Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Korábban az Inforádió Aréna című műsorának a vendégeként köszöntötték Dr. Farkas Andrást, aki Nyugdíjguru néven ismert a közösségi médiában, és az állami nyugdíjrendszerekre vonatkozó érdekes információkkal szolgált. A szakértő az interjú során elmesélte a svéd és a magyar nyugdíjrendszer közötti különbségeket, és bemutatta, hogyan működik a felosztó-kirovó (magyar) állami nyugdíj, valamint annak jövőbeli kilátásait is elemezte. A szakértő érdekes válaszokat adott olyan kérdésekre is, mint az állami nyugdíjrendszer esetleges jövőbeni összeomlása.

Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

4000 bölcsődei férőhely létesült az elmúlt egy évben

Négyezer bölcsődei férőhely létesült egy év alatt, egy évtized alatt pedig megduplázódott a férőhelyek száma, valamint megháromszorozódott azoknak a településeknek a száma, amelyeken bölcsődei ellátást nyújt a magyar állam - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Őrbottyánban csütörtökön.
2025. 09. 26. 04:30
Megosztás:

Rekord utas- és járatszám mellett üzemelt sokkal pontosabban a Wizz Air idén nyáron

A Wizz Air, Magyarország piacvezető légitársasága minden fontos pontossági mérőszámán javított idén nyáron, miközben minden korábbinál több járatot üzemeltetett, rekordszámú utassal. A javuláshoz a Wizz Air saját rendkívüli intézkedései mellett a magyar légiforgalmi irányítás jobb teljesítményére is szükség volt.
2025. 09. 26. 04:00
Megosztás:

Október elsején életbe lépnek a szerb állami olajtársaság elleni amerikai szankciók

Október elsején életbe lépnek a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) elleni amerikai szankciók, Szerbia nem kapott további haladékot - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön New Yorkban.
2025. 09. 26. 03:30
Megosztás:

Októberben elkezdődik a Gellért fürdő felújítása

Októberben elkezdődik a Gellért fürdő teljes körű felújítása, a beruházás tervezett költsége 20 milliárd forint - közölte a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
2025. 09. 26. 03:00
Megosztás:

60 000 forintot is érhet a nyugdíjas utalvány az ALDI-ban

Az ALDI Magyarország újabb kedvezményekkel segít a vásárlóknak, külön figyelmet fordítva a nyugdíjasokra.
2025. 09. 26. 02:00
Megosztás:

A telefontokok sötét oldala​ - nem is tudod mennyi kárt csinálsz vele!

A mobiloknak ma már elengedhetetlen tartozékai a műanyagtokok, amelyek védik ugyan a készüléket, ám jelentősen szennyezik a környezetetet. A világon évente több mint egymilliárd darabot adnak el belőlük, a piac értéke 2033-ra várhatóan meghaladja a 44 milliárd dollárt, egyes becslések szerint pedig évente több mint 30 tonna telefontok-hulladék keletkezik.
2025. 09. 26. 01:00
Megosztás:

Rövid távon nem tudunk leválni a Barátság olajvezetéken érkező orosz kőolajról, akárki is kéri

Donald Trump az ENSZ közgyűlésén tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szerinte Európának azonnal fel kell hagynia az orosz energiaimporttal, mert amíg az EU orosz gázt és olajat vásárol, addig gyengíti saját pozícióját a Moszkvával szembeni konfliktusban.
2025. 09. 26. 00:01
Megosztás:

Digitális személyi igazolvány bevezetését tervezi a brit kormány

Digitális személyi igazolvány bevezetését tervezi a brit kormány, mindenekelőtt az engedély nélküli munkavégzés és az illegális bevándorlás visszaszorítása végett.
2025. 09. 25. 23:30
Megosztás:

Befektetői felmérés: New York és London vezeti a világ pénzügyi központjainak listáját

A piaci szereplők továbbra is New Yorkot és Londont tartják a világ két vezető pénzügyi szolgáltatási központjának a csütörtökön Londonban bemutatott legújabb globális befektetői felmérés szerint. New York azonban már csak minimális előnnyel vezet a brit főváros előtt.
2025. 09. 25. 23:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 39. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2025. 09. 25. 22:30
Megosztás:

A Proof of Reserve jelentése, értelmezése és gazdasági jelentősége a kriptovaluta világában

