Tényleg csak a telepakolt mosógépet szabad bekapcsolni?

1. TÉVHIT: Tízből hat magyar a mai napig elöblöget minden edényt és tányért a mosogatógépbe helyezés előtt

Valószínűleg az lehet e mögött, hogy sokan csak néhány naponta indítják el a mosogatógépet, és nem szeretnék, ha addig a szennyeződések ráragadnának az edényekre. A tányérokon maradt ételmaradékokat azonban elég egy suhintással letakarítani, utána nyugodtan a mosogatógépbe helyezhetők, hiszen egy rendszeresen karbantartott készülék szűrője felfogja ezeket a szennyeződéseket – természetesen nem szabad elfeledkezni a szűrő rendszeres és alapos tisztításáról sem – mondja Kékesi Martin.

Ráadásul ma már vannak olyan készülékek, amik a forró gőz segítségével könnyedén eltávolítják a makacs ételmaradékokat is a tányérokról és edényekről. Ezért ma már ezek miatt sem kell aggódnunk.

2. TÉVHIT: A magyarok több mint fele szerint a hűtőszekrény rekeszei csak rendszerezési funkciót töltenek be.

Korábban ez valóban így volt, ám a Total No Frost rendszerű hűtők megjelenésével – amik folyamatosan keringetik a levegőt a készülékben a páralecsapódás elkerülése érdekében – a páramentes környezetben idő előtt kiszáradhatnak a készülékben tárolt zöldségek, gyümölcsök.

Ezért töltenek be nagyon fontos szerepet a korszerű hűtőszekrény speciális tárolórekeszei, hiszen azok a funkciójuktól függően különböző módon segítenek az élelmiszerek frissességének megőrzésében. Például az optimális páratartalom fenntartásáért az erre kialakított fiókban egy speciális bordázott felületű lap felel. Míg egy másik fiókban a hőmérsékletet tudjuk módosítani annak érdekében, hogy a néhány napja megvásárolt hús ugyanolyan friss maradjon, amíg elkészítjük, és nem kell a fagyasztással, majd a kiolvasztással bíbelődni.

3.  TÉVHIT: A magyarok több mint harmada szerint csak telepakolt mosógépet érdemes elindítani

Sokan azt gondolhatják, hogy a mosógépet kizárólag teli töltettel használva időt és energiát, azaz pénzt spórolnak, de ez a mai korszerű készülékeknél már koránt sincs így. Rengeteg mosógépben található úgynevezett súlydiagnosztika, ami a ruhatöltet mennyiségéhez igazítja a mosási program hosszát, a felhasznált víz és – optimális esetben – mosószer mennyiségét is. Így értelemszerűen kevesebb ruhánál rövidebb, többnél pedig hosszabb mosást indít.

Másrészt, ha nagyon telerakjuk a mosógép dobját ruhákkal, akkor a rendszer nem tudja azokat kellő hatékonysággal átmozgatni, így a textíliák sem tisztulnak meg megfelelően. Azért, hogy ezt elkerülhessük, érdemes az „ökölszabályt” alkalmazni. Ez nem elírás: maximum annyi ruhát pakoljunk a gépbe, hogy a töltet teteje és a dob felső része közé még beférjen az öklünk.

4. TÉVHIT: A magyarok több mint negyede vallja, hogy minél hidegebb a hűtő belső hőmérséklete, annál tovább eltarthatók benne az ételek

Ez a feltételezés igaz a mélyhűtőre, de csak részben igaz a hűtőszekrényre. Valójában a hűtő esetén nincs egyenes összefüggés a minél hidegebb hőmérséklet és az eltarthatóság közt, ráadásul sok élelmiszernek nem is tesz jót a túlzott hideg, például a gyümölcsök, zöldségek rövid időn belül megfonnyadnak a nagy hidegtől. Rendkívül fontos a frissesség megőrzése szempontjából ugyanakkor, hogy a hőmérséklet ne ingadozzon. Éppen ezért érdemes olyan készüléket választani, ami modern technológiával képes nagyjából ±0,5 ℃-os tartományban tartani a hőmérséklet-ingadozást, így a hagyományos hűtőrendszereknél hosszabban tartó frissességet biztosíthat.

A FreshConverter technológiával felszerelt modern hűtők olyan hőmérsékletet képesek biztosítani a különböző alapanyagok számára, hogy azok a lehető legtovább eltarthatók legyenek az erre kialakított fiókban. A húsoknál ez -2, a halaknál 0, a zöldségeknél pedig körülbelül +3 Celsius fok: természetesen így sem tárolhatóak a végtelenségig, de néhány napot nyerhetünk.

5. TÉVHIT: A kézi mosogatás a magyarok negyede szerint víztakarékosabb és energiahatékonyabb a gépi mosogatásnál

E tévhit mögött valószínűleg az állhat, hogy sokak szerint a mosogatógépek egy cikluson belül túl sok vizet elhasználnak. Ezek a készülékek azonban egy ciklus alatt körülbelül 11-14, takarékos üzemmódban akár mindössze 9 liter vizet használnak el. Ezzel szemben kézi mosogatáskor, ha csak 3 percig folyatjuk a vizet, már elérjük a 9 litert.

Mindemellett a mosogatógéppel sokkal higiénikusabb eredményt érhetünk el, hiszen ezek a készülékek akár 60-65 fokos vízhőmérséklettel is működnek, míg egy kézi mosogatást gyakorlatilag lehetetlen ilyen forró vízzel biztonságosan megoldani.

6. TÉVHIT: Magasabb hőfokú mosás egyenlő tisztább ruha – állítja a magyarok közel negyede

Ez a tévhit valószínűleg abból alakulhatott ki, hogy a felhasználók a hatékony fertőtlenítést és a magas fokú higiéniát összekötik a magas hőmérséklettel. Egyrészt a mai mosószerek már 30-40 fokon is hatékonyan képesek megtisztítani a ruhákat, másrészt a hétköznapi mosások túlnyomó többségénél nincs szükség fertőtlenítésre. Ráadásul a ma használatos textíliák anyaga sokkal inkább roncsolódik a forró vizes mosástól, így érdemesebb az alacsony hőfokú mosóprogramok közül választani. Nem mellesleg ezzel a villanyszámlát is kordában tarthatjuk.

Ha fontos, hogy a ruhánk bizonyos baktériumoktól is megtisztuljon – például hosszabb időt töltöttünk egészségügyi intézményben vagy izzasztó fizikai munkával, netán pollenekre érzékenyek vagyunk – érdemes gőzfunkciós készüléket választani. A gőz ugyanis a ritkább halmazállapotának köszönhetően hatékonyabban tisztítja a ruha szöveteit, mint a hasonlóan magas hőmérsékletű, csupán víz és vegyszer felhasználásával végzett mosás, ráadásul a textíliák anyagával is jóval kíméletesebb.