Tovább nőtt az az EU-ban először menedéket kérők száma

A jelentés szerint a legtöbb, 14 095 első alkalommal menedékjogot kérőt Németország vette nyilvántartásba. Ez az EU-ban beadott összes kérelem 21 százalékát teszi ki.

Németországot Franciaország (10 890, 16 százalék) és Ausztria (10 625, 16 százalék) követte, megelőzve Spanyolországot (8745, 13 százalék) és Olaszországot (5105, 8 százalék). Ez az öt uniós tagállam együttesen az EU-ban első alkalommal menedéket kérők háromnegyedének (74 százalék) ügyével foglalkozott. A menedékkérelmek legtöbbjét szíriaiak (9010), afgánok (8150), venezuelaiak (3665), pakisztániak (3555) és kolumbiaiak (3505) tették ki júliusban - közölték.

Júliusban mintegy 3400, magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak valló menedékkérő nyújtott be első alkalommal menedékjog iráni kérelmet az uniós tagállamok valamelyikében. Az adat júniushoz képest 17 százalékkal, 2021 júniusához képest 60 százalékkal magasabb. A legtöbb felnőtt kísérő nélküli kiskorú Afganisztánból (1475), Szíriából (735), Szomáliából (225) és Pakisztánból (140) érkezett. Legtöbben közülük Ausztriában (1270), Németországban (485) és Hollandiában (450) fordultak az illetékes hatóságokhoz.

Megjegyezték továbbá, hogy júliusban 5860 volt azok száma, akik korábbi kérelemük elutasítását követően ismételten menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az unióban. Ez az adat 7 százalékos emelkedést mutat júniushoz képest, 2021 júliusához viszonyítva pedig 2 százalékos növekedést jelent.

Végezetül közölték, az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt jelentősen megnőtt az első alkalommal menedéket kérő ukrajnai állampolgárok száma. Amíg a tagállamok februárban 2370 ukrajnai menedékkérőt regisztráltak, addig márciusban számuk 12 885-re emelkedett. Az ukrajnaiak által beadott menedékkérelmek száma azonban áprilisban 1510-re, májusban 1295-re, júniusban 975-re, júliusban pedig 950-re csökkent. Hozzátették: ennek oka, hogy az ukrajnai menekültek legtöbbje az unió által az ukrajnai háború miatt biztosított ideiglenes védelemre regisztrált. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.