Továbbra is Párizsban a legdrágábbak a lakások
2022. 08. 30. 05:00
Egyedül Berlinben stagnáltak 2021-ben az új építésű lakások árai, a többi fővárosban ismét drágultak a négyzetméterek a Deloitte Property Index 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint. A legdrágább európai fővárosnak ismételten Párizs bizonyult. Kelet-Közép-Európában a bérek dinamikus növekedése ellenére továbbra is a legdrágábbak között vannak a lakóingatlanok az átlagfizetésekhez viszonyítva. Egy új lakás vásárlásához Csehországban kell a legtöbbet dolgozni, a visegrádi országok közül pedig a magyar fővárosban lehet a legolcsóbban lakást bérelni – állapította meg a kutatás.
A Deloitte Property Index 11. kiadásának adatai szerint a 23 európai ország közül tavaly az Egyesült Királyság volt a legdrágább 4 905 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, míg a második helyezett Ausztria lett (4 782 euró). Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2 014 euró volt 2021-ben.
A legdrágább európai városnak továbbra is Párizs számít, ahol mintegy 13 462 ezer eurót kérnek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért. A lista második helyezettje München (10 500 euró), míg Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 2 566 euró volt. Régiónkban Prágában (4 353 euró/m2) és Pozsonyban (3 490 euró/m2) is magasabb ennél a lakásár.
„A korábbi években tapasztalt általános európai lakóingatlanpiaci áremelkedés 2021-ben is folytatódott. Az árak 20 százalékot meghaladó mértékben nőttek Kassán (+38,2%), Amszterdamban (+33,7%), Rotterdamban (+27,3%), Hágában (+24,1 %), Brünóban (+22,4%) és Prágában (20,1%). Az utóbbi években tapasztalt rendkívüli dinamika a múlt év végén érhette el a tetőpontját Európában: 2022 első negyedévében, az ukrajnai eseményeket követően, romló gazdasági kilátások mellett lassult az árak emelkedése” – vélekedett Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője.
Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Az elemzés alapján a saját lakás legkevésbé Csehországban fizethető meg, ott 13,3 évig kell dolgozni a saját lakásért, de Szlovákiában sem sokkal jobb a helyzet, ahol ehhez 12,7 év szükséges. A tanulmány adatai szerint Magyarországon 9,6 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk.
A tanulmány a lakásbérleti díjak alakulását is feltérképezte. A legtöbbet Párizsban kellett fizetni a bérelt ingatlanokért, 2021-ben négyzetméterenként átlagosan 29,1 eurót. A 10,39 eurós budapesti érték a vizsgált európai nagyvárosok középmezőnyébe esik, ehhez hasonló fajlagos bérleti díjakat a pozsonyi, a grazi, a portói és a linzi lakáspiacon láthatunk.
Amiben továbbra is jelentősen elmaradunk a környező országoktól, az az új építési engedélyek száma. Ez Magyarországon ezer lakosra vetítve 3,08, miközben Lengyelországban 7,28, Szlovákiában 4,50, Csehországban pedig 4,28 volt 2021-ben.
A mulcsozás titka, amitől szebb lesz a gyeped, mint valaha
A robotfűnyíró mikro-nyírása: A robot nem hetente egyszer nyírja le a pázsitot, hanem naponta vagy kétnaponta végighalad a gyep egészén. Nem centimétereket vág, hanem csupán 1-2 millimétert csippent le a fűszálak végéből. Mivel a levágott darabkák mikroszkopikus méretűek, nem maradnak a fűszálak tetején. Azonnal lehullanak a fűszálak közé, közvetlenül a talaj felszínére. Mivel szinte teljes egészében vízből és szerves anyagból állnak, napokon - sőt, a meleg nyári napokon órákon - belül teljesen elbomlanak és nyomtalanul eltűnnek.
Energiaválság idején felértékelődnek a korszerű otthonok – mutatjuk, miből finanszírozható a felújítás
Az elmúlt napok energiaellátással kapcsolatos eseményei ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire fontos az energiahatékonyság. A legolcsóbb energia továbbra is az, amelyet nem kell felhasználni. Egy korszerűsítés azonban több millió forintos beruházás is lehet, amelyet a legtöbb háztartás nem tud önerőből finanszírozni.
Megtorpant az áremelkedés, de sok eladó még mindig durván túlárazza eladó ingatlanát
Annak ellenére, hogy az idei év második negyedévében csökkentek az ingatlanárak, az eladók egy része továbbra is a korábbi piaci helyzetből indul ki a hirdetési árak meghatározásánál. A Balla Ingatlan szakértői szerint ennek következtében még mindig gyakori az 5–10 százalékos, sőt olykor a 15–20 százalékos túlárazás is, ami jelentősen megnehezítheti, vagy adott esetben akár lehetetlenné is teszi az értékesítést.
Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.
Mit tesz az agyaddal, ha minden nap ugyanazt csinálod?
A WHO demencia-irányelveiben önálló kockázati tényezőként szerepel a kognitív inaktivitás. A dokumentum rámutat: az egész életen át tartó kognitív aktivitás — a tanulás, a mentálisan igényes feladatok és az új ingerek — szoros összefüggésben áll a szellemi hanyatlás alacsonyabb kockázatával .
Elmaradt a várakozásoktól az ipar júniusi teljesítménye
Az ipari termelés júniusi mutatói elmaradtak a várakozásoktót, már az előzetes GDP-adatok is sejteni engedték, hogy a fél év utolsó hónapja nem volt erős - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A kilátások továbbra is bizonytalanok alapvetően a külpiaci feltételek miatt, de majdnem biztos, hogy a magyar ipar túllépett az évekig húzódó recesszión.
