Rekordot döntött a devizavásárlás és nem csak a tehetős magyarok rendezik át a megtakarításaikat
A hazai bankoknál tartott lakossági devizabetétek állománya június végére 2714 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett. A folyamat erejét azonban nem az állományváltozás, hanem a mögötte lévő tranzakciós trend mutatja igazán: a 483 milliárdos negyedéves nettó elhelyezésből az árfolyamváltozás 197 milliárdot rögtön „elvitt” a statisztikában.
„Ritkán látunk ennyire tiszta reakciót. Miközben az erős forint leértékeli a már meglévő devizavagyont, a háztartások éppen ezen az árfolyamon kezdtek minden korábbinál nagyobb összegben új pénzt devizabetétben elhelyezni. Ez arra utal, hogy a megtakarítók egy része már beszállási pontként tekint a jelenlegi forintra” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Nem a nyaralási euró mozgatott meg 483 milliárdot
A nyári negyedévben természetesen a külföldi nyaralásokra készülő családok devizavásárlása is megjelenik a statisztikákban. A közel félbillió forintos nettó elhelyezés nagyságrendjét azonban aligha a nyaralás előtt eurót váltó háztartások magyarázzák. A Blochamps szerint a mostani mozgásban meghatározó szerepe lehetett a nagyobb megtakarítással rendelkező, azon belül is a privátbanki ügyfélkörnek.
A Blochamps vagyonfelmérései megmutatják, mennyire koncentrált Magyarországon a befektethető vagyon. A privátbanki piac vezető tanácsadó cégének kimutatásai szerint a háztartások legfelső vagyoni tizede birtokolja a teljes pénzügyi eszközállomány 68 százalékát, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ugyancsak 68 százalékát, a részvényeknek és vállalati részesedéseknek pedig már 92 százalékát. A pénzügyi piacokon végrehajtott nagy összegű portfóliómozgások ezért nem egyenletesen oszlanak meg a társadalomban.
„A statisztika háztartásokról beszél, de 483 milliárd forintnyi negyedéves devizamozgás mögött természetesen nem elsősorban a háziasszonyokat kell keresni. A magyar pénzügyi vagyon rendkívül koncentrált, ezért az ilyen volumenű átrendeződésben szükségszerűen meghatározó szerepük van a vagyonos és privátbanki ügyfeleknek. Ők ráadásul gyorsabban reagálnak arra is, ha egy árfolyamszintet kedvező portfólió-átrendezési lehetőségnek tartanak” – mondta Karagich István.
Az erős forint elfedi, mekkora devizás átrendeződés zajlik
Az állományadatok alapján első pillantásra még nem látszik látványos devizafordulat a magyar megtakarításokban. A készpénzt és betéteket együtt vizsgálva a devizakitettség – a külföldön elhelyezett betéteket is ideszámítva – jelenleg mintegy 19,5 százalék. Egy évvel korábban 20,6, három éve pedig 22,7 százalék volt, igaz jóval erősebb euró-forint árfolyam mellett beértékelve. Vagyis miközben most látványosan megugrott a devizavásárlás, hosszabb távon a forintbetétek növekedése még ennél is erősebb volt.
A tranzakciókat és az átértékelődést különválasztva azonban egészen más kép rajzolódik ki: az erős forint éppen akkor csökkenti a meglévő devizaeszközök forintban kimutatott értékét, amikor a háztartások jelentős összegeket csoportosítanak át devizába és devizás befektetésekbe.
A második negyedévben a magyar hitelintézeteknél vezetett devizabetétekbe 483 milliárd forintnyi új pénz került, miközben az átértékelődés közel 200 milliárd forintot tüntetett el az állomány forintértékéből. Még látványosabb ugyanez a devizában denominált befektetési jegyeknél: a háztartások három hónap alatt 328 milliárd forint értékben vásároltak, ám az átértékelődés ebből mintegy 257 milliárdot elfedett. Így a tényleges befektetői aktivitás töredéke látszik az állomány növekedésében.
„Ha csak azt nézzük, mennyivel nőtt a devizaeszközök forintban kimutatott állománya, éppen a történet lényegét veszítjük el. Az erős forint lefelé húzza a már meglévő devizavagyon forintértékét, miközben a tranzakciós adatok azt mutatják, hogy a vagyonos magyar ügyfelek közben jelentős összegekkel növelik devizakitettségüket. Ez sokkal erősebb jelzés, mint amit az állományadat önmagában mutat” – mondta Karagich István.
A külföldön parkoló pénz egy része befektetést találhatott
Különösen érdekes ebből a szempontból a külföldön tartott bankbetétek alakulása. Ezek állománya egyetlen negyedév alatt 2536 milliárdról 1889 milliárd forintra zuhant. A csökkenésből 205 milliárd forintot magyaráz az átértékelődés, 442 milliárd azonban tényleges tranzakció, vagyis ennyi pénz hagyta el nettó értelemben a külföldi betéteket.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti a devizakitettség leépítését. Ugyanebben a negyedévben a hazai bankok devizabetéteiben 483 milliárd, a devizás befektetési jegyekben 328 milliárd forintos nettó vásárlást mértek. A külföldi befektetési jegyekbe önmagában 168,5 milliárd forint friss háztartási pénz áramlott.
