Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Korábban az Inforádió Aréna című műsorának a vendégeként köszöntötték Dr. Farkas Andrást, aki Nyugdíjguru néven ismert a közösségi médiában, és az állami nyugdíjrendszerekre vonatkozó érdekes információkkal szolgált. A szakértő az interjú során elmesélte a svéd és a magyar nyugdíjrendszer közötti különbségeket, és bemutatta, hogyan működik a felosztó-kirovó (magyar) állami nyugdíj, valamint annak jövőbeli kilátásait is elemezte. A szakértő érdekes válaszokat adott olyan kérdésekre is, mint az állami nyugdíjrendszer esetleges jövőbeni összeomlása.

Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

A Snorter célba vette a Solana mém érmék 12 milliárdos piacát

A Solana az elmúlt egy évben a mém érmék első számú kripto hálózatává vált. Ennek persze megvan az oka, hiszen a mém érmék virágzásához ideális táptalaj szükséges, pontosabban gyors tranzakciók és alacsony díjak.
2025. 06. 03. 00:01
Megosztás:

A Mol Limo belépett a klasszikus autókölcsönzés piacára

A Mol Limo elindította hétfőn a klasszikus autókölcsönzést, a Mol Limo RENT A CAR 0–24 órában elérhető - közölte a cég az MTI-vel.
2025. 06. 02. 22:00
Megosztás:

Mozgósítás Budapestért: A szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságot alakítanak

Demonstrációs és sztrájkbizottságot hoznak létre a fővárosi önkormányzati cégeknél működő szakszervezetek, s csatlakozásra szólítanak fel minden reprezentatív érdekvédelmi szervezetet, hogy szükség esetén egységesen demonstrálják, milyen súlyos helyzetet teremtene, ha a fővárostól elvont 50 milliárd forintos szolidaritási adó miatt megbénulna Budapesten a közszolgáltatás.
2025. 06. 02. 21:30
Megosztás:

A jövő hűtéstechnikája már tananyag – CO₂ készüléket biztosít a Panasonic a szakembereknek

A fenntartható hűtéstechnikai megoldások iránti kereslet folyamatosan nő, különösen az Európai Unió szigorodó szabályozásai miatt, amelyek a hűtéstechnikában használt, környezetre ártalmas anyagok kiváltását célozzák. A Panasonic Heating & Cooling Solutions Magyarország a fenntartható innovációk élvonalában haladva egy környezetbarát CO₂ készülékkel támogatja a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségét (HKVSZ), amely gyakorlati oktatás során mutatja be a klímaszerelők számára a jövő hűtéstechnikai megoldásait. Az új F-gáz szabályozás következtében egyre több vállalkozás és szerelő számára elengedhetetlen a korszerű technológiák ismerete, amelynek egyik kulcsfontosságú eleme a szén-dioxid alapú hűtés.
2025. 06. 02. 21:00
Megosztás:

Ismét névleges teljesítményen üzemel a paksi atomerőmű 4. blokkja

Elhárították a paksi atomerőmű 4. blokkjában hétfőn keletkezett hibát, a blokk ismét névleges teljesítményen üzemel - közölte az atomerőmű kommunikációs igazgatója az MTI-vel.
2025. 06. 02. 20:00
Megosztás:

Stabilcoin kritika: „Nincs gyakorlati hasznuk, és veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást!”

A kriptoszféra a decentralizáció és az innováció lázában ég, miközben egy jól ismert közgazdász – a Nobel-díjas Paul Krugman – kemény kritikát fogalmazott meg a stabilcoinokkal szemben.
2025. 06. 02. 19:30
Megosztás:

Átalakított raktérrel akár napi két órát is nyerhetnek a szerelők

A hatékonyság, az idő- és költségmegtakarítás kulcsszerepet játszik minden vállalkozás életében, ami a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között még hatványozottabban jelentkezik. Eközben egyre több vállalkozás számára jelent kihívást a szakemberek megtartása és a munkaerő utánpótlása is. Innovatív eszközök beszerzésével ugyanakkor a munkakörülmények is jelentősen javíthatók, miközben felgyorsíthatók a napi munkafolyamatok, ami minden területen jelentős megtakarítást jelent a cégeknek.
2025. 06. 02. 18:30
Megosztás:

Új világrekord az ABB villanymotorja által elért 99,13%-os energiahatékonyság

Az ABB saját világrekordját döntötte meg a nagy teljesítményű, szinkron villanymotorok energiahatékonysága területén azzal az új motorral, amelyet a Top Industrial Efficiency (TIE) módszertant követve terveztek. A TIE olyan berendezések gyártását eredményezi, amelyek túlszárnyalják az eddigi szabványos referenciaértékeket. Az ABB a TIE-rendszerű motorjait és generátorait úgy tervezik, hogy azok felülmúlják a jelenlegi hatékonysági referenciaértékeket, így segítve az ügyfeleket a villamosenergia-felhasználás, az üzemeltetési költségek és a teljes tulajdonlási költség (TCO) csökkentésében anélkül, hogy a teljesítmény csökkenne vagy a berendezések bonyolultabbá válnának.
2025. 06. 02. 18:00
Megosztás:

Dél-Korea 2027-ig elhalasztja a kriptóadót – ünnepel a piac, de van egy bökkenő!

