Rendkívüli döntéseket hozott az MNB, erőre kapott a forint

A napokban újabb és újabb mélypontokra zuhant a forint a legfontosabb nemzetközi devizákhoz, az euróhoz, a dollárhoz és svájci frankhoz mért árfolyama. A szeptemberi infláció a várakozásoknak megfelelően tovább gyorsult, a tizenkét hónapra visszatekintő drágulás meghaladta a 20 százalékot. Mindeközben a külkereskedelmi hiány és a folyó fizetési deficit is jelentősen a drága földgázbeszerzések eredményeként. 

“Bár a Magyar Nemzeti Bank kommunikációjában rendre megjelent, hogy nincs árfolyamcélja, csak az inflációs célt szeretné elérni. Ugyanakkor a jelentős importhányad, ezen belül a magas energiaszámla miatt a forintgyengülés megjelenik az árakban, így felfelé tolta az inflációt. A pénteken ismertetett jegybanki lépések összességében további monetáris szigorítást jelentenek” - kommentálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője Virág Barnabás MNB-alelnök bejelentéseit. 

A szakember azt mondta: “Az MNB drasztikusan kiszélesítette az eddig 12,5 és 15,5 százalékos kamatfolyosót. A sáv alja maradt a helyén, a tetejét viszont 25 százalékra emelte, ami 9,5 százalékpontos növekedésnek felel meg. Így a kamatfolyosó most 12,5 és 25 százalék közé került.” Fontos döntés még, hogy az MNB devizaforrást nyújt a gázbeszerzésekre, így a gázszámlához szükséges eurót nem a piacon kell beszerezni, ami eddig hozzájárult a forint gyengüléséhez. “Erre azért is nyílt most lehetőség, mert az utóbbi két hónapban növekedett a devizatartalék mértéke, Továbbá az orosz Gazrpormmal a fizetési halasztás lehetőségéről szóló megállapodás biztosítja, hogy ne szálljanak el a kiadások. Így lehet látni, hogy maximum mekkora összeget kell fordítania a jegybanknak gázvásárlások fedezetére a devizatartalékból” - tette hozzá a szakember. Szintén új lépés, hogy a jegybank egynapos betéti tendereket fog tartani, amelyek célja, hogy a rövid távú hozamokat feljebb húzza, ezzel pedig szűkítse a forintkínálatot. 

Németh Dávid közölte, hogy a felsorolt intézkedések célja a monetáris szigorítás mellett a forintgyengülésre játszó spekulatív pozíciók felszámolása. “Egyelőre bizonytalan, hogy a most bejelentett magas, egynapos kamatszintek meddig maradnak fenn, ez a piaci folyamatok függvénye. Az is kérdés egyelőre, a jövő csütörtöki tenderen, a jelenleg 13 százalékos egyhetes betéti kamatot hogyan fogja módosítani, azaz milyen mértékben igazítja hozzá az egynapos kamatszinthez” - tette hozzá. A rendkívüli MNB-döntések erősítették a forintot. Pénteken, nem sokkal 12 óra előtt az euró árfolyama 420 forint alá süllyedt, az előző napokban megszokott 430 forint feletti szintekkel szemben. A dollár jegyzése pedig a korábbi 440 forint körüli szintekről 430 forint környékére csökkent.  

Van még teendő

“A jegybank rendkívüli lépései hirtelen forinterősödést okoztak, de a magyar deviza árfolyamának tartós erősödéséhez és stabilitásához szükség van arra, hogy Magyarország megegyezzen Brüsszellel az uniós pénzekről” - mondta az elemző. Emellett lényeges, hogy folytatódjanak azok a gazdaságpolitikai törekvések, amelyek javítják az egyensúlyi mutatókat, így költségvetési fegyelem elengedhetetlen marad.

Németh Dávid szerint az is látható, hogy a háztartások és a vállalatok részéről is megindult az alkalmazkodás, vagyis az energiafelhasználást igyekeznek csökkenteni, emellett nagy valószínűséggel a lakossági fogyasztás is visszafogottabbá válhat. Ezek a tényezők is hozzájárulnak a folyó fizetési mérleg javulásához, amely most a leginkább lényeges egyensúlyi mutató.