Ötven éves csúcsra szökött fel a német termelői infláció
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdán közzétett jelentése szerint szeptemberben éves összehasonlításban 14,2 százalékkal nőttek a termelői árak, ami a legnagyobb mérték 1974 októbere óta, amikor is az első olajválsággal összefüggésben 14,5 százalékos emelkedést mértek. Elemzők 12,7 százalékos emelkedésre számítottak az augusztusi 12 százalékos növekedés után.
Az előző hónaphoz képest is példátlanul erős ütemben, 2,3 százalékkal nőttek a termelői árak. Elemzők csak 1,0 százalékot vártak az előző havi 1,5 százalékos emelkedés után. Szeptemberben is különösen nagy mértékben nőtt az energia és a köztes termékek ára.
Az energiaárak tavaly szeptemberhez képest 32,6 százalékkal, augusztushoz viszonyítva pedig 8,0 százalékkal kúsztak feljebb. Alapvetően a földgázárak meredek, éves összevetésben 58,9 százalékos emelkedése okozta az újabb ugrást az energiaárakban. Az energiaárakat nem számolva 8,6 százalékkal nőttek a termelői árak éves bázison. A köztes termékek éves összevetésben 17,4 százalékkal, augusztushoz képest pedig 0,6 százalékkal drágultak.
Tavaly szeptemberhez képest a másodlagos nyersanyagok ára 87,29 százalékkal, a fűrészelt faanyagé 118 százalékkal, a fémeké pedig 35,5 százalékkal nőtt. A vas-, acél- és vasötvözet-alapanyagok 59,8 százalékkal, a színesfémek pedig 21,1 százalékkal drágultak. Az acél- és fűrészáruk robusztus áremelkedése szeptemberben is valószínűleg a belföldi és külföldi kereslet növekedésére, a nyersanyagellátási problémákra és a vasérc importárának az utóbbi hónapokban tapasztalt erős ugrására vezethető vissza. Az elsődleges műanyagok árai is jelentősen, 22,2 százalékkal nőttek 2020 szeptemberéhez képest, míg a műtrágyák és nitrogénvegyületek 21,1 százalékkal drágultak. A gabonaliszt ára 9,6 százalékkal emelkedett.
A köztes termékek között alig volt olyan, amelynek csökkent volna az ára, de ilyen volt például a faforgács (-14,7 százalék) és a nemesfémek (-7, százalék).
A tartós fogyasztási cikkek 3,2 százalékkal drágultak éves szinten, augusztushoz képest pedig 0,4 százalékkal, míg a tőkejavak termelői ára 2,4, illetve 0,4 százalékkal nőtt. A nem tartós fogyasztási cikkek termelői ára tavaly szeptemberhez képest 2,2 százalékkal nőtt, augusztushoz képest azonban stagnált. Az élelmiszereknél éves szinten 2,8 százalékos emelkedést mértek, de ezen belül például az étolaj 43,8 százalékkal, a vaj 15,5 százalékkal, a marhahús pedig 11,3 százalékkal drágult, míg a sertéshús ára 5,5 százalékkal, a feldolgozott burgonyáé pedig 2,2 százalékkal csökkent.
Az ipari termelői árak megbízhatóan jelzik előre a fogyasztói árak alakulásának trendjét, mivel közvetlenül megjelennek az áruk és szolgáltatások végső árában.
A Destatis módszertana szerint számolva szeptemberben éves összevetésben 4,1 százalékkal, augusztushoz képest pedig stagnáltak a fogyasztói árak Németországban. Az uniós összehasonlításra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) havi bázison 0,3 százalék, éves bázison 4,1 százalék volt szeptemberben az előző hónapban mért 3,4, illetve 0,3 százalék után.
Az euróövezet legnagyobb gazdaságának inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára. Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.
