Ön öregségi nyugdíjas vagy öregségi résznyugdíjas? Jelentős pénz múlik ezen!
Hány nyugdíjas van Magyarországon és hogyan alakul ez az évek során?
A KSH adatai között megtaláljuk a hazai saját jogú nyugdíjasok számát is.
Nézzük meg, hány nyugdíjas is van Magyarországon:
Saját jogú nyugdíjasok száma 2000-től napjainkig:
2000: 2.461.000 fő
2001: 2.465.000 fő
2002: 2.465.000 fő
2003: 2.453.000 fő
2004: 2.461.000 fő
2005: 2.474.000 fő
2006: 2.489.000 fő
2007: 2.523.000 fő
2008: 2.525.000 fő
2009: 2.496.000 fő
2010: 2.463.000 fő
2011: 1.985.000 fő
2012: 2.013.000 fő
2013: 2.041.000 fő
2014: 2.023.000 fő
2015: 2.015.000 fő
2016: 2.046.000 fő
2017: 2.027.000 fő
2018: 2.032.000 fő
2019: 2.054.000 fő
2020: 2.029.000 fő
Sokaknak nyújthat segítséget az a lehetőség, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor akkor is nyugdíjba vonulást tesz lehetővé, amikor a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges legalább húsz év szolgálati idő megszerzése nem történt meg. Ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy.
Jó tudni, hogy a résznyugdíj fogalom nem azonos a nyugdíjrész kifejezéssel. Ez utóbbi fogalom egy másik esettel kapcsolatos, amikor a nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál egy-egy érintett ország által az összes szolgálati időből nála szerzett szolgálati idő mértéke szerinti nyugdíjrész kifizetéséről van szó.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Mindkét nyugellátás igénybe vehető akár a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) fenntartása, akár megszüntetése mellett.
Fontos tudni, hogy az öregségi résznyugdíj kizárólag a szolgálati idő rövidsége esetén nyújt megoldást, a nyugdíjkorhatárhoz képest alacsonyabb életkor esetén nem. A korhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van: a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe életkortól függetlenül, a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Öregségi nyugdíjkorhatár:
aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
2022-ben az 1957-ben születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon.
Nyugdíj kalkulátorral IDE kattintva tud számolni.
Attól az időponttól kezdve, amikor a nyugdíjjogosultság mindkét feltétele ( életkor és szolgálati idő ) megszerzésre került, már kérhető akár az öregségi résznyugdíj, akár az öregségi teljes nyugdíj megállapítása. Mindkét korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, amennyiben a nyugdíj jogosultsághoz szükséges, a szolgálati idő követelmény teljesítéséhez egy kedvező lehetőség is rendelkezésre áll.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíj korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíj jogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időre köthető.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, célszerű átgondolni, hogy mikortól kérjük az ellátást. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor a korhatár betöltéskor a személy szolgálati ideje alapján még csak résznyugdíjra lenne jogosult.
2022-ben a korhatárt ebben az évben betöltőkön túl sok olyan személy is dönthet a nyugdíj igény benyújtása mellett, aki már a korábbi években betöltötte a nyugdíj korhatárát, de valamilyen ok miatt eddig nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását. Ez az ok lehet például a nyugdíj növelésre való jogosultság szerzése, ha lehet, minél hosszabb növelésre jogosító időszakkal.
A Tny. 21.§ (2) bekezdése szerint aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíj növelésben részesül. A nyugdíj növelés mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0,5%-a. Ez igen kedvező helyzetet teremt, mert a nyugdíj növeléssel az öregségi nyugdíj összege a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.
Ez a lehetőség azonban az öregségi résznyugdíjra jogosultak esetében természetesen nem áll fenn, mivel a szabály legalább húsz év szolgálati idő meglétéhez köti a nyugdíjnövelés megállapíthatóságát.
A Tny. 82.§-a szerint nem kérhető résznyugdíjra való jogosultság esetén a nyugdíj rögzítése, azaz folyósítás nélküli megállapítása sem, mert a korhatár betöltése mellett ez esetben is legalább húsz év szolgálati idő szükséges a rögzítéshez.
A nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult személy esetében az azonnali nyugdíjba vonulás helyett általában a nyugdíj igénylés elhalasztása és a munka folytatása a jobb megoldás, hogy az így szerzett további szolgálati idővel a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő elérése megtörténhessen. Ha pedig ez nem teljesíthető, a további szolgálati idő szerzés a résznyugdíj összegénél lehet kedvező.
A nyugdíj összege ugyanis erőteljesen függ a szolgálati idő hosszától is, A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lesz a nyugdíj összege, a résznyugdíj „felső határa”, tizenkilenc év szolgálati idő esetén pedig már 51 százaléka, a növekedés szolgálati idő évenként 2-2 százalék.
Nagyon meg kell fontolni, hogy ha folytatni szeretné a munkát a korhatárt betöltött, még csak résznyugdíjra jogosult személy, kérje-e, és mikortól a résznyugdíj megállapítását. Az öregségi nyugdíj megállapításától ugyanis (akár öregségi teljes nyugdíjról, akár öregségi résznyugdíjról van szó) további szolgálati idő nem szerezhető a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel.
Befolyásolhatja a döntést az is, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak van úgynevezett minimum összege, ami azt jelenti, hogy az öregégi nyugdíj legkisebb összegének jogszabályban meghatározott összegénél nem lehet kevesebb a nyugdíj összeg, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset ezt az összeget eléri, az öregségi résznyugdíjnak azonban ilyen minimuma nincs.
Az öregségi teljes és résznyugdíj közötti fenti, a nyugdíj összegéhez kötődő különbségeken túl nyugdíj szempontból nincs további eltérés e két, korbetöltéshez kötött nyugellátás között. Mindkét nyugellátást azonosan megilleti a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultság, vagy a különböző nyugdíjas kedvezmények. Azonosak esetükben az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések is - olvashatjuk az ado.hu portál írásában.
