Recesszió után fejlődés várható - a válságkezelés lehetséges eszközei
A beszélgetés során Dr. Marie-Theres Thiell, a DialogUngarn ügyvezető igazgatója emlékeztetett: Németországban – Angela Merkel hivatali idejének lejártával – új korszak kezdődött, amelyet a közlekedési-lámpa koalíció nyitott meg a szeptember 26-i Bundestag-választás után kicsit több, mint két hónappal. Az orosz-ukrán háború kitörése azonban felülírta az addig lefektetett célokat; Németország háborúban betöltött szerepének meghatározása lett az elsődleges feladat. A szakértő kiemelte, a válságkezelés gyakorlati tapasztalatot igényel, amellyel az új kormány eddig nem rendelkezett. A krízishelyzet azonban a változást is magában hordozza: recesszió után fejlődés várható. Dr. Marie-Theres Thiell az atomerőművekkel kapcsolatban elmondta: használható alternatívaként mintegy 3 évig még fenntartaná őket, ez idő alatt pedig kidolgozna egy megbízhatóbb energiarendszert, amelynek alapjait a fejlesztett és összekapcsolt hálózatok adnák.
Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások ideológiai alapú favorizálása nem segít az energiaválság megoldásába – emelte ki Prof. Dr. Fritz Söllner. Az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője azt is elmondta, nem érti, az új német kormány miért gondolkodik az atomerőművek kivezetésén a jelenlegi helyzetben, mikor egyértelműen szükség van rájuk. Fontos, hogy Európa ne Oroszországra támaszkodjon az energiaellátás biztosításában, hanem inkább növelje a szén- és az atomerőművek használatát a kontinensen. A válságból kivezető utat a szakértő a földgázt kiváltó alternatív energiahordozók használatában látja.
A koronavírus-járvány okozta válság megmutatta: nem támaszkodhatunk más régiókra, az EU-n belül, egymásnak kell segítséget nyújtanunk – vázolta fel Dr. Thomas Narbeshuber. A BASF közép- és délkelet-európai alelnöke kiemelte, az energiahordozók hiánya már a háború kitörése előtt jelen volt; Németországban korábban is sokkal többe került az energia, mint Magyarországon. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy megéri a megújuló energiaforrásokba fektetni, és a fenntartható gazdaság kiépítése sem egy utópia. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások jelenleg elenyésző mértékben képesek fedezni a világ energiaigényét, hosszú távon mégis ezeké a jövő. Dr. Thomas Narbeshuber szerint az atomenergiára áthidaló megoldásként érdemes tekinteni.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett - az orosz-ukrán háborút és annak gazdasági hatásait fókuszba állító - nemzetközi konferencia Magyar-Német Intézet panelbeszélgetésén a szakértők többek között összefoglalták a német társadalmi helyzetképet, amely szerint az emberek félnek, pedig még meg sem kapták az éves közüzemi elszámolásról szóló számlákat. Sokan tüntetnek is annak érdekében, hogy változás történjen az energiapolitikában, egyhangú álláspont azonban nem létezik a kérdésben.
