Több mint 16 millió euró jut a kiszolgáltatott kukoricatermelőknek
2025. 06. 16. 22:00
Több mint 16 millió eurónak megfelelő forintösszegű rendkívüli támogatás áll a tavalyi súlyos aszállyal sújtott kisebb, gazdaságilag kiszolgáltatottabb kukoricatermelők rendelkezésére. Az uniós krízisalapból így akár 56 ezer termelő is pénzügyi forrásokhoz juthat. A támogatási kérelmeket 2025. július 1-től nyújthatják majd be az érintettek - hívta fel a figyelmet Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a tárca hétfői közleményében.
Tavaly nyáron is súlyos aszállyal szembesültek a gazdálkodók, ami elsősorban a tavaszi vetésű szántóföldi kultúrákat érintette, különös tekintettel a kukoricára - emlékeztetett Hubai Imre a közleményben.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer agrárkárenyhítési pillérébe a tavalyi évre összesen 142 425 hektár kárjelentett kukoricatermő területet jelentettek be a termelők, amelyből 137 486 hektár érintett aszálykárral.
A kárenyhítési alapból a 2024-es kárenyhítési év tekintetében 25,6 milliárd forint került kifizetésre 2025 márciusában, amelyből a kukoricatermelők részére a tavalyi aszálykár miatt mindösszesen 14,8 milliárd forint kárenyhítő juttatás került megállapításra.
Tekintettel arra, hogy a kárenyhítő juttatás az érintett termelők kárának csupán egy részét kompenzálta, az Agrárminisztérium a 2024-es aszálykár miatt az uniós krízisalapból is kért segítséget.
Az Európai Bizottság 2025 márciusában úgy döntött, hogy összesen 16,2 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatást biztosít a magyar gazdálkodóknak
- tette hozzá Hubai Imre.
A krízisalapból származó forrásnyújtással az agrártárca a kisebb, 150 hektár alatti területen gazdálkodókat szeretné segíteni, ezért egy olyan új támogatási konstrukciót alkotott meg, amelynek kedvezményezettjei azok a kukoricatermelők, akik a 2024-ben benyújtott egységes kérelmük alapján legfeljebb 150 hektárnyi területtel rendelkeznek, amin belül legfeljebb 50 hektár kukoricatermő terület után lesz igénylehető a krízisalap szerinti támogatás. A támogatás várható összege hektáronként mintegy 15-20 ezer forint lesz - fejtette ki az államtitkár.
A már hatályba lépett támogatási rendelet (20/2025. (VI. 4.) AM rendelet) alapján az érintett kukoricatermelők a pénzügyi források iránti kérelmüket 2025. július 1. és 15. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz. Annak érdekében, hogy az igényléséről egyetlen érintett kukoricatermelő se maradjon le, a kincstár a támogatásról elektronikusan fog tájékoztatást küldeni számukra
- áll a közleményben.
A gazdák adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a támogatási kérelmek gyorsabb feldolgozása érdekében a termelőknek csupán a támogatási azonosítójukat kell megadniuk, és a források igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat kell megtenniük.
A krízisalapból nyújtott kárenyhítő juttatás összegét a Kincstár legkésőbb 2025. szeptember 30-ig folyósítja a kukoricatermelők részére - közölte az AM.
A mértékadó európai tőzsdék pénteki emelkedése nem volt elég, hogy leradírozza a héten korábban összeszedett mínuszokat
A vezető európai részvényindexek óvatos emelkedéssel indították a pénteki kereskedést, ahogy a nyersolaj jegyzése mérséklődött. A kedvező napi teljesítmény azonban nem tudta ellensúlyozni a hét során összeszedett mínuszokat, amikor a részvénypiaci hangulatot rontották a magasan ragadó energiaárak, az emelkedő inflációs várakozások, a magas állampapírhozamok, valamint az EKB csütörtöki kamatdöntő üléséhez kapcsolódó várakozások.
Élesedett a konfliktus a Közel-Keleten, 100 USD/hordó fölé emelkedett a Brent és a WTI jegyzése
Az elmúlt héten az alaphangot a közel-keleti konfliktus eszkalálódása adta a részvény-, a kötvény- és a devizapiacon egyaránt. Csütörtökön már a Brent és a WTI jegyzése is 100 USD/hordó fölött járt, ahonnan pénteken volt egy marginális korrekció, de heti összevetésben így is 9% feletti pluszokat láthattunk..