A kriptovaluta piac az elmúlt években robbanásszerű növekedésen ment keresztül – egyre többen fektetnek digitális eszközökbe, és egyre több kriptotőzsde és pénzügyi szolgáltató kínál kriptoalapú megtakarítási, kereskedési és letétkezelési lehetőségeket. De felmerül egy nagyon fontos kérdés: vajon tényleg ott van a pénzünk, ahol azt ígérik?
2025. 09. 25. 22:05
Megosztás:

Háromszoros évfordulót ünnepel az Aggteleki Nemzeti Park

Különleges, ritkán adódó, háromszoros jubileumot hozott 2025 az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság számára: 200 éve tárta fel Vass Imre, Magyarország első igazi barlangi felfedezője a Baradla-barlang főágának folytatását, idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját az Aggteleki Nemzeti Park, 30 éve pedig az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO Világörökségi listára egyetlen természeti világörökségként - hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkára az Aggteleki Nemzeti Park jubileumi évének emlékülésén az Edelényi Kastélysziget dísztermében.
2025. 09. 25. 21:30
Megosztás:

Rendkívüli támogatásban részesülnek az aszállyal sújtott kukoricatermelők

Megérkezett a pénzügyi segítség a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt nehéz helyzetbe került a kisebb, gazdasági szempontból kiszolgáltatottabb kukoricatermelők számára. A júliusban benyújtott kérelmek alapján a Magyar Államkincstár megkezdte a hektáronként több mint 16 ezer forint utalását, így szeptember utolsó előtti hetében már 6,43 milliárd forintot folyósított is - tájékoztatott az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint a tárca agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára.
2025. 09. 25. 21:00
Megosztás:

MOHU Budapest: elindult a fővárosi szemétszállítás

Elindult a fővárosi szemétszállítás, zajlanak a tárgyalások a munkavállalókkal, több pontban megállapodás született - közölte a MOHU Budapest csütörtökön az MTI-vel.
2025. 09. 25. 20:30
Megosztás:

Gyengült a forint csütörtök estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 09. 25. 20:00
Megosztás:

Miért torpant meg a Bitcoin? – Az USA kincstári lépései újraírják a likviditási térképet

Miért nem követi a Bitcoin az eddig bevált likviditási trendeket? Míg az arany és a technológiai részvények új csúcsokat döntenek, a kriptopiac stagnál. Raoul Pal, makrogazdasági szakértő szerint a rejtély kulcsa az Egyesült Államok Kincstári Főszámlájában (TGA) keresendő – egy olyan likviditáselszívó hatásban, amely láthatatlanul bénította meg a kriptoeszközöket.
2025. 09. 25. 19:30
Megosztás:

Még kedvezőbbé válnak a fix lakossági állampapírok

Októbertől egyszerűbb, kiszámíthatóbb és még vonzóbb lesz a fix lakossági állampapír-paletta - írta a közösségi oldalán csütörtökön a nemzetgazdasági miniszter.
2025. 09. 25. 19:00
Megosztás:

Szeptember 25-től indul a klaszterminősítési felhívás harmadik szakasza

A Magyar Klaszterfejlesztési Stratégia célja, hogy a klaszterjellegű együttműködések erősítésével növelje a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét és innovációs képességét. A Stratégia egyik első eleme a klaszterminősítési rendszer működtetése, amely a valós együttműködési, nemzetközi piacra lépési és innovációs potenciállal rendelkező klasztereket ismeri el.
2025. 09. 25. 18:30
Megosztás:

Zuhanó kriptovaluta árfolyamok – Kormányzati leállástól tartanak az USA-ban

Újabb politikai vihar kavarja fel a kriptopiacot: a befektetők egyre inkább egy közelgő amerikai kormányzati leállás veszélyére fókuszálnak. Az Ether árfolyama ismét 4000 dollár alá süllyedt, a Bitcoin és más vezető tokenek is gyengélkednek. De mi áll a háttérben? És mire számíthatunk a következő hetekben?
2025. 09. 25. 18:00
Megosztás:

Mostantól a boltban is fizethetünk Barionnal

A Barion eddig főként az online vásárlásoknál volt jelen, most azonban új fejezet kezdődik a vállalat életében: a magyar fizetési szolgáltató belép az offline világba is. Az Okoskassza (PSC CEE Kft.) és a Barion együttesen több mint húszezer kereskedőt szolgálnak ki a közép-kelet-európai régióban, számukra válik hamarosan elérhetővé az integrált online és offline terminálos fizetési megoldás egy szolgáltatón keresztül, egyszerűbb, átlátható folyamatokkal.
2025. 09. 25. 17:30
Megosztás: