Szinte biztosan túléljük a megtakarításainkat – egy okkal több, hogy felkészüljünk az időskorra

A születésünk pillanatában várható élettartamunk egyre távolabb esik annak a valós idejétől: ez a különbség most körülbelül nyolc év, dacára annak, hogy a 2020-as világjárvány egy kis időre megakasztotta a várható élettartam növekedését. Az idősödő népesség egyre nagyobb nyomást helyez a munkaerőpiacokra és a társadalombiztosítási rendszerekre: a fogyatkozó munkaerőhöz magasabb egészségügyi költségek és növekvő nyugdíjkiadások társulnak, ráadásul az emberek alaposan alábecsülik a valós élettartamukat, és ez a pénzügyi helyzetük alakulására is kihat – hívja fel figyelmet az Allianz az Egyesült Királyságra, az Egyesült Államokra, Franciaországra, Kínára, Németországra és Olaszországra kiterjedő friss, „Longevity Report” című  felmérésében[1], amelyben 1000 embert kérdeztek meg a hosszú élettel összefüggő tájékozottságukról, valamint arról, hogy ez miként befolyásolhatja a nyugdíjas évekre történő felkészülésüket.

2050-re megduplázódhat a szegénységnek is jobban kitett idősek száma

A várható és a valós élettartam közötti eltérés problematikája egyre szélesebb kört érint: a múlt év elején 806 millió 65 éves és annál idősebb ember élt a világon, az ENSZ azonban azt prognosztizálja, hogy 2050-re a számuk megduplázódik.[2] Ezzel egyidőben az időskorú eltartottak függőségi aránya elérheti a 46,6 százalékot, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy az OECD-országok többségében már most is jóval több a szegény az idősebbek között, mint a többi korosztályban. Kifejezetten riasztó a helyzet az Egyesült Államokban: a 23 százalékos időskori szegénységi ráta 8 százalékponttal magasabb, mint a lakossági átlag.

Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. személybiztosítások igazgatóságának vezetője szerint a folyamatok több szempontból is hátrányosak a nőket illetően, akiknek Magyarországon átlagosan 15,3 százalékkal alacsonyabb a fizetésük, mint a férfiaknak, miközben 6,5 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak. Ez pedig a nyugdíjas éveiket is beárnyékolja, hiszen nem csupán aktív éveikben keresnek kevesebbet, mint a férfiak, hanem a szolgálati időt tekintve is hátrányból indulnak – márpedig elsődlegesen ez a két komponens határozza meg Magyarországon az állami nyugdíjat. Árulkodóak a KSH 2023 januári adatai, amelyek szerint bő egy éve 208 168 forint volt az öregségi nyugdíj átlagos összege, de miközben a férfiak 228 411 forintot kaptak, a nőké a 200 ezer forintot sem érte el (196 719 forint).

Tetézi a gondokat, hogy az Allianz felmérése szerint a nők kevésbé tájékozottak a hosszú élettel összefüggő kérdésekben, mint a férfiak: a vizsgált országok mindegyikében – Franciaország kivételével – lemaradásban voltak a férfi válaszadókhoz képest, átlagosan 7 százalékponttal. Bencsik Tamás szerint leginkább az ad okot az aggodalomra, hogy az öregkori szegénység – akár fejlett, akár kevésbé fejlett gazdaságokról van szó – túlnyomórészt az idős nők körében kiemelkedően magas szegénységi rátából fakad.

Az általános tájékozottság hiánya is tetézi a bajt – pedig 20 évet is tölthetünk nyugdíjban

Az időskori elszegényedés megelőzéséhez megfelelő tájékozottság és az időben megkezdett öngondoskodás jelenthet megoldást, a két dolog pedig szorosan kapcsolódik egymáshoz. 

A 65 éves korban várható további átlagos élettartam 1960 óta évtizedenként körülbelül egy évvel, szinte lineárisan növekszik. A globális átlag 11,7 évről 17,5 évre, a fejlett országokban pedig 13,9 évről 20,5 évre[3] nőtt. Ez azt jelenti, hogy akár 20 évet is tölthetünk nyugdíjban.

„Egyre több ember él tovább, aminek gazdasági és egyéni velejárói is vannak. Ezért kulcsfontosságú a hosszú életre történő gondoskodás, az ezzel kapcsolatos ismereteink bővítése, a nyugdíjtervezés, a nyugdíjba vonulás utáni jövedelembiztonság megteremtése. A tervezés elmulasztása könnyen egyet jelenthet a kudarc tervezésével” – fogalmaz Bencsik Tamás.

Az öngondoskodásnak kétségtelenül gátja, hogy a felmérés szerint csupán négyből egy ember (24%) érzi magát kellően felkészültnek a hosszú életre vonatkozó tájékozottság terén. Meglepő, de ebben Kína (29%) nem csupán az Egyesült Államoknál (18%) áll jobban, de az Egyesült Királyságot (21%) és Németországot (26%) is lekörözi, egyedül a franciák jobbak náluk a maguk 31 százalékával. A távol-keleti országban mutatkozott egyébként a legnagyobb eltérés nők és férfiak tájékozottságában a hosszú élettel összefüggő kérdéseket illetően: a felmérés 30 százalékpontos különbségről árulkodik, mivel a női válaszadók jóval kevésbé voltak tisztában a nyugdíjkorhatárral, sem pedig azzal, hogy országukban a várható élettartamuk magasabb, mint a férfiaké. Az aktuális nyugdíjkorhatárral földrajzi helytől függően sokan bajban voltak: Franciaországban például ötből négy válaszadó (79%) becsülte túl a nyugdíjkorhatárt, és csak 14 százalék tudta a pontos aktuális értéket.

Bencsik Tamás az öngondoskodás egyik jellemző problémájának tartja – ami egyébként az Allianz tavalyi, a világ 75 országának nyugdíjrendszereit elemző globális nyugdíjjelentése is megerősített –, hogy későn kezdünk el takarékoskodni, amit alátámaszt, hogy anyugdíjcélú megtakarítások tekintetében az önkéntes pénztárak biztosítási állományának 65 százaléka a 45 év feletti korosztályból kerül ki, és riasztóan alacsony, csupán 4 százalék azoknak az aránya, akik 30 éves koruk előtt elkezdik biztosítani öregkorukat.[4]

[1] Allianz „Longevity Report”, 2023. szeptember 29. és 2023. október 23. között, 1000 fő megkérdezésével készült felmérés.
[2] Forrás: ENSZ, Word Social Report, 2023wsr-chapter1-.pdf (un.org).
[3] Forrás: INSEE, ISTAT, ONS, NCHS, Statistisches Bundesamt, Human Mortality Database (2024), UN Population Division (2022) és Allianz Research
[4] MNB, Tájékoztató a pénztárak prudenciális adatairól, 2023 I.-IV. negyedév, PenztarakPrudencialis_HU - Power BI Report Server (mnb.hu)