Gyengült a hét végén a forint
Gyengült hétfő reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Valódi helyi tulajdont teremthetnek az új szélerőművek
Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország üdvözli, hogy az új szélerőmű-kapacitások létesítésére kiírt pályázat lehetőséget biztosít a helyi megújulóenergia-közösségeknek arra, hogy tulajdonrészt szerezzenek a beruházásokban. Fontos, hogy mihamarabb megszülessenek az olyan részletszabályok és finanszírozási megoldások, amelyek révén a lehetőség a gyakorlatban is működik, és valódi helyi közösségek is a szélerőművek tulajdonosaivá válhatnak.
Túl későn, túl keveseknek jut segítség: összefogtak a szakemberek a hazai mentális ellátás megújításáért
Pszichiáterek, pszichológusok, háziorvosok, gyógypedagógusok, tanárok, civil szervezetek fogtak össze, hogy végre rendszerszintű változások történjenek a mentális ellátásban Magyarországon. Szeptember 10-én a Magyar Tudományos Akadémián gyűltek össze az Országos Mentális Egészség Hálózat néven indult kezdeményezés szakemberei, akik rövidesen írásban is benyújtják javaslataikat a kormány számára.
Kamatemelésre készül a piac: újabb csapás jöhet a részvényekre?
A befektetők egyre inkább arra számítanak, hogy az amerikai jegybank a jövő heti ülésén kamatot emelhet, ami veszélyeztetheti az amerikai részvénypiac idei menetelését. A kötvényhozamok már most is többéves csúcsok közelében járnak, miközben az infláció továbbra is meghaladja a Fed 2 százalékos célját.
Mennyit érhet 10 ezer XRP 2030-ban? Akár 280 ezer dollárt is érhet
Az XRP árfolyama komoly hullámzásokon ment keresztül az elmúlt években. A kriptovaluta 2018 januárjában érte el korábbi csúcsát, amikor 10 000 XRP körülbelül 38 400 dollárt ért. Ma ugyanez a mennyiség nagyjából 13 500 dollárt ér, vagyis az elmúlt két kriptociklus során értékének mintegy kétharmadát elveszítette.
Szívmegállásnál minden perc számít: egyetlen rossz döntés is végzetes lehet
A hirtelen szívhalál elleni küzdelem kulcsa a laikus újraélesztés és a működőképes defibrillátor-hálózat; ilyen esetben minden perc számít, a legrosszabb döntés a tétlenség - közölte a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és a Magyar Resuscitatiós Társaság (MRT) a vasárnapi Szívünk Napja rendezvény kapcsán az MTI-vel.
A magyar-horvát határ mentén működő vállalkozások számára megjelenő európai uniós pályázatot mutatnak be Pécsen
Szeptember 23-án egy pécsi konferencián ismertetik annak a pályázatnak a részleteit, amely a magyar-horvát határ mentén működő kis- és középvállalkozások határon átnyúló üzleti együttműködéseit segíti. A B Light 2 program pályázati felhívása már megjelent, a pályázatok benyújtására szeptember 24-től nyílik lehetőség - tájékoztatta a Baranya Vármegyei Fejlesztési Ügynökség NKft. az MTI-t.
Változékony, kora őszi idő várható a jövő héten
Változékony, kora őszi idő várható a jövő héten, a hőmérséklet csúcsértéke jellemzően 20-27 Celsius-fok között alakul. Elszórtan lehet zápor, zivatar, és a szél időnként megerősödik - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Megnyugodhatott a kötvénypiac az amerikai inflációs adat után – de az 5 százalékos hozam már veszélyesen közel van
Az amerikai állampapírok hozama pénteken visszaesett, miután az augusztusi inflációs adat megfelelt a várakozásoknak. A 10 éves amerikai államkötvény hozama 1 bázisponttal 4,93 százalékra csökkent, miután korábban 4,979 százalékig emelkedett, ami 2023 vége óta a legmagasabb szint. A részvénypiac eközben 1 százalék körüli erősödéssel reagált.
Inflációs adat érkezett az USA-ból – ez nem könnyíti meg a Fed dolgát
Az amerikai jegybank számára nem sok kedvező jel érkezett a jövő heti kamatdöntés előtt. A nagykereskedelmi árak augusztusban 0,4 százalékkal emelkedtek, ami megfelelt a várakozásoknak, éves szinten azonban már 5,4 százalékos volt a növekedés. Ez 0,1 százalékponttal magasabb a vártnál, és csaknem háromszorosa a Fed 2 százalékos inflációs céljának. A júliusi adatot ráadásul 0 százalékról 0,1 százalékra módosították.
Kinyilvánította a házelnök a koszovói parlament megalakulását
Megalakultnak nyilvánította a koszovói parlament új összetételét vasárnap Albulena Haxhiu házelnök, annak ellenére, hogy a második legnagyobb parlamenti erő, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) képviselői nem vettek részt az ülésen, és a párt számára fenntartott alelnöki tisztség betöltetlen maradt.