A statisztikából nem azonosítható, hogy a külföldi bankszámlákról kivont pénz milyen eszközökbe került, ezért a külföldi betétállomány csökkenéséből önmagában nem következik sem a deviza hazahozatala, sem a forintba történő visszaváltás. A Blochamps Capital ügyvezetője emlékeztet arra, hogy az ingatlanvagyon nem tartozik a pénzügyi vagyon elemei közé, márpedig a sajtóhírek erős magyar befektetői aktivitásról számolnak be több európai (pl. spanyol, olasz) és távol-keleti (pl. Thaiföld) ingatlanpiacon. Ezek a tranzakciók is hozzájárulhatnak a külföldi bankbetétek csökkenéséhez.
A szűken vett pénzügyi vagyonon belüli párhuzamos folyamatok inkább arra utalnak, hogy jelentős átrendeződés zajlik a magyar háztartások devizaeszközein belül: miközben külföldi bankbetétekből nagy összeg távozott, a magyar hitelintézeteknél rekordközeli devizaállomány épült fel, és számottevő friss pénz áramlott devizában denominált befektetési jegyekbe is.
„Ez már nem egyszerű devizaváltási történet. A számok alapján nem azt látjuk, hogy a magyar megtakarítók egyszerűen visszatérnének a forinthoz, hanem azt, hogy átrendezik a teljes, így a devizában tartott vagyonukat is. A bankbetét mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a befektetési eszközök, miközben az erős forint az állományok forintértékén keresztül éppen elfedi ennek a folyamatnak egy részét” – hangsúlyozta Karagich István.
Nem ugyanaz a külföldi eszköz és a külföldön tartott vagyon
A folyamat hosszabb távon még látványosabb. A külföldi befektetési jegyek állománya három év alatt 1485 milliárdról 3319 milliárd forintra, vagyis több mint kétszeresére, 124%-kal nőtt. A hazai befektetési jegyek állománya ugyanebben az időszakban „csak” 95 százalékkal, 7299 milliárdról 14.196 milliárd forintra emelkedett. A külföldi vállalatokban meglévő lakossági részvény- és részesedésállomány pedig 4,1 ezermilliárdról 5,4 ezermilliárd forintra emelkedett.
A Blochamps szerint itt különösen fontos különválasztani két fogalmat. A külföldi eszköz nem azonos a külföldön tartott vagyonnal. Egy amerikai részvény, európai kötvény vagy külföldi befektetési alap ugyanúgy lehet magyar privátbanknál vagy befektetési szolgáltatónál vezetett számlán.
Ez egybevág a Blochamps korábbi tapasztalatával is: a magyar vagyon nem feltétlenül hagyja el Magyarországot, miközben befektetési értelemben egyre kevésbé magyar. A vagyonos ügyfél megtarthatja hazai banki vagy privátbanki kapcsolatát, miközben portfóliójának egyre nagyobb részét euróban, dollárban vagy külföldi kibocsátók eszközeiben tartja.
„A magyar vagyonos ügyfél végleg kilépett abból a világból, amelyben valamikor a portfólió egyet jelentett a forintbetéttel és a magyar állampapírral. A következő lépcső pedig nem az, hogy mindenki eurót vesz. A valódi változás az, hogy természetessé vált: immár egy család hosszú távú vagyonában egyszerre vannak forintos és devizás, magyar és nemzetközi eszközök. A friss adatok szerint ez az átalakulás masszívan zajlik – csak az erős forint miatt az állományi statisztikákban jóval kevésbé látványos, mint a tényleges pénzmozgásokban” – mondta Karagich István.
A diverzifikációt segítette az erős forint
A Blochamps szerint ezért a rekord devizavásárlást sem egyszerű forintgyengülésre tett fogadásként érdemes értelmezni. Az árfolyam rövid távú mozgását senki nem tudja biztosan időzíteni. Az erős forint ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a nagyobb megtakarítással rendelkezők kedvezőbb szintről csökkentsék a kizárólag magyar devizához, kamatkörnyezethez és eszközökhöz kötődő koncentrációs kockázatukat.
„Nem az a kérdés, hogy holnap 380 vagy 390 forint lesz-e egy euró. Sokkal inkább az, hogy indokolt-e egy magyar befektető teljes megtakarítását egyetlen ország, egyetlen kamatkörnyezet és egyetlen deviza kockázatára feltenni. A mostani számok alapján egyre többen, és nem csak a legvagyonosabbak válaszolnak erre nemmel” – mondta Karagich István.
A mostani rekordméretű devizabetét-elhelyezés ezért nemcsak egy negyedév érdekes statisztikai adata, hanem a hazai vagyonkezelési piacon zajló strukturális változás egyik látványos jele. A magyar megtakarítások devizális átrendeződése, a vagyonos ügyfelek nemzetközi diverzifikációja és a hazai privátbanki piac előtt álló új kihívások kiemelt témái lesznek a szeptember 21-én megrendezendő XVI. Magyar Privátbankári és Vagyonkezelői Konferenciának is. A Blochamps Capital hagyományos szakmai csúcsrendezvényét idén is a Private Banking Hungary díjátadó ceremónia és gálaest követi, ahol a szakma megválasztja és elismeri az év legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó szolgáltatóit.
