Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Korábban az Inforádió Aréna című műsorának a vendégeként köszöntötték Dr. Farkas Andrást, aki Nyugdíjguru néven ismert a közösségi médiában, és az állami nyugdíjrendszerekre vonatkozó érdekes információkkal szolgált. A szakértő az interjú során elmesélte a svéd és a magyar nyugdíjrendszer közötti különbségeket, és bemutatta, hogyan működik a felosztó-kirovó (magyar) állami nyugdíj, valamint annak jövőbeli kilátásait is elemezte. A szakértő érdekes válaszokat adott olyan kérdésekre is, mint az állami nyugdíjrendszer esetleges jövőbeni összeomlása.

Ön érti, hogy működik az állami nyugdíj? És hova megy az a sok befizetett pénz?!

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni.

Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya.

Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük.

nyugdíjrendszer Magyarországon

Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban.

A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos.

Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája.

A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán.

Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek.

Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki.

Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét.

Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama.

Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

nyugdíj névleges számlák és nyugdíjalap

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán.

A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad.

A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben.

Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani.

Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés.

Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű.

Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

európai nyugdíjrendszerek

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög.

Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást.

A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam.

Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja.

Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni.

Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer.

Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza.

A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához.

Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük.

A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat.

És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja!

Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget.

nyugdíjtörvény

Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába.

Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét - érvel Dr. Farkas András, melyet az Infostart idéz.

Kapcsolódó cikkek:

Nyugdíjak 2024 utalási időpontja naptár

Nyugdíj korhatár 2024

Mennyibe kerül minden egyes plusz tonna? Az üzemanyag-fogyasztási adatok megadják a választ

Minden fuvarozó tudja: a nehezebb teherautó többet fogyaszt. A kérdés sokkal inkább az, hogy mennyivel? Egy három tonnával nagyobb terhelés például napi szinten már komoly, szabad szemmel is látható különbséget jelent. Míg az időjárás, a forgalmi helyzet vagy az üzemanyag ára a sofőrökön kívül álló faktor, a jármű súlya az egyik olyan tényező, amit maguk az üzemeltetők is kézben tarthatnak.
2025. 09. 23. 15:00
Megosztás:

„A blokklánc svájci bicskája”: Scaramucci nagy tétet tett az Avalanche-ra

Anthony Scaramucci, a Wall Street ismert szereplője, újra reflektorfénybe helyezte az Avalanche hálózatot, amelyet nemes egyszerűséggel a „réteg-1 blokkláncok svájci bicskájának” nevezett. De vajon mi áll a dicséret mögött, és miért tett jelentős tétet erre az Ethereum-riválisra?
2025. 09. 23. 14:30
Megosztás:

Biztosítások az Otthon Start árnyékában - kár lenne csak az alapkonstrukciókat választani

Az Otthon Start Program nemcsak a lakáspiacot, hanem a lakásbiztosítási szegmenst is felpörgetheti. Hiszen a lakáshitel-felvételhez lényegében kötelező lakásbiztosítás is társul – közölte a Netrisk. Az cég saját adatai szerint már az program előtt is jól alakult az idei év, január és augusztus között 6,8 százalékkal több lakásbiztosítás született, az átlagdíj pedig 37 300 forintot tett ki. A szakértők arra figyelmeztetnek: a rosszul megválasztott biztosítás alulbiztosítottsághoz vezethet, ami egy káresemény esetén akár több millió forintos veszteséget is okozhat.
2025. 09. 23. 13:30
Megosztás:

Put opciók előtérben: Hogyan reagálnak a bitcoin kereskedők a kriptopiaci zuhanásra?

A kriptopiac újabb hullámvölgybe került, a bitcoin árfolyama pedig masszív likvidálási hullámot váltott ki. A helyzet mégsem annyira egyértelmű, mint elsőre tűnik – miközben a hangulat borússá vált, a profi opciós kereskedők már a következő mozgásokra készülnek. Vajon tényleg további esés várható, vagy épp most jön a fordulat?
2025. 09. 23. 12:30
Megosztás:

A digitális eszközök káros hatásairól is tárgyal a parlament

A digitális eszközök káros hatásairól, az orosz földgáz behozatalának megszüntetéséről szóló uniós rendeletről, a határ menti ingázók adatbázisának létrehozásáról és a Sorsok Háza épületegyüttes hasznosításáról is tárgyal az Országgyűlés a keddi ülésén.
2025. 09. 23. 12:00
Megosztás:

Több Fed-döntéshozó is megszólalt

Egyelőre úgy tűnik, a piacok feldolgozták a Fed kamatdöntésének hatását, a tízéves amerikai kötvényhozam 4,14%-on változatlan maradt.
2025. 09. 23. 11:30
Megosztás:

Egy hét múlva lejár a határidő: most kell lépniük a civil szervezeteknek

2025. szeptember 30-án lejár a regisztrációs határidő azoknak a civil szervezeteknek, amelyek 2026-tól igényt tartanak magánszemélyek 1 százalékos szja-felajánlására. Ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjáról letölthető 25EGYREG jelű adatlapot kell beadniuk, a határidő jogvesztő - figyelmeztet kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2025. 09. 23. 11:00
Megosztás:

Kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa

Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.
2025. 09. 23. 10:30
Megosztás:

Online játékok 2025: Hasznos információk és tippek kezdőknek

A szerencsejáték digitális világa folyamatosan fejlődik, és 2025-ben több ezer online kaszinó működik világszerte. Kezdő játékosként kulcsfontosságú, hogy megértsd, hogyan válaszd ki a megbízható platformokat és hogyan kerüld el a potenciális buktatókat.
2025. 09. 23. 10:16
Megosztás:

Mire számíthatnak a befektetők kedden?

