Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Korábban az Inforádió Aréna című műsorának a vendégeként köszöntötték Dr. Farkas Andrást, aki Nyugdíjguru néven ismert a közösségi médiában, és az állami nyugdíjrendszerekre vonatkozó érdekes információkkal szolgált. A szakértő az interjú során elmesélte a svéd és a magyar nyugdíjrendszer közötti különbségeket, és bemutatta, hogyan működik a felosztó-kirovó (magyar) állami nyugdíj, valamint annak jövőbeli kilátásait is elemezte. A szakértő érdekes válaszokat adott olyan kérdésekre is, mint az állami nyugdíjrendszer esetleges jövőbeni összeomlása.

Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

Így segít az AI: A hiperautomatizálás teljesen átalakíthatja a munka fogalmát Magyarországon is

Az utóbbi években a folyamatos munkaerőhiány, a nyugdíjazások nagy száma és a növekvő szolgáltatási igények egyre inkább rákényszerítik a szervezeteket működésük modernizációjára Magyarországon. A hagyományos automatizálással ugyan racionalizálni lehetett néhány folyamatot, de ez már nem elég. Ma már még fejlettebb megközelítésre, a hiperautomatizálásra van szükség az átalakításhoz.
2025. 07. 09. 14:30
Megosztás:

A gázfűtés az ipar számára – hatékonyság, gazdaságosság, fenntarthatóság

Az ipari létesítmények fűtési megoldásainál elsődleges szempont a költséghatékonyság, a megbízhatóság és a fenntarthatóság. Mivel ezek az épületek általában nagy belmagassággal, jelentős alapterülettel rendelkeznek, fűtésük nemcsak energetikai, hanem stratégiai kihívás is. Amire persze van megnyugtató megoldás!
2025. 07. 09. 13:47
Megosztás:

Akár 850 millió forint is lehet a viharkárok nagysága

A július 7-8-i viharokkal kapcsolatban július 9-én reggelig több mint 5700 kárbejelentés érkezett az Alfa Biztosítóhoz, amelynek szakértői úgy becsülik, a viharok által okozott kár nagysága elérheti a 850 millió forintot - közölte a biztosító szerdán az MTI-vel.
2025. 07. 09. 13:00
Megosztás:

Az MBH Bank stratégiai partnerként támogatja az MBTSZ által gondozott felsőfokú biztosításszakmai képzést

A biztosítási és pénzügyi szakma jövője szempontjából mérföldkőnek számító pillanathoz érkezett a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) által gondozott képzési program: az MBH Bank csatlakozásával immár nemcsak biztosítótársaságok, hanem a pénzügyi szektor egyik legnagyobb szereplője is stratégiai partnerként állt az ügy mellé. A felsőfokú képzés támogatása így már ágazatközi üggyé is vált – erősítve azt a közös felelősségvállalást, amely az egész piac versenyképességét, bizalmi tőkéjét és jövőjét alapozza meg.
2025. 07. 09. 12:00
Megosztás:

A helyhez kötött szolgáltatások piacán is erősödtek a mobilszolgáltatók

Egyre több háztartás fizet elő egy csomagban több távközlési szolgáltatásra, jellemzően televízióra és internetre – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása. A több év hírközléspiaci trendjeit áttekintő tanulmány szerint napjainkra a helyhez kötött szolgáltatások egyre inkább a mobilszolgáltatókhoz vándoroltak át, vagyis egyre jellemzőbb, hogy a lakosság a mobil és a vezetékes távközlési szolgáltatásokra ugyanazon szolgáltatónál fizet elő.
2025. 07. 09. 11:00
Megosztás:

Mire számíthatnak szerdán a befektetők?

Az ázsiai-csendes-óceáni térség részvénypiacai volatilisen alakultak a vámhíreket követően.
2025. 07. 09. 10:30
Megosztás:

A japán választás közeledtére emelkedtek a fejlett hozamok; 4,6% lett a júniusi hazai infláció

A fejlett piacokon a kötvényhozamok emelkedtek. Ebben fontos szerepet játszott, hogy az amúgy is rendkívül magas, a GDP 240%-ra rugó államadóssággal küzdő Japánban a közelgő felsőházi választás előtt nő a költségvetési élénkítéssel kampányoló pártok népszerűsége, ami ellensúlyozta például az amerikai inflációs várakozások enyhülését.
2025. 07. 09. 10:00
Megosztás:

Óvatosan kezelték a tengerentúli befektetők a vámbejelentések hatását

Keresték a tengerentúli befektetők az irányt a vámháború újbóli fellángolásának árnyékában: az S&P 0,1%-kal, a Dow 0,4%-kal csökkent, a Nasdaq pedig stagnált.
2025. 07. 09. 09:30
Megosztás:

A továbbra is fennálló vámháborús bizonytalanság ellenére emelkedtek az európai tőzsdék

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal folytatott vámtárgyalások kimenetele továbbra is bizonytalan, és a határidő közeledik, a vezető nyugat-európai indexek pluszban zártak: az FTSE100, a DAX és a CAC40 mind 0,5% feletti emelkedést mutatott.
2025. 07. 09. 09:00
Megosztás:

Megújult vámfenyegetésekkel gyorsítaná a tárgyalásokat Trump

A tegnapi nap folyamán 14 ország, többek között Japán és Dél-Korea is levelet kapott Donald Trump elnöktől, melyben kijelentette, hogy az érintett országok augusztus elsejétől 25-40% közötti vámokra számíthatnak exportáruikra; így a jelenlegi, 10%-os általános vámszint elvileg ma lejáró határideje kitolódott.
2025. 07. 09. 08:30
Megosztás:

Megduplázódott a lakásbiztosítások száma a viharok nyomán

Az elmúlt napok komoly viharai miatt több mint kétszeresére nőtt a lakásbiztosítások iránti kereslet. A Netrisk adatai szerint a vihart megelőző napon 109 százalékkal, a vihar napján pedig 131 százalékkal kötöttek több szerződést, mint egy átlagos nyári napon. A szélsőséges időjárás nemcsak az otthonokban és az autókban, hanem az utazási tervekben is jelentős károkat okozott, ami az utasbiztosítások iránti érdeklődést is látványosan megemelte. A Netrisk szerint a szélsőséges időjárás erősíti a lakosság biztosítási tudatosságát, azonban a biztosítások akkor nyújtanak valódi védelmet, ha nem utólag, hanem előre, tudatosan készülünk fel.
2025. 07. 09. 07:00
Megosztás:

Panel kontra tégla: ezek a lakások a legkeresettebbek Magyarországon

A legfrissebb adatok alapján a vásárlók minden településtípuson nagyobb érdeklődést mutatnak a téglaépítésű társasházi lakások, mint a panelek iránt. A markáns különbség nemcsak a kereslet alakulásában, de a négyzetméterárakban is egyértelműen megmutatkozik. Ez különösen aktuális lehet most azoknak, akik első lakás vásárlását vagy építését tervezik, kihasználva a napokban bejelentett kedvezményes állami hitelkonstrukciót. Az Ingatlan.com és a Wienerberger közös elemzése rámutat: az értéktartás szempontjából hosszú távon jobban jár, aki akár saját lakhatásra, akár befektetési céllal téglaépítésű ingatlant választ.
2025. 07. 09. 06:30
Megosztás:

A kriptovaluta a legjobb választás az olyan online játékokban, mint az Allyspin?

Az online szórakoztatóipar folyamatos fejlődésével egyre több platform kínál alternatív fizetési módszereket a hagyományos banki szolgáltatások mellett. A digitális pénznemek térnyerése különösen szembetűnő az online kaszinók világában, ahol a gyorsaság és az anonimitás iránti igény egyre nagyobb.
2025. 07. 09. 06:04
Megosztás:

A befektetés-ellenőrzés célja az állami érdekek és a lakosság ellátásbiztonságának védelme!

A sajtóban napokban megjelent, egyes esetekben pontatlan, hangulatkeltő cikkekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi hét pontban tisztázza a befektetés-ellenőrzés kapcsán kialakult helyzetet. A kormány célja egyértelmű: az államérdek védelme és a lakosság ellátásbiztonságának megerősítése.
2025. 07. 09. 06:00
Megosztás:

Felemás a logisztikai ágazat első negyedéve

Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között: a légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. Viszont a nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.
2025. 07. 09. 05:30
Megosztás:

Teljes készpénzmentesség jön a Forma-1 magyar futamán

A magyar alapítású Festipay biztosítja a készpénzmentes fizetést a Hungaroringen megrendezendő 40. Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A cég a vendéglátó egységek teljes területén több száz érintésmentes terminált üzemeltet, ahol bankkártyával, mobiltelefonnal vagy Festipay kártyával lehet fizetni. A rendszer már Bahreinben is sikerrel debütált. Solti Attila, a Festipay Zrt. igazgatósági tagja szerint céljuk a gyors és zökkenőmentes vásárlási élmény biztosítása. A készpénzzel érkező nézők feltöltőkártyát használhatnak, amelynek egyenlege a rendezvény végén költségmentesen visszaváltható.
2025. 07. 09. 05:00
Megosztás:

Miért van annyi műanyag a Földközi-tengerben?

A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu összefoglalásában igyekszik választ adni a legfontosabb kérdésekre.
2025. 07. 09. 04:00
Megosztás:

A keresőoptimalizálás összeomlását élőben nézzük

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van. A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása és a nagy tech cégek stratégiaváltásai alapjaiban rengetik meg az eddig jól működő online marketingmodelleket.
2025. 07. 09. 03:30
Megosztás:

Nem mindegy, milyen ATM kerül a faluba – akár kétszer többe is kerülhet a készpénzfelvétel

A kormány döntése alapján 2025 végéig minden 1000 fő feletti magyarországi településen elérhetővé válik a bankjegykiadó automata (ATM), ám nem mindegy, melyik bank automatája kerül a falvakba. A money.hu elemzése szerint az ATM-használat költsége bankonként jelentősen eltér: az ingyenes készpénzfelvételi keret felett a saját számlavezető bank automatájából történő felvétel legtöbbször lényegesen olcsóbb, mint más bank ATM-jének használata – van, ahol így több mint duplájába kerül a pénzfelvétel.
2025. 07. 09. 03:00
Megosztás:

A klímát a konyhába szerelték Nálad? Akkor nagy bajban vagy!

A konyhai pára alattomos ellensége a klímádnak, sokan túl későn veszik észre. Nem mindegy, hogyan használod a klímát a konyhában.
2025. 07. 09. 02:00
Megosztás: