Ritmusváltás előtt a magyar intermodális forgalom – jönnek a konténerek, robbanás előtt a félpótkocsik vasúti fuvarozása
A 2025 második negyedévére vonatkozó adatok szerint a magyar tengeri konténerforgalom rekordszintű, 114 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakához képest. A növekedés mögött a gyárépítési beruházások, a nemzetközi e-kereskedelem bővülése, kismértékben a lakossági fogyasztás élénkülése, valamint az autóipari beszállítói körök bővülése áll. Az adatok azt mutatják, hogy a piac még a globális bizonytalanságok és a vasúti közlekedést érintő infrastrukturális nehézségek ellenére is képes erősödni.
A fejlődést ugyanakkor kihívások kísérik: a koperi és hamburgi kikötők zsúfoltsága, valamint a vasúti felújítások komoly késéseket okoznak, ami növeli a közúti szállítás nyomását. Mindez jól jelzi, mennyire fontos a vasúti infrastruktúra fejlesztése a konténeres intermodális szállítás fenntartható bővüléséhez.
A közútról vasútra terelt félpótkocsik száma 2024-ben 27913 darabot ért el, ami 21,3 százalékos bővülést jelentett 2023-hoz képest. A számok azt mutatják, hogy a fuvarozók egyre nyitottabbak a környezetbarát és költséghatékony megoldásokra. A vasút bevonása nemcsak a kibocsátás csökkentését, hanem a hosszú távú versenyképességet is erősíti.
A szakértők szerint a mostani növekedés még csak a kezdet: a piaci szereplők a támogatási lehetőségek stabilizálódásával és a hosszabb távú elszámolhatóság bevezetésével még nagyobb arányban fordulhatnak a vasút felé.
EKR: fordulópont az energiahatékonyság támogatásában
A július 31-én megjelent és augusztus 1-től hatályos 18/2025. (VII. 31.) számú miniszteri rendelet új korszakot nyit az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR). Az új szabályozás lehetővé teszi az elavult járművek – például buszok, teherautók, mozdonyok – energiahatékonyabb, zéró emissziós vagy alternatív hajtású eszközökre történő cseréjét, és immár az intermodális fuvarozás támogatásában is áttörést hoz.
Az eddig kizárólag a közúti félpótkocsik vasútra terelését támogató rendszer mostantól a konténerek és csereszekrények átterelt forgalmait is elszámolhatónak tekinti.
Emellett a támogatási időszak egy évről hat évre hosszabbodott, ami hosszú távú tervezhetőséget biztosít a fuvarozóknak és a logisztikai szolgáltatóknak.
„A mostani rendelet megalkotása nemcsak egy technikai szabálycsomag – hanem egy közös siker, ami megmutatja, hogy ha a szakma és az állam valódi párbeszédet folytat, akkor kézzelfogható, hosszú távú eredmények születhetnek. És ez még csak a kezdet” – hangsúlyozta Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.
Közös jövőkép a szakma előtt
Az új EKR-szabályozás részleteiről és a gyakorlatban kínálkozó lehetőségekről első kézből kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők az 5. Kelet-Európai Intermodális Konferencián, amelyet október 9-én rendeznek a budapesti Marriott Hotelben. Az eseményen a döntéshozók, szabályalkotók és piaci szereplők közösen vitatják meg, milyen irányban fejlődhet tovább a magyar intermodális piac. A rendezvény nemcsak információs fórum lesz, hanem találkozási pont is: a résztvevők kérdéseket tehetnek fel, tapasztalatot cserélhetnek, és új együttműködések alapjait rakhatják le a jövő fenntartható logisztikájáért.
A konténerek ugrásszerű növekedése, a félpótkocsik dinamikus bővülése és az EKR nyújtotta új lehetőségek egyértelművé teszik: a magyar intermodális szektor ritmusváltás előtt áll, ahol a szakma összefogása és a hosszú távú gondolkodás teremti meg a fenntartható jövő alapjait.