Ma kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank.
2025. 09. 23. 10:00
Megosztás:

Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 09. 23. 09:30
Megosztás:

VIP játék programok titkos világa: Valóban megéri a befektetést?

A VIP kaszinó programok fényes világa mögött összetett üzleti modell húzódik meg, amely látszólag mindenkinek előnyöket kínál, de a valóság ennél árnyaltabb. Ezek a programok alapvetően a játékos-megtartás (player retention) eszközei, amelyek célja a hosszú távú lojalitás kialakítása.
2025. 09. 23. 09:08
Megosztás:

Új csúcson az amerikai részvényindexek

Mindhárom nagy amerikai részvényindex záróértéke új történelmi csúcsot ért el hétfőn, immár a harmadik egymást követő kereskedési napon, miután az Nvidia részvényei 4%-kal emelkedtek arra a hírre, hogy a vállalat akár 100 milliárd dollárt is befektethet az OpenAI-ba.
2025. 09. 23. 09:00
Megosztás:

Gyengélkedtek az európai indexek, az autóipar vezette az esést

A hétfői kereskedésben gyengébb teljesítményt mutattak a vezető európai részvénypiacok, a Stoxx600 0,1%-kal, DAX 0,5%-kal, a CAC 40 0,3%- kal került lejjebb, míg az FTSE 100 mindössze 0,1%-ot tudott emelkedni.
2025. 09. 23. 08:30
Megosztás:

Áder János: az űrkutatás eredményei számos területen hasznosulnak a hétköznapi életben

Az űrkutatás eredményei számos területen hasznosulnak a hétköznapi életben - mondta Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amelyben Kapu Tibor űrhajóssal beszélgetett. Kapu Tibor arról beszélt: a Hunor - Magyar Űrhajós Program valami sokkal hatalmasabbnak az eleje, s ezen fognak dolgozni.
2025. 09. 23. 07:30
Megosztás:

A Newsweek megbízhatósági listájának élén végzett az Audax Renewables spanyol anyacége

A Newsweek idei, World’s most Trustworthy Companies 2025 rangsorában az Audax Renovables végzett az Energy & Utilities (energia és közmű) iparág 1. helyén. A spanyol, badalonai központú vállalat a magyar Audax Renewables Kft. anyavállalata.
2025. 09. 23. 07:00
Megosztás:

A Panattoni új logisztikai parkot fejleszt az osztrák-magyar-szlovák hármashatár mellett Mosonmagyaróváron

A Panattoni Hungary újabb beruházással Mosonmagyaróváron építi meg legújabb logisztikai központját, amelynek közel 70 százalékát már az építkezés megkezdése előtt bérbeadták, jelentette be a Panattoni Hungary. A kivételes elhelyezkedésű, 27 000 négyzetméteres fejlesztés különlegessége, hogy a projekt részeként hazánkban az elsők között építenek fel elektromoskamion-parkolót és töltőállomást. A Panattoni Park Moson első bérlője, a 18 ezer négyzetméterre szerződött Fiege már 2026 elején birtokba veheti az ingatlant; a teljes beruházás átadása 2026. második negyedévében várható.
2025. 09. 23. 06:30
Megosztás:

Csúcsévet zárt a JYSK: csoportszinten 11,8 százalékkal, Magyarországon 16 százalékkal növelte árbevételét

A skandináv gyökerekkel rendelkező nemzetközi kiskereskedelmi áruházlánc, a JYSK ismét rekordforgalmat ért el a 2024/25-ös pénzügyi évben: 46,3 milliárd dán koronát (6,2 milliárd eurót), ami 11,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A JYSK Magyarország szintén erős évet zárt: retail árbevétele 89 milliárd (89 011 millió) forint volt, ami 16 százalékkal haladta meg a tavalyi eredményt.
2025. 09. 23. 06:00
Megosztás:

Az ABB az új generációs SF6-mentes kapcsolóberendezéseit szállítja az E.ON-nak Németországban

Az ABB együttműködést kötött Németország legnagyobb elosztórendszer-üzemeltetőjével (DSO), az E.ON-nal, hogy új, kén-hexafluorid (SF6)-mentes gázszigetelésű kapcsolóberendezéseket (GIS) szállítson számára. Az E.ON mint DSO felelős a végfelhasználóknak áramot szolgáltató közép- és kisfeszültségű villamos hálózatok üzemeltetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért.
2025. 09. 23. 05:30
Megosztás:

Mit lehet kapni 100k euróból az ingatlanpiacon?

Bali az elmúlt években a világ egyik legkeresettebb ingatlanbefektetési célpontjává vált. A szigeten évente akár 12–18 százalékos bruttó hozam is elérhető, miközben az építési és fenntartási költségek töredékei az európai szintnek. A jogi környezet egyre átláthatóbb, a turizmus újra erősödik, és a sziget a digitális nomádok kedvelt célpontjává vált. A befektetők számára különösen vonzók az úgynevezett Pink Zone övezetek, ahol jogilag biztonságos az építkezés. A közép-európai tőke is megjelent a régióban: magyar cégek is részt vesznek a helyi prémium fejlesztésekben.
2025. 09. 23. 05:00
Megosztás: