, száraz idő 30 fok körüli maximumokkal. A szél egész héten élénk, olykor erős lesz - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
2025. 06. 22. 21:00
Megosztás: