Rengeteg pénzt spórolhatnak meg a cégek, és nem is tudnak róla
Magyarországon szerencsés helyzetben vannak a vállalkozások, hiszen a NAV-ra is kötelező érvényű K+F minősítés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) elérhető, így az esetleges adózási bizonytalanságok hatékonyan kezelhetők.
„A közvélekedéssel szemben a K+F tevékenység nem csak az, amit tudósok végeznek kutatóintézetekben vagy laboratóriumokban. A kutatás és fejlesztés fogalmát minden tudományterületen külön is érdemes megvizsgálni, ami azonban közös, hogy a K+F valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanságon alapul, emellett újszerű és módszeresen végzett tevékenységet jelent. A három ismérv közül az újszerűség az, ami általában meg szokta rémíteni az érdeklődőket, ezért fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy fel kell találni a golyóstollat, vagy a számítógépet” – mondta Kollár Csilla, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A Magyarországon alkalmazandó módszertan annyit vár csupán el, hogy a tevékenységhez szükséges új tudás, egy adott problémára nyújtott megoldás ne legyen nyilvánvaló egy olyan személynek, aki egyébként az adott terület ismeretanyagában és technikájában jártas. Ezért, ha a vállalat életében felmerül akár a legkisebb gyanú is, hogy valamely tevékenységére jellemzőek lehetnek ezek az ismérvek, mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérni, mivel számos kedvezményt érhet potenciálisan el a társaság, tette hozzá a szakértő.
Az SZTNH a kutatás-fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján végzi a potenciális K+F tevékenységek minősítését három típusú eljárás alapján, majd hozza meg határozatát/szakvéleményét, amely valamennyi hatóság vagy bíróság előtt felhasználható. Nem csak a projekt megkezdése előtt lehet ilyen minősítést szerezni: projekt közben vagy akár a befejezését követően is van lehetőség minősítési kérelem benyújtására.
De honnan lehet tudni, hogy valami K+F-nek minősül vagy nem? Szükséges átvilágítani a vállalatok tevékenységeit, és beazonosítani, mely területeken lehetnek K+F-nek minősülő projektek. Számos iparág területén azonosíthatóak ilyen projektek− legyen akár szó élelmiszeripari, gyártó, vagy szolgáltató vállaltról−, érdemes nekilátni egy ilyen folyamatnak, melynek első lépése mindig az előszűrés, ahol a folyamatok és tevékenységek feltérképezése történik. Ezek közül azonosíthatóak a potenciális K+F tartalmú projektek, majd ezt követően kezdődhet a minősítési eljárás a kiválasztott (pl. megfelelő költségekkel is rendelkező) projektekre.
„K+F tevékenység azonosítható akár egy létező technológia vagy folyamat kapcsán is, ahol szükség volt módosításra, ezáltal egy új megoldás/folyamat jött létre. Nagyon fontos, hogy a K+F tevékenység végzéséhez nem szükséges feltalálónak lenni. Elsőként mindenkinek a szoftver- vagy termékfejlesztés jut eszébe, de emellett érdemes megvizsgálni különösen például a termelési, logisztikai folyamatokat is” – mondta Horváth Roland, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
A MeetingRequest podcastben a szakértők részletesen megvizsgálják a K+F fogalmát tudományterületenként, beszélnek arról, milyen lehetőségek vannak vállatok számára, átnézik a különböző minősítési eljárásokat, kis- és nagyvállalatok számára, és konkrét példákon, best practice-eken keresztül mutatnak be tipikus K+F tevékenységeket, fejlesztéseket, gyakorlatokat.
Itt lehet meghallgatni: https://soundcloud.com/deloittehungary/kf-podcast-part2
