Több tízmillió forint is bánhatja, ha hiányos a transzferár-dokumentáció
Az adóhatósági ellenőrzések és a transzferár dokumentáció pontos és szakszerű elkészítése eddig is kihívás elé állította a cégeket és adótanácsadókat, a tavalyi év során azonban számos alkalommal változtak az irányadó jogszabályok: első körben a nyári adócsomagban, a társasági adótörvényt és az eljárásjogi szabályokat illetően, az év második felében pedig a transzferár dokumentáció készítésről szóló rendelet változott meg jelentősen.
Új elem például, hogy a transzferárazásban érintett adózóknak a kapcsolt tranzakciókra vonatkozó piaci árat és azzal kapcsolatos további információkat már az éves társasági adóbevallásban rögzíteni kell. A mulasztásokra vonatkozó büntetési tételek pedig többszörösükre emelkedtek: a bírság felső határa a korábbi 2 millió forintról 5 millió forintra, az ismételt pontatlanságok miatti bírság pedig 4 millió forintról 10 millió forintra nőtt. Nagyon fontos változás, hogy a NAV a korábbi gyakorlattal szemben nem egységként vizsgálja az adott adóévben összeállított nyilvántartást, hanem dokumentumonként, tranzakciónkként, ami azt jelenti, hogy több probléma esetén ezek az összegek összeadódhatnak.
“Magyarországon soha nem kellett az adózóknak korábban ilyen szintű riportálást teljesíteni az adóhatóság felé. A transzferár-dokumentációról szóló rendeletben ugyan van némi könnyebbség is: mostantól a dokumentációs kötelezettség-mentesség értékhatára tranzakciónként, ill. tranzakció típusonként 100 millió forintra emelkedett a korábbi 50 millió forintról - de alapvetően elmondható, hogy szigorítások történtek” - mondta Molnár Ádám, a Deloitte transzferárazási csoportjának menedzsere.
Nagyon kell figyelni a dokumentációs határidőkre és tartalmukra - korábban sokszor csak az esetleges hatósági ellenőrzés során került elő a dokumentáció, viszont mivel az új adatszolgáltatási kötelezettséget praktikusan a transzferár nyilvántartás segítségével lehet teljesíteni, ezért a május 31-es dokumentációs határidő betartása még inkább fontossá vált. Eddig az időpontig a szokásos piaci árat és az ár meghatározásához alkalmazott módszert rögzíteni kell, és alátámasztással együtt kell szerepeltetni az éves társasági adóbevallásban.
Jelentős változás van a transzferár kiigazítások esetében is: ha az alkalmazott ár (praktikusan a vizsgált jövedelmezőségi mutató) a piaci tartományon kívül esik, akkor életbe lép a medián szabály, vagyis nem a közelebbi, alsó vagy felső értékekhez kell igazítani az árat, hanem az ár-tartomány középértékére. Kivétel ez alól csak akkor van, ha az adózó alátámaszthatóan igazolja, hogy a szokásos piaci ár ettől a medián értéktől eltér.
„Mindez az érintett cégek számára azt jelenti, hogy egy fokkal előrébb kell hozni az éves transzferár dokumentációs teendők elvégzését, meg kell találni ennek a helyét az évzárási időszakkal kapcsolatos teendők között. Jó előre érdemes felkészülni a várható kérdésekre is, pl. a szegmentálási szabályokat illetően is és felül kell vizsgálni a jelenlegi szerződéses gyakorlatot, egyeztetni a kapcsolt vállalkozásokkal és partnerekkel, együtt felkészülni - és nem utolsósorban szakértőket bevonni az esetleges értelmezési kérdések tisztázására” – mondta Tóth Hedvig, a Deloitte transzferárazási csoportjának igazgatója.