A dél-koreai kormány újabb három évvel elhalasztotta a kriptovaluta-nyereségre vonatkozó 20%-os adó bevezetését, amit a kereskedők kitörő örömmel fogadtak. De a háttérben politikai érdekek, intézményi reformok és az egyre közeledő 2025-ös elnökválasztás húzódnak. Vajon valóban a piac érdekében történik minden, vagy csak kampányfogás a színfalak mögött?
2025. 06. 02. 17:30
Megosztás:

Ingatlanpiaci konszolidáció májusban a magas árak miatt

A Duna House (DH) közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DHTB) és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint májusban országosan 10 262 lakóingatlan cserélt tulajdonost és 139 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.
2025. 06. 02. 17:00
Megosztás:

Miskolcon építi fel járműipari alkatrészeket gyártó központját a Halms

Miskolcon hozza létre járműipari alkatrészeket gyártó európai központját a Huashuo cégcsoporthoz tartozó Halms – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Matthew Shen, a Halms Hungary Kft. anyavállalatának elnöke hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A cég alumínium öntvényeket és megmunkált alkatrészeket gyárt majd olyan vezető autómárkák számára, mint a Volvo vagy a Tesla. A 200 millió euró összértékű beruházás a következő két évben 300 új munkahelyet teremt Miskolcon, melyet elsősorban fémipari múltja és kiváló egyeteme miatt választott a cég.
2025. 06. 02. 16:30
Megosztás:

A Sanofi több mint 9 milliárd dollárért megvesz egy amerikai gyógyszergyártót

A Sanofi francia gyógyszeripari vállalat több mint 9 milliárd dollárért felvásárolja a ritka autoimmun betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek amerikai fejlesztőjét, a Blueprint Medicines biofarmakológiai vállalatot - áll a Sanofi honlapján.
2025. 06. 02. 15:30
Megosztás:

Fokozódnak az online csalások – Ne dőljön be a megtévesztésnek!

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) ismételt figyelemfelhívást intéz a fogyasztók felé az online csalások, kibertámadások megnövekedett száma miatt.
2025. 06. 02. 15:00
Megosztás:

14 százalékot meghaladó növekedés májusban az autópiacon

A Carinfo adatai alapján – az áprilisi jelentős növekedés után – 2025 májusában ismét nőtt a forgalomba helyezett személygépjárművek száma. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu szakértője elmondta, mi állhat a folyamatosan növekvő tendenciák hátterében.
2025. 06. 02. 14:30
Megosztás:

Inflációs harc az Unió és az USA között

Bár az amerikai inflációs adatok is jók lettek (hiszen az áprilisi PCE index 2,3-ról 2,1 százalékra csökkent a várt 2,2 helyett), de az EU-ban még inkább csökkenésre számíthatunk.
2025. 06. 02. 14:00
Megosztás:

Japánból érkezik a bitcoin-nagyágyú: a Metaplanet már 8 888 BTC-t birtokol

De vajon megéri ilyen magas Bitcoin árfolyamon vásárolni? Miközben a piac még csak ébredezik a nyári szezon elején, a japán Metaplanet újabb, közel 118 millió dolláros bitcoinvásárlással hívta fel magára a figyelmet. A befektetési társaság ezzel már közel 9 000 BTC-t birtokol, és lassan a „japán MicroStrategyként” emlegetik. De vajon valóban ez a stratégia jelenti a jövőt a vállalati kriptokincstárak számára?
2025. 06. 02. 13:30
Megosztás:

Az OTP vezetésével a bankok az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kamatplafon miatt

Az OTP más bankokkal együtt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a kamatplafon rendeletet ellen.
2025. 06. 02. 13:00
Megosztás:

Kínában felpörgött a gazdaság

Kínában gyorsult a gazdasági aktivitás növekedése májusban az ország statisztikai hivatalának hétvégén ismertetett adatai szerint.
2025. 06. 02. 12:30
Megosztás:

EURÓ / Forint árfolyam: nem változtatott a Moody’s, pénteken jön a Fitch

A hazai devizapiacon érdemi elmozdulás nélkül zajlott le a pénteki nap, 403-404 között lavírozott a forint az euró ellenében.
2025. 06. 02. 12:00
Megosztás:

Vegyesen zárták a pénteki kereskedést a vezető Wall Street-i indexek

Csökkenéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai részvénypiacokon azt követően, hogy Donald Trump a vámmegállapodás megszegésével vádolta Kínát.
2025. 06. 02. 11:30
Megosztás: