Szép lassan elindult a lakásárak csökkenése Magyarországon – Meddig eshetnek az árak?
„Beigazolódott, amit eddig is sejtettünk: az Otthon Start Program tavaly őszi felfutása után az év eleje még erősen indult a piacon, azonban tavasztól érzékelhetően csökkent a kereslet. A negyedéves alapon mért árcsökkenés egyelőre nem feltétlenül jelent egy tartós lejtmenetet vagy új trendet, de mindenképpen figyelemre méltó jelzés a piacon, hiszen több mint három éve nem láttunk hasonlót. A korábbi magas bázis és az árak felső határának elérése most gátat szabhat a további drágulásnak” – hangsúlyozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a használt lakások esetében már az első negyedévben 2,9%-os árcsökkenésről számolt be, azonban akkor az új lakások 3,9%-os drágulása még ellensúlyozta ezt a hatást.
Az MNB adatai szerint a második negyedévre országosan általánossá vált az árak csökkenése. A legnagyobb mértékben a községekben estek az árak, ahol 2,8%-kal lehetett olcsóbban vásárolni, mint az év elején, de éves alapon még ez is 9,3%-os áremelkedésnek felelt meg. Budapesten és a vidéki városokban egyaránt 0,6%-os árcsökkenést mértek a jegybank szakemberei. Éves alapon a vidéki városokban még így is 15,6%-kal drágultak a lakások, míg a fővárosban 8,3%-os volt a drágulás.
Látványos volt a budapesti piac fékezése, hiszen az év elején látott 15,9%-ról szinte megfeleződött a drágulási ütem. Ennek oka elsősorban a magas árakban keresendő, korábban már felvetődött, hogy a fővárosi árak elérhették a vásárlók ingerküszöbét.
A jegybank statisztikája abban is jól mutatja a hirtelen fordulatot, hogy az első negyedévben még Magyarország egyetlen régiójában sem estek az árak, ezzel szemben a második negyedévben már a községek mellett az észak-alföldi, az észak-magyarországi, sőt a nyugat-dunántúli régióban is áresés volt tapasztalható. A legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon fékezett be a piac, ahol majdnem 10 százalékkal lettek olcsóbbak a lakások az év első három hónapjához képest. Éves alapon még mindenhol árnövekedés volt tapasztalható, de ebben is a sor végén kullogott Észak-Magyarország, ahol már alig haladta meg a 10 százalékot a drágulás mértéke. Ezzel szemben a vidéki régiók másik végletét jelentő Dél-Dunántúl városaiban még kitartott a lendület, ott éves alapon 22,8%-os, míg Pest vármegye városaiban 20,5%-os drágulást regisztrált a jegybank.
Nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedő a magyar lakásárak emelkedése, a KSH nemrég közzétett új kísérleti statisztikája szerint az első negyedévben 2025 utolsó időszakához képest már 0,5 százalékos volt az árcsökkenés, ami részben az Otthon Start miatt 2025 őszén felpörgött kereslet kifutásának volt betudható. Éves alapon azonban még mindig 11,2%-kal emelkedtek az árak az év első három hónapjában, aminél magasabb az Európai Unióban csak Portugáliában, Bulgáriában, Szlovákiában, Spanyolországban és Litvániában volt a drágulás üteme. Vagyis a magyar lakásár-emelkedés már nem volt Európa-bajnok, mint a korábbi években, de még mindig a kontinens élmezőnyében volt, az 5,1%-os uniós átlagnak pedig nagyjából a duplája. Elnézve a jegybank második negyedéves számait, valószínűleg ez a tendencia folytatódhatott, vagyis az áremelkedés szelídülése szép lassan csúszik egyre lejjebb az európai rangsorban.
„A fenti adatok azt mutatják, hogy szép lassan fékeződik a magyar lakásárak emelkedése, de éves összehasonlításban továbbra is drágulásról beszélhetünk. Ez várhatóan az év második felében is folytatódik majd, összességében a korábbi évek 20 százalék körüli áremelkedése után 2026-ban 10 százalék körül lehet az áremelkedés, ami európai összevetésben még mindig kifejezetten magasnak számít” – tette hozzá az adatokhoz Valkó Dávid.
