Örülhetünk: csak 24,5% lett a magyar infláció
A tényadat lényegesen alacsonyabbnak bizonyult az előzetesen vártnál. Ezzel 2022-ben pedig átlagosan 14,5%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A maginfláció is nőtt a tavalyi év utolsó hónapjában, elérve a 24,8 százalékot év/év alapon.
Ahogyan azt már az eddigi hónapokban megszokhattuk, decemberben is az élelmiszerárak jelentették az infláció fő motorját. A főcsoport árai további 2,1 százalékkal emelkedtek havi szinten, s az éves rátájuk elérte a 44,8 százalékot. Az üzemanyagárstop kivezetése is számottevően hozzájárult az utolsó havi dráguláshoz, 1,7 százalékponttal.
Az egyéb fogyasztási főcsoportok árai is tovább nőttek, ugyanakkor a dinamika jóval mérsékeltebb volt, mint novemberben, ami a kereslet végességét jelezheti. A ruházati cikkek árai 0,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,3 százalékkal emelkedtek havi szinten, ami leginkább a volatilis és gyenge forint kedvezőtlen hatását tükrözi. Mindemellett a szolgáltatások árnövekedése decemberben 0,8 százalékkal emelkedett hó/hó alapon.
A vártnál alacsonyabb decemberi infláció örömteli, de egyelőre nem változtatja meg a nagy a képet. Az idei első negyedévben várhatóan tovább emelkedik az infláció, a mérték azonban bizonytalan; a „szokásos” év eleji átárazások szerepe meghatározó lesz, főleg annak fényében, hogy a belső kereslet is mérséklődik.
Az inflációs csúcsot a tavasszal érhetjük el. A második negyedévben már csökkenésnek indulhat az áremelkedés üteme. Az éves átlagos infláció 2023-ban 18,5% körül alakulhat. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
