Távolodni kezdett egymástól a cégek és a munkavállalók home office-víziója
Mik a munkavállalói preferenciák?
Az otthoni munkavégzés a járványhelyzet alatt gyorsan és széleskörűen elterjedt országszerte, néhány év után viszont számos helyen módosulni, szigorodni látszanak ennek szabályai. A munkavállalók háromnegyedénél ugyan megmaradtak a home office munkavégzésre vonatkozó keretek azóta is, de a munkavállalók többsége szigorításra számít. Akiknek jelenleg biztosított az otthoni munkavégzés, azoknak a 16%-a nem tolerálná, ha jelentősebben korlátozná a munkaadójuk ennek feltételeit, akár fel is mondana ennek hatására. A megkérdezettek közel fele jelezte, hogy bár nem mondana fel, de nem örülne a szigorításnak, 9% pedig valamilyen kompenzációt kérne cserébe. 18% azoknak az aránya, akik támogatnák a munkavállalók mozgásterének szűkítését ezen a téren. Az esetleges szigorításról a különböző korcsoportoknak eltérő véleménye van: minél idősebb munkavállalói csoportról van szó, annál jellemzőbb, hogy támogatják azt: míg a 30-39 évesek esetében ez az arány mindössze 11%, addig a 40-49 éveseknél 21%, az 50-59 éves korcsoportban pedig 27%.
„A cégek döntései és a munkavállalók igényei között egy enyhe eltávolodás figyelhető meg az elmúlt egy évet vizsgálva: a dolgozók körében a járványhelyzet óta töretlen az igény az otthoni munkavégzésre, a munkaadók viszont bár óvatosan, de igyekeznek szigorúbb keretek közé szorítani az erre vonatkozó szabályozásukat. Azok a vállalatok viszont, akik biztosítanak otthoni munkavégzési lehetőséget és ezen a téren rugalmasak a dolgozói igényekkel kapcsolatban, ki tudnak tűnni a munkavállalókért folyó versenyben és rendszerint több jelentkezőt, több megfelelő szakembert képesek megszólítani - akik körében már elvárás a legtöbb esetben a home office biztosítása - mint azok, akiknél nem adott ez az opció” - fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Kevesebben érzik hatékonynak magukat otthon, mint tavaly
A Profession.hu tavalyi kutatásához képest több, részben vagy teljesen otthoni munkavégzésben dolgozó jelezte, hogy kevésbé hatékony ezen a téren otthon, mint a munkahelyén: míg tavaly tízből hárman, addig idén tízből négyen számoltak be a produktivitásuk visszaeséséről. Kis mértékben csökkent azoknak az aránya is, akik kimondottan hatékonynak érzik az otthoni munkavégzésüket: míg tavaly a válaszadók 38%-a jelezte, hogy jobban megy neki a munka otthonról, addig idén ez az arány 23%-ra redukálódott.
Akik körében biztosított a home office, az otthoni munkavégzés három leggyakrabban említett előnye között első helyen a rugalmas időbeosztás lehetősége (65%), az időtakarékosság az utazási idő kiesése miatt (61%), valamint az ideálisabb munka-magánélet egyensúly (40%) szerepel.
Azonban a home office negatív oldalát is tapasztalja a munkavállalók egy része: 39%-uk szerint nem mindenki tud és szeret egyedül, elszigetelten dolgozni, és 18% mondta, hogy otthon nincs meg a munkához szükséges nyugalom és csend és 14%-uk túlterhelt, mert úgy érzi, hogy sosincs vége a munkaidőnek.
Vitatott a mentálhigiénés hatás
Az otthoni munkavégzés egyik legnagyobb dilemmája munkavállalói részről tehát a mai napig annak lelki egészségre gyakorolt hatása, erről pedig megoszlanak a vélemények: a leggyakrabban jelzett hátrányok között a home office munka-magánélet egyensúlyára kifejtett negatív hatása is szerepel (36%), a legfőbb előnyök között pedig éppen az erre gyakorolt pozitív hatást jelezte vissza számos válaszadó (40%).
***
A kutatásról: 1000 fős 18-65 éves magyar online lakosság körében végzett, nemre, korra, végzettségre és lakhóhelyre reprezentatív felmérés. Adatfelvétel időpontja: 2024.04.26-05.08. között.
