Segítheti a minimálbér-emelés a gazdaság versenyképességének megőrzését
Már eldőlt, hogy jövőre bruttó 200 ezer forintra emelkedik a garantált minimálbér, ebből (kedvezmények nélkül) nettó 133 ezer forint marad a munkavállalóknál. A garantált bérminimum összege ezzel egyidőben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, ami (kedvezmények nélkül) nettó 172 900 forintnak felel meg.
Az olcsó munkaerőt sokáig olyan gazdasági előnynek tartották, amellyel meg lehet nyerni a külföldi befektetőket, különösen a munkaintenzív iparágakban (gyártóipar, összeszerelés). Egy hosszú távon is fenntartható működési modellt azonban nem lehet pusztán az olcsó munkaerőre építeni, hiszen a befektető könnyen talál egy még olcsóbb országot, ahová kitelepítheti a termelést. Ráadásul az alacsonyan tartott bér egy idő után már nem lesz vonzó a helyi munkaerő számára, így bizonyos munkákra külföldről kell dolgozókat keresni. Nem csak Nagy-Britannia próbál a kontinensről átcsábítani kamionsofőröket, hanem több hazai szektorban és régióban is az tapasztalható, hogy külföldi munkaerő nélkül nem boldogulnak a munkáltatók.
Regionális különbségek
Azokból az országokból, ahonnan a magyar vállalatok hagyományosan toborozzák munkavállalóikat (Ukrajna, Románia), már egyre kevesebben hajlandóak Magyarországra jönni dolgozni. A román minimálbér (2300 lej) nagyjából azon a szinten áll, mint a mostani magyar (167 400 forint) – jelenlegi árfolyamon számolva mindkettő 460 euró körül van. A sokkal alacsonyabb bérszínvonalat kínáló Ukrajnából pedig szívesebben mennek a dolgozók Lengyelországba vagy Csehországba: előbbiben 2800 zloty (605 euró), utóbbiban 15 200 korona (590 euró) a minimálbér, vagyis sokkal vonzóbb célpontot jelentenek az alacsonyan képzett munkaerő számára. A jövőre életbe lépő magyar 200 ezer forintos minimálbér is csak 550 eurót tesz ki (október végi árfolyamon számolva), de mindenképpen versenyképesebbé teszi a munkaerő szemében a hazai vállalkozásokat a régiós vetélytársakhoz képest.
Az emelés lehetséges hatásai
„A gazdasági növekedés fenntartásához szükséges külföldi munkaerő további bevonzásában is elengedhetetlen a minimálbér emelése. Ez viszont a bértorlódás néven ismert jelenség miatt hatással lesz a nem minimálbéres alkalmazottakra is. Egy ilyen emelés ugyanis nem csak azokat a munkavállalókat érinti, akik a tényleges minimálbért kapják, hanem azokat is, akik a közvetlenül fölöttük lévő bérsávokban – nagyjából bruttó 350 ezer forintig – keresnek. Ha ugyanis a minimálbéres fizetések beérik vagy megközelítik az ő keresetüket, akkor azt is emelni kell, hogy a helyzet ne okozzon a cégen belül bérfeszültséget” – elemzi a minimálbér emelésének lehetséges hatásait Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.
A szakember hozzáteszi: a Work Force ügyfelei jellemzően már a bértorlódás által indokolt módosításokat készítik elő, közöttük ugyanis többségben olyan multinacionális nagyvállalatok, találhatók, amelyek egyrészt mindenkit bejelentve foglalkoztatnak, másrészt pedig már most is a 2022-es minimálbérnél magasabb fizetést adnak dolgozóiknak.
Nagyobb jelentősége lesz az emelésnek a hátrányosabb helyzetű (jellemzően kelet-magyarországi) régiókban működő vállalkozások számára, illetve a mikro- és kisvállalkozások egy részére. Ezek azok a cégek, ahol még mindig előfordul, hogy a minimálbért tudják a munkavállalóik számára biztosítani, emellett pedig jellemző a szürkefoglalkoztatás: sok esetben csak a valósnál alacsonyabb béren jelentik be a dolgozóikat. Bár a munkáltatói adóterhek 2022-ben négy százalékponttal mérséklődni fognak, a béremelés terhének legnagyobb része a foglalkoztatóé, ami alacsonyabb termelékenységű vállalatok esetében kihívást jelent majd.
