Tartja a kamatcsökkentés ütemét az MNB

Elmondta, hogy két opcióról - 75 és 100 bázispontos csökkentésről - tárgyaltak, ahogy tavaly decemberben is. "Nagy többsége volt a 75 bázispontos kamatcsökkentésnek a monetáris tanács mai ülésén" - fogalmazott a szavazati arányra vonatkozó kérdésre, és azt is közölte, hogy a 75 és a 100 bázispontos lehetőség februárban is az asztalon lesz. Kulcskérdés az inflációs adatok értékelése, a kockázati megítélés változásai; minden hónap új döntési helyzetet jelent - mondta.

Leszögezte, folytatni kell a dezinflációt 2024-ben is, ehhez fegyelmezett, körültekintő monetáris politika fenntartására van szükség.

Jelezte, hogy az árstabilitás fenntartható elérése érdekében a körültekintő monetáris politika fenntartására van szükség a gyorsan változó gazdasági környezetben. Továbbra is adatvezérelt módon fognak döntéseket hozni minden hónapban, a beérkező adatok, inflációs kilátások, valamint a kockázati környezet alakulása alapján döntenek a kamatcsökkentés optimális mértékéről.

A monetáris tanács értékelése szerint széles körű és tartós dezinfláció érvényesül a magyar gazdaságban, ami tovább folytatódik az év elején. Az infláció még a korábbi várakozásoknál is gyorsabban csökken, jó esély van a jegybanki célsáv tetejének idei elérésére. Januárban 4 százalék körüli inflációs ráta is elképzelhető a várakozásaik szerint.

Arra is kitért, hogy a geopolitikai feszültségek továbbra is jelen vannak: a globális értékláncok fennakadásait a vörös-tengeri konfliktus fokozhatja, ami a szállítási költségek újbóli emelkedését okozhatja. Kérdésnek nevezte, hogy ezek a folyamatok mennyire lesznek tartósak. A geopolitikai feszültségek ellenére az európai gázárak mérséklődtek - jegyezte meg.

A gazdasági növekedés tavaly az utolsó negyedévben visszafogott maradt, ugyanakkor a munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta uniós összevetésben is alacsony. Az idei növekedés kulcsa a dezinfláció mellett a belső kereslet helyreállása lesz, a reálbérek emelkedése megindult, a fogyasztói bizalom is lassan erősödik - tette hozzá.

Az uniós források beáramlása kedvező fejlemény az alelnök szerint, ugyanakkor jelezte, hogy az uniós kapcsolatok terén megnőtt a bizonytalanság. A külső egyensúlyi pozíció gyors és jelentős javulása folytatódott, a folyó fizetési mérleg a vártnál nagyobb többletet mutathat majd. Az idei évre tervezett devizakibocsátások jelentős része az év eleji ÁKK-tranzakciókkal már megvalósult, segítve a stabil finanszírozási környezet kialakulását.

Az uniós források esetleges újbóli fennakadásáról szóló kérdésre azt mondta: ez egy cikk alapján indult, egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot, a pontosan vissza nem igazolt információkra pedig "nem érdemes monetáris politikai döntéshozatalt alapozni". Az a kérdés, hogy ez egy tartós folyamat-e vagy sem.

Hangsúlyozta: a jegybank célja a lehető legalacsonyabb kamatpálya elérése, amely biztosítja az árstabilitást, fenntartja a pénzügyi piacok egyensúlyát, és lehetővé teszi a piaci alapú hitelezés újraindulását. Ezzel tudnak hozzájárulni a fenntartható gazdasági növekedéshez - hangsúlyozta.