Összetett program készült a Dél-Dunántúl fejlesztésére
Mayer Gábor azt megelőzően beszélt erről, hogy a Dél-Dunántúlt érintő nagytérségi fejlesztési program Baranyát érintő részével kapcsolatban helyi településvezetőkkel, a vármegyei közgyűlés elnökével, valamint egyetemi és gazdasági szereplőkkel egyeztetett.
Felhívta a figyelmet: bár Magyarország egésze és minden térsége jelentősen fejlődött az elmúlt évtizedben, a területi különbségek érdemben nem csökkentek; ezen a területfejlesztési politika megújításával lehet javítani.
A jövőben várostérségek formájában a városokat és a vidéki településeket összehangolt módon fejlesztené a kormányzat, illetve a külső és belső perifériális térségek fejlesztésében is új eszközöket vezet be - tette hozzá.
Azt mondta, a kabinet célja a megújuló területfejlesztési politikával az, hogy minél inkább mérsékelje a különbségeket az elmaradott és a fejlett térségek között, s hogy egyenlő eséllyel biztosítsa a helyben boldogulás lehetőségeit a centrális és a perifériális, a városi és a vidéki térségekben.
Mayer Gábor kiemelte: ágazati szakpolitikák bizonyos térségben megvalósuló fejlesztéseit az egészségügyi, az infrastrukturális, a gazdaságfejlesztési, a közlekedési programok összehangolásával tervezik meg, másrészről pedig speciális programokat indít el a kormány a felzárkóztatásra vagy fejlesztésre szoruló egyes térségek fejlesztése érdekében.
Közölte, olyan programok elindítására van szükség, amelyek speciális fejlesztési feladatokra helyi speciális eszközöket tudnak kínálni, az első ilyen modellprogram pedig a Dél-Dunántúl vármegyéit, Baranyát, Somogyot és Tolnát érinti.
"Ez az a régió, amely a fejlődés mellett az országos átlagtól jelentősebb elmaradást mutat még mindig", s ahová "fókuszált figyelem" szükséges - fogalmazott.
Ismertetése szerint a kormány által jelentés formájában megtárgyalt és elfogadott, továbbra is új elemekkel kiegészülő modellprogram rávilágít a jövőben elvégzendő infrastrukturális, gazdasági, turisztikai téren elvégzendő feladatokra, amelyekhez európai uniós és hazai forrásokat is társítani fog a kabinet.
Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke arról szólt, hogy a rendszerváltás vesztesei közé tartozott a térség, s a holtpontról csak az utóbbi időszakban sikerült elmozdulni az ország ezen részén.
Közölte: a térségben 2010. és 2022. között a kormányzati munkahelyteremtő beruházásoknak és gazdaságfejlesztési politikának köszönhetően a munkanélküliség ugyan 13-ról 4 százalékra csökkent, és az ipari termelés is 280 milliárdról 960 milliárd forintra növekedett, az igazi fordulat mégsem következett be.
Ahhoz, hogy Baranya és a Dél-Dunántúl elindulhasson a felzárkózás, a gazdasági megerősödés útján, meg kell szüntetni a térség több évtizedes bezártságát - jelentette ki.
Hozzátette, ennek első eleme az M6-os autópálya hamarosan véget érő meghosszabbítása lesz, amellyel a sztráda eléri a horvát határt, de épül a térségnek új vízi megközelítést biztosító közforgalmi kikötő Mohácson, továbbá az állami tulajdonba kerüléssel gyakorlatilag megnyílt a lehetőség a Pécs melletti reptér fejlesztése előtt is.
Őri László közölte: elkészültek a térség keleti és nyugati irányú megközelítését javító közlekedési koncepciók is, amelyeket végrehajtva a déli országrészben megyeszékhelyeket összekötő további útszakaszok épülhetnek.
A még formálódó modellprogramban megfogalmazott tervek megvalósulása esetén a térség a következő évtizedek nyertesei közé tartozhat, s behozhatja eddigi lemaradását - hangoztatta a politikus.
