Román államfő: Putyin háborúja okozta a válságot
Az ápolók világnapja alkalmából egy bukaresti kórházba látogató elnököt újságírók faggatták arról: mennyire elégedett a tavaly ősszel alakult nagykoalíciós kormánnyal, olyan körülmények között, amikor a Ciuca-kabinet beiktatása óta az infláció 8,2 százalékról 13,8 százalékra nőtt, az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát, és a térségben Románia fizeti a legmagasabb kamatot a pénzpiacokról felvett hitelekért.
Iohannis szerint a bűnbakot nem belföldön kell keresni, az energiaárak drámai emelkedését, a gazdasági válságot "Putyin háborúja" idézte elő, a kormány pedig a következmények "tompítására" igyekszik megoldást találni. Rámutatott: a válság mindenképpen eltart még, akkor is, "ha holnap véget ér a háború". Mint mondta: az élelmiszer- és energiaellátás terén is "fennakadásokra" lehet számítani, a jelenlegi, háborús válsághelyzetet és a kormány teljesíményét pedig nem lehet az ország korábbi időszakához hasonlítani.
Az energiahordozók drágulása, a nehéz gazdasági helyzet nem román, hanem világméretű probléma, az Egyesült Államokban is tíz százalékhoz közelít az infláció, Európában szintén - hangoztatta Iohannis, és kifejezte bizalmát, hogy a kormány meg fogja találni a lakosság védelmét szolgáló legjobb intézkedéseket.
Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakult nagykoalíció együtt marad a 2024-ben esedékes választásokig. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a miniszterek teljesítményének félévi kiértékelése kapcsán a kormánypártok belpolitikai vitába bocsátkozzanak a válság közepette.
"Gondoljanak bele, hogyan nézne ki Románia, ha a határainál kitört háború, energetikai válság, gazdasági válság és infláció időszakában egy döntéseit nehezen érvényesítő, "vékony" (parlamenti többséggel rendelkező) kormánya lett volna! Szerintem nem állunk rosszul" - jegyezte meg Iohannis, a PNL éléről az utóbbi évben elmozdított két volt miniszterelnök - Ludovic Orban és Florin Citu - által megfogalmazott bírálatokra válaszolva, amelyek az "ősellenség" PSD-vel kötött, Iohannisnak tulajdonított nagykoalíciós megállapodást kifogásolták.
Egy másik felvetésre válaszolva Iohannis helyénvalónak minősítette azt, hogy a nagykoalíció kétharmados parlamenti súlyát kihasználva "korszerűsítse" az alkotmányt, beleértve akár azt is, hogy az államfő jogkörét, vagy megválasztásának módját megváltoztassák. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a közvetlenül, vagy a parlament által választott elnök kérdéséről folyó vita is komoly indulatokat gerjeszthet, ezért csak a lehető legnagyobb felelősséggel szabad az alkotmánymódosításról vitát nyitni.
