Rövidesen eltűnhet a magyar méz az áruházláncok polcairól
Az Európai Bizottság által koordinált, 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálat keretében összesen 320 mintát gyűjtöttek be „harmadik országokból” származó mézszállítmányokból. Az idén márciusban közzétett eredmények szerint e minták 46 százaléka hamisított méznek bizonyult. A Kínából származó minták 74 százalékáról bizonyosodott be, hogy gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaznak.
„Bár a jelenség már a mostani eredmények előtt is ismert volt, az EU egyelőre nem szankcionál, a hamis termékek akadály nélkül juthatnak el az uniós fogyasztókhoz, így a hazai vásárlók széles köréhez is – magyarázza Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. – Ezekkel a termékekkel a hazai termelők képtelenek árban versenyezni, így egyre jobban kiszorulnak a kiskereskedelmi forgalomból. Az értékesítési problémák miatt a hazai méhészetek száma a jelenlegi 21 ezerről a következő néhány évben akár jelentősen lecsökkenhet, ami nem csupán a hazai méztermelés visszaesésével, hanem a megporzás elmaradása miatt a mezőgazdaság terméshozamainak romlásával is járhat.”
A 21 ezer hazai méhésznek jelenleg is alig több mint tíz százaléka főállású, mintegy 10 ezren foglalkoznak keresetkiegészítésként ezzel a tevékenységgel, a többiek hobbiszinten méhészkednek. Ma még mintegy 1,2 millió méhcsalád található hazánkban, az ország ezzel a világ egyik legnagyobb méhsűrűséggel (12,8 méhcsalád/km2) rendelkező országa.
Gondok az akácvirágzás küszöbén
Rövidesen, május második felében megkezdődik az egyik legfontosabb hazai mézelő növénynek, a fehér akácnak a virágzása. Jobb években az akácméz teszi ki a 25-30 ezer tonnányi hazai méztermés több mint felét. Idén azonban a tavaszi fagyok az akácerdőket sem kímélték, a lefagyott hajtások miatt az ország jelentős részében a fákon sarjúvirágra számíthatunk, amely korántsem olyan jó mézelő, mint az elsődleges virágrügyekből fejlődő virágzat.
Noha a szokásosnál kevesebb mézre számíthatunk, ez idén nem okoz ellátási gondokat, a méhészek többsége ugyanis a beáramló olcsó, főként kínai import miatt továbbra is jelentős készletekkel rendelkezik a tavalyi termésből. A felvásárlási árak jelenleg az önköltségi szint közelében állnak: az akácmézért 1400-1500, a virágmézért csupán 850-900 forintot fizetnek kilogrammonként, ez harmadával alacsonyabb a megfelelő megtérülést biztosító árnál. Számos méhész a méz alacsony felvásárlási ára, illetve a cukor magas (ársapka nélküli) ára miatt az idei télen vegyes mézzel teleltette ki a méhcsaládokat.
A méhek növénykultúrák közti, gyakran országrészek közti vándoroltatása, amely a hatékony méztermelés mellett a méhcsaládok kondíciója miatt is fontos része a méhészetnek, sok helyen veszélybe került idén: az akác miatti bizonytalanság és a szállítás jelentősen megemelkedett költségei miatt várhatóan a szokásosnál kevesebb család vándoroltatására fog sor kerülni az év során.
Az átlagosan mintegy 25 ezer tonnányi éves magyar méztermés több mint fele (2022-ben 14 ezer tonna) kerül exportra. A legnagyobb felvevőpiacot Olaszország, Németország és Franciaország jelenti: ez a három ország a kivitel 80 százalékát vásárolja meg. A belföldi mézfogyasztás évente mintegy 10 ezer tonnát tesz ki, ennek 20 százalékát már az olcsó, gyakran hamisított importtal elégítik ki a kereskedők – tíz évvel ezelőtt az importhányad még jóval 1 százalék alatt maradt.
