Óriási üzlet a párizsi olimpia: a francia GDP 10 milliárd euróval nőhet
Özönlenek a turisták az amúgy is népszerű országba
A gazdasági hatások részleteit elemezve a legkézenfekvőbb pozitívum a turizmusból származó bevétel: az Allianz Research becslése szerint az olimpiai turizmus 1,8 milliárd euróval járul hozzá a francia GDP-hez.
A július 26-tól augusztus 11-ig, illetve augusztus 28-tól szeptember 8-ig tartó 2024-es olimpiai és paralimpiai játékokra Franciaország összesen 15 millió látogatót vár, ebből 13,5 millió belföldi és 1,5 millió külföldi. Az előrejelzések szerint a Franciaországban tartózkodó turisták (belföldiek és külföldiek) száma 2024-ben 6 százalékkal, 95,2 millió látogatóra fog növekedni: ez tavalyhoz képest 5,4 millió látogatóval több.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a turisták közül sokan egyébként is eljöttek volna az országba: a látogatók száma ugyanis minden évben növekszik: 2011 és 2019 között átlagosan +1,5 millió fővel, 2022 óta pedig még nagyobb mértékben. Az Allianz Research kutatói szerint a 2024-es 5,4 millió plusz turistából 1,5 millió érkezik majd kifejezetten a játékok miatt.
Feltételezve, hogy minden egyes látogató átlagosan napi 250 eurót költ (beleértve a szállást és a közlekedést) és átlagosan öt napig marad, az olimpia turistái összesen 2,6 milliárd eurót költenek majd, ami a francia turisztikai kiadások 1,3 százaléka.
Az összes turisztikai költés 43 százalékát a szálláshelyek teszik ki, ezt követi a közlekedés (21%). Franciaországban a szállodák széles választéka áll rendelkezésre mindenféle költségvetéshez, de az utóbbi időben a háromcsillagos (a foglalások 39 százaléka) és a négycsillagos (25%) szállodák voltak a legkeresettebbek. A francia szálláskínálat olyannyira széles, hogy még az év leglátogatottabb hónapjaiban (június, július és augusztus) sem haladta meg a szállodák kihasználtsága a 75 százalékot.
Az Allianz Research kutatói úgy vélik, az olimpia idején sem fogja meghaladni a kihasználtság a 78 százalékot. Emellett az olimpia utóhatása is kedvező lesz a francia turizmusra nézve, mivel a játékok televíziós közvetítéseit várhatóan 4 milliárdan nézik majd, és sokan kapnak kedvet, hogy ellátogassanak az országba. Így a Franciaországba látogatók száma 2025-ben és 2026-ban várhatóan +3,5, illetve +4,2 százalékkal emelkedik, így 2026-ban rekordmagas, 103 millió turista várható.
A kiadásokat kordában tartják, az adóbevételek pedig megugranak
Az Allianz Research számításai szerint az infrastruktúrára, szervezésre és biztonságra fordított köz- és magánkiadások 8,3 milliárd euróval támogatják az idei francia bruttó hazai terméket, és 11 százalékos lökést adnak az exportnak. Az általános (tömegközlekedés, szállás) és a speciális infrastruktúra (sportinfrastruktúra korszerűsítése, olimpiai falu stb.) kiépítését egy erre külön létrehozott költségvetésből finanszírozzák. A teljes költségét ezeknek 4,4 milliárd euróra becsülik, amelynek 40 százaléka közpénz. Ehhez járul még a közbiztonságra költött 3 milliárd euró.
Ellentétben a közhiedelemmel, az olimpia hatása a rendező ország államháztartására korlátozott -állítják a kutatók. Bár a rendezés költségei az idők során emelkedtek, a rendező ország teljes költségvetésére gyakorolt hatása elhanyagolhatónak tűnik szemben például a világjárvány vagy az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiasokk negatív költségvetési hatásaival. Ez igaz a párizsi olimpiára is. A bevételi oldalon a megnövekedett gazdasági aktivitás várhatóan 5,4 milliárd euró értékben növeli az adóbevételeket, így az Allianz Research becslése szerint az állami bevételek és kiadások közötti egyenleg enyhén pozitív, 0,4 milliárd euró lesz Franciaországban. Fontos kiemelni továbbá, hogy a szervezők vállalták: a szerződések legalább 25 százalékát a helyi kkv-k és szociális vállalkozások számára tartják fenn, amely legalább 2 milliárd euró értékű megrendelést jelent a szektor számára.
