A kormányhivatalokban, a parlamenti képviselőkben és a közjegyzőkben bíznak leginkább az emberek
A lakosságban a kormányhivatalok iránt a legerősebb az összesített bizalom: a válaszadók 82 százaléka nagyon vagy közepesen bízik bennük. Az országgyűlési képviselőknél 72, a közjegyzőkben 70 százalékos a bizalmi arány. Őket sorrendben az ügyvédek, a helyi önkormányzatok, a bíróságok és a bankok követik.
Az életkor és iskolázottság is befolyásolja az intézményekbe vetett bizalmat
A közjegyzőkben, az országgyűlési képviselőkben és az ügyvédekben a fiatalabbak – a 18–29 évesek –, valamint a legalább érettségivel rendelkezők bíznak nagyobb arányban. A bíróságok és a bankok megítélése szintén kedvezőbb a magasabb iskolai végzettségűek körében, míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek kevesebb mint fele bízik e két intézményben.
A pártpreferenciákat tekintve csak az országgyűlési képviselők iránti bizalomban mutatkozik érdemi különbség: a százfokú skálán a Fidesz-szavazók körében mindössze 41, míg a Tisza Párt szimpatizánsainál 81 pontot ért el a bizalom szintje.
A bíróságokat lassúnak, a kormányhivatalokat és a közjegyzőket gyorsnak látjuk
A kutatás nemcsak az általános bizalomra, hanem a tényleges ügyfélélményre is rákérdezett. A megkérdezettek közül messze a legtöbbeknek a kormányhivatalokkal van személyes tapasztalatuk: 90 százalékuk intézett már ott ügyet. Közjegyzői szolgáltatást 64, ügyvédit 60 százalék vett már igénybe, bírósági eljárásban pedig 28 százalék vett részt.
A közjegyzői és az ügyvédi szolgáltatások megítélése kifejezetten kedvező: a velük kapcsolatba kerülők majdnem hatvan százaléka nagyon elégedett volt, tovább majdnem harminc százalékuk inkább elégedett. A kormányhivatali ügyintézéssel is több mint ötven százalékban teljesen, míg tovább negyvenben inkább elégedettek voltak az állampolgárok.
A bírósági eljárásokkal kapcsolatban ugyanakkor jóval megosztottabbak voltak a tapasztalatok: csak 34 százalék volt teljes mértékben, további 28 százalék pedig inkább elégedett.
Az érintettek a bírósági eljárásokat leginkább körülményesnek ítélték meg (73 százalék), ugyanakkor a többség megbízhatónak tartja őket. A gyorsaságot érezték a legkevésbé jellemzőnek azok, akiknek már volt tapasztalatuk bírósági eljárással: csak minden ötödik válaszadó tartotta gyorsnak, háromnegyedük szerint viszont nem volt az.
A közjegyzőket ezzel szemben a válaszadók többsége, 62 százaléka gyorsnak és korszerűnek tartja, 81 százalékuk pedig megbízhatónak is. A kormányhivatali ügyintézést még többen értékelik kedvezően: a megkérdezettek több mint kétharmada gyorsnak és ügyfélközpontúnak, több mint kilenctizedük pedig megbízhatónak tartja.
Sokan tévesen állami finanszírozást feltételeznek a közjegyzőknél
A kutatás arra is rákérdezett, hogy a lakosság szerint milyen forrásból működnek a közjegyzői irodák. Az eredmények alapján számos téves elképzelés él a köztudatban.
A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy a közjegyzői irodák fele részben állami, fele részben saját forrásból működnek, míg nagyjából minden hatodik megkérdezett szerint teljes egészében állami forrásból tartják fenn magukat. Valójában a közjegyzői irodák költségvetési támogatás nélkül, kizárólag saját forrásból működnek, költségeiket bevételeikből fedezik.
A Medián 2026 júniusban, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából, 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív kutatást az egyes intézmények és jogi szereplők iránti bizalomról, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatokról elégedettségről.
