OpenAI és a kriptoháború: Határozottan elhatárolódik a „Robinhood OpenAI tokenektől”

Az OpenAI figyelmeztetése: „Ezek nem OpenAI részvények”

Az OpenAI hivatalos közleményben határolódott el a Robinhood új kezdeményezésétől, amely során a platform „OpenAI tokeneket” kínál eladásra. Ezeket a tokeneket a közlemény szerint sem az OpenAI hagyta jóvá, sem nem rendelkeznek bármiféle részvénytulajdonnal a cégben. A vállalat kifejezetten kijelentette: „Ezek az ‘OpenAI tokenek’ nem egyenértékűek OpenAI-részvényekkel”, és felszólította a közönséget az óvatosságra.

A Robinhood azt állítja, hogy a tokeneket egy speciális célú vállalaton (SPV – Special Purpose Vehicle) keresztül kínálja, amelynek állítólag részesedése van az OpenAI-ban. Az SPV azonban nem maga az OpenAI, hanem egy köztes entitás, így a tokenvásárlók legfeljebb közvetett kapcsolatba kerülhetnek az OpenAI értékpapírjaival – ha egyáltalán.

Robinhood: forradalmi áttörés vagy jogi kiskapu?

A Robinhood szerint a tokenek célja, hogy lehetőséget nyújtsanak a kisbefektetőknek, hogy – legalábbis árfolyam szinten – hozzáférjenek a világ legértékesebb magántulajdonban lévő cégeinek értékpapírjaihoz, mint például az OpenAI vagy a SpaceX. A bejelentés után a Robinhood részvényei történelmi csúcsra ugrottak, ami a befektetők lelkesedését is tükrözi.

Vlad Tenev, a Robinhood vezérigazgatója szerint „a giveaway egy nagyobb tokenizációs forradalom magját veti el”. Ugyanakkor a tokenek nem tulajdonviszonyt testesítenek meg, hanem blokkláncra jegyzett szerződéses konstrukciókat, melyek az adott részvényárfolyamokhoz kötődnek – jogi értelemben tehát nem részvények.

A jogi és befektetői kockázatok határai

Az ügy jól mutatja, milyen érzékeny a magántulajdonban lévő startupok részvényeinek piaca minden olyan kezdeményezésre, amely befolyásolhatja az értékelésüket. Az OpenAI példája nem egyedi: nemrég a Figure AI nevű humanoid robotikai startup jogi lépésekkel fenyegetett meg brókereket, akik másodlagos piacon értékesítették a cég részvényeit – az ő jóváhagyásuk nélkül.

A tokenizált részvények (vagy ahhoz hasonló konstrukciók) térnyerése ugyan ígéretes új utakat nyit a pénzügyi hozzáférés demokratizálása felé, ám egyben komoly jogi, átláthatósági és kockázatkezelési kérdéseket is felvet. Az OpenAI határozott reakciója valószínűleg precedenst teremt más magáncégek számára is.