A mondás, miszerint „az olimpia sokkal többet jelent a sportnál" az infrastruktúrára is igaz, amely a rendező városban jellemzően a sportlétesítményeken túlmutató fellendülést eredményez. Az infrastruktúra fejlesztése az olimpia megrendezésének egyik legnyilvánvalóbb előnye. Bár a közvetlen gazdasági hatások eltérőek lehetnek, az infrastrukturális örökségek között az élen szerepelnek a jobb közlekedési hálózatok, a fejlettebb távközlés és az új vagy korszerűsített sportlétesítmények. Párizs esetében az olimpiával kapcsolatos infrastruktúra-beruházások hozzájárulnak a város hosszú távú élhetőségének javításához, ezáltal növelve a lakóövezetek vonzerejét és az ingatlanok értékét.
Párizs északi, hátrányos helyzetű elővárosai lesznek az olimpiai játékok legnagyobb haszonélvezői. Az új olimpiai falu, amely több mint 10 ezer sportolónak ad majd otthont az olimpia idején, egy korábbi ipari rozsdaövezetben épült, amelyet alacsony iskolázottságú lakosság, magas bűnözési ráta és magas munkanélküliség jellemez.
Az olimpiai falu és az új vízi sportközpont fejlesztése, valamint a városközpont jobb megközelíthetősége várhatóan pozitív változásokat hoz majd. Az olimpiai játékok után a falu diákszállásokból és lakóházakból, irodákból, szállodákból és a kapcsolódó szolgáltatásokból álló közösséggé alakul át, fenntartható örökséget hagyva maga után.
Ambiciózus fenntarthatósági célok
A 2024-es párizsi olimpiai játékok szervezői ambiciózus célként tűzték ki, hogy a rendezvény karbonlábnyomát a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpiához képest a felére csökkentik. A londoni és a riói játékok egyenként mintegy 3,5 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, míg a a párizsi célkitűzés 1,6 millió tonna. Ez a csökkenés több tényező együttes hatásának köszönhető, többek között annak, hogy 95 százalékban a meglévő és ideiglenes infrastruktúrára támaszkodnak, így minimalizálják az építési kibocsátást. Az elektromos áramot megújuló forrásokból nyerik majd, és a nézők számára „alacsony karbonlábnyomú" menüket kínálnak, amelyek több növényi alapú összetevőt tartalmaznak. A hagyományos légkondicionálás nélküli hűtés érdekében az olimpiai faluba földalatti vízhűtő rendszert telepítenek, hasonlóan ahhoz, amelyet a Louvre is használt a közelmúltbeli hőhullámok idején. Az olimpia után a Szajna partján, Seine-Saint-Denis-ben található olimpiai falu egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezetbarát lakó- és kereskedelmi negyeddé alakul át, amely hatezer új lakosnak ad majd otthont.
Az olimpia a nemek közötti egyenlőség elérését is segíti
A sport bebizonyította, hogy óriási mértékben képes előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget nemcsak a sport gyakorlása és a nők önállóságra, kitartásra és csapatmunkára való edukációja révén, hanem eszközként is, amellyel pozitív üzeneteket lehet eljuttatni a nagyközönséghez. Az olimpiai játékok az idők során egyre inkább előmozdították a női vezetők elfogadását és a nemek közötti egyenlőséget a kormányzati és vállalati döntéshozatalban. Emellett elősegítették a nők elleni erőszak megelőzését és az arra való megfelelő reagálást, valamint a női sportokba történő beruházások terén mutatkozó különbségek megszüntetését, a nők egyenlő gazdasági esélyeinek támogatását. Ezen túlmenően az olimpia a nők egyenlő részvételét és elfogultságmentes médiareprezentációját is előmozdította.
Más kutatások azt mutatják, hogy a sportoló nők és lányok kisebb valószínűséggel használnak kábítószert, kerülnek bántalmazó kapcsolatba és körükben alacsonyabb a nem kívánt terhesség aránya. Továbbá nagyobb valószínűséggel érettségiznek le, szereznek diplomát és magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint azok, akik nem sportolnak. Sőt, a sportolás segíthet a nőknek olyan készségek kifejlesztésében, amelyek később, életük során vezetői pozíciókban kifizetődnek.
A sportnak a nők munkaerő-piaci részvételére és karrierjének alakulására gyakorolt hatásán túlmenően az erős női személyiségekkel való találkozásnak van egy nem várt hatása is: csökkenti a nemekkel kapcsolatos előítéleteket. A női sportolók népszerűsége javítja a női vezetők képességeinek megítélését, és gyengíti a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákat – állítják az Allianz Research kutatói.
