Rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások
Az NMHH csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, hogy a hatóság elnökének tanácsadó testületeként működő gyermekvédelmi internet-kerekasztal szerdán az online kihívások veszélyeivel, visszaszorításuk lehetőségeivel és a szülői tudatosság növelésének fontosságával foglalkozott.
Kiemelték, hogy az online kihívások terjedése nemcsak az online tér és a közösségi szolgáltatások velejárója, hanem mindinkább a fiatal korosztály, különösen a tinédzserek sajátos szocializációjának része. Igazán jelentős veszéllyé mégis az elmúlt évek trendszerűen terjedő, egyre nagyobb fizikai és mentális veszélyeztetettséggel járó, önkárosítást vagy akár halált eredményező online terjedő kihívások váltak.
A szakirodalom alapvetően a veszélyes és veszélytelen virtuális kihívások között tesz különbséget. Az előbbiek közé sorolják az olyan veszélyes, sőt halált is okozó kihívásokat, mint a Kék Bálna, a Fahéj, az Autószörf, a Kiki, a Benadryl, a Blackout, a Mosókapszula, a Radír, valamint a Jég és só-kihívás. Felidézték, hogy az egyik első és forradalminak mondható kihívás - amely már Magyarországon is elterjedt - az Ice Bucket challenge volt 2014-ben. A kihívás eredetileg az ALS megbetegedésekre igyekezett felhívni a figyelmet, és pénzgyűjtési célja volt.
A kihívások azonban nem álltak meg a jó ügyeknél, hanem a veszélyek felé vették az irányt. Az online kihívások - mindamellett, hogy gyakran a kortársak közötti kapcsolatok erősítésének eszközei - fizikai vagy pszichikai veszélyeztetettséget is generálhatnak - jelezték. A gyermekvédelmi internet-kerekasztal véleménye szerint e kihívások legveszélyesebb hatása szándékos önkárosítás, illetve ideiglenes vagy maradandó egészségromlás lehet.
Az NMHH példaként említette, hogy ilyen volt a Magyarországon is megjelenő Fahéj-kihívás, amelyben a résztvevők nagy mennyiségű fahéjat fogyasztanak el. A fahéj belélegzése azonban tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat. A járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája a 2008 körül felbukkanó Blackout-kihívás, amely a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként, különösen a gyermekek esetében, fulladásos halál is bekövetkezhet. A Vonatszelfi álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul, ez a kihívás idén Magyarországon több esetben is tragédiával végződött - figyelmeztettek.
A kihívások súlyos érzelmi károkkal is járhatnak - folytatták -, így az önkárosításon kívül vagy azt kiegészítve félelmet kelthetnek, depressziót és poszttraumás stresszt is okozhatnak a gyermekek körében. Az online kihívások terjedését a közösségi média is nagymértékben elősegítette - írták, hozzátéve, hogy az egyre több veszélyt és halált okozó kihívások ellen lépni kellett. A nagy elérésű közösségimédia-oldalak zömében változtattak közösségi irányelveiken és szigorúbb fellépést hirdettek az ilyen jellegű tartalmakkal szemben - jelezte az NMHH.
Az emberéleteket is követelő Blackout-kihívás elterjedése után a TikTok bejelentette, hogy új tartalommoderációs eszközöket és hashtageket ellenőrző-szűrő technológiát vezetnek be a gyerekek biztonsága érdekében - emlékeztetett az NMHH, a szülői tudatosság növelésének szükségességét is hangsúlyozva. "Közös érdekünk, hogy a szülő felismerje, ha a gyermeke bajban van, így akár olyan trendet jelentő online kihívásokban vesz részt, amelyek testi épségét vagy mentális egészségét veszélyeztetik. Ennek érdekében ismerniük kell az új online trendeket és segítséget kell nyújtaniuk ezek elkerülésében, értelmezésében és a káros hatások korai észlelésében" - olvasható a közleményben.