A magyar vegyipar csaknem 200 megawattal csökkentette energiafelhasználását
A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) tagvállalatai csaknem 200 megawattal (MW) csökkentették villamosenergia-felhasználásukat és jelentősen visszafogták vízfelhasználásukat is a tagoktól beérkezett információk alapján, ez a felhasználás-csökkentés az országosan elért eredmények mintegy 25 százalékát teszi ki - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Így változtatja meg a fizetésemelési tárgyalásokat a bértranszparencia
Magyarországon is új korszakot hoz az Európai Unió bértranszparencia-szabályozása, amely minden eddiginél átláthatóbbá teszi a vállalati javadalmazást: a munkavállalók ezentúl joggal kérhetik ki munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végzők átlagos bérét. A WHC szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új irányelv nemcsak a bértárgyalások dinamikáját változtatja meg, de komoly adminisztrációs és kulturális felkészülést is megkövetel a hazai cégektől.
A vészhelyzet elkerülésén dolgoznak a halgazdálkodók
A rendkívüli hőség és szárazság közepette a halgazdálkodók már nem a legnagyobb hozamra törekszenek, a vészhelyzet kialakulását próbálják megelőzni minden eszközzel - közölte az MTI-vel csütörtökön a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).
Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica
Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak. A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.
A benzinkutaktól a boltok polcaiig: így drágíthatja meg a Hormuzi-szoros konfliktusa a mindennapokat
Amikor a háborúk gazdasági következményeiről beszélünk, legtöbben az olaj- és üzemanyagárak emelkedésére gondolnak. A Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültség azonban a globális ellátási láncokon keresztül számos hétköznapi termék árát is növelheti. A magasabb energia-, szállítási és alapanyagköltségek idővel megjelennek a fogyasztói árakban, még olyan termékek esetében is, amelyeket nem a konfliktus térségében állítanak elő. A helyzet lehetséges hatásait a Magyarországon is elérhető globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértője, Leisztner Dávid elemezte.
100 millió felett már az agglomeráció nyer, kifelé tolódik a drágább ingatlanok kereslete
Átrendeződik a drágább ingatlanok földrajza: a 100 millió forint feletti ingatlanok iránti kereslet a főváros helyett egyre inkább az agglomeráció felé fordul. A Duna House első féléves tranzakciós adatai szerint ebben az ársávban Budapest részesedése egy év alatt 57-ről 48 százalékra csökkent, míg Pest vármegyéé 24-ről 33 százalékra nőtt. A háttérben egyszerű ok áll: ugyanabból a pénzből az agglomerációban nagyobb ingatlan vásárolható.
Hogyan lehet nyaralás közben is pénzt keresni?
A nyaralás hagyományosan a munkától való elszakadás időszaka, a digitális gazdaság azonban alaposan átírta ezt a képet. Ma már több olyan bevételi lehetőség létezik, amelyhez elegendő egy laptop, internetkapcsolat és naponta néhány szabad óra. A cél persze nem az, hogy a pihenés második műszakká változzon, hanem az, hogy az utazás mellett is maradjon egy kiszámítható vagy legalább kiegészítő jövedelem.
Az aszály már a magyar vállalatokat és a forint árfolyamát is sújtja
A 2026-os rendkívüli nyári aszály már messze túlmutat a mezőgazdaság problémáin. Egyre inkább makrogazdasági kockázattá válik. A Duna budapesti vízszintje történelmi mélységbe süllyedt, ami ellehetetlenítette a hajózást, a hűtővíz hiánya pedig arra kényszerítette a paksi atomerőművet, hogy termelését a minimális szintre csökkentse. A közútra terelt áruszállítás és a hazai villamosenergia-termelés visszaesése a rekordközeli nyári fogyasztás mellett jelentősen növeli az energiaimportot. Ez újabb inflációs nyomást okozhat, ami megnehezítheti a Magyar Nemzeti Bank számára a kamatcsökkentési ciklus folytatását és a forintra is kedvezőtlen hatással lehet - áll a nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ legfrissebb elemzésében.
Hogyan válasszunk a csendes elvonulás és a pörgős nyaralás között
A modern világban mindannyian érezzük a folyamatos online jelenlét és a mindennapi stressz terhét. Az állandó értesítések, e-mailek és közösségi média platformok miatt egyre nehezebb valóban kikapcsolódni és feltöltődni. Emiatt az utazási trendek két markáns irányba indultak el az utóbbi években a tudatos utazók körében. Sokan a teljes elcsendesedést keresik a képernyők nélküli elvonulásokon, míg mások a pörgős, inger dús társasági programok során tudnak legjobban regenerálódni.
Gyenge magyar makroadatok a második negyedévre
A júniusi ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat tette ma reggel közzé a KSH. Az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal nőtt éves szinten a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint. Az adat jóval kedvezőbb lett az általunk vártnál, de elmaradt piaci konszenzustól.
Durvul a verseny: nullás díjakat és százezer forintnál is többet ér egy új céges ügyfél a bankoknak
Egyre magasabb összegű egyszeri jóváírásokkal próbálják magukhoz csábítani a bankot kereső vagy éppen váltó vállalkozásokat a pénzintézetek. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a céges ügyfelek számlavezetéséért folyó harcban a leszorított vagy akár nullás havi díjak és átutalási költségek is nagy vonzerőt jelentenek. A versenybe már itt beszálltak a fintech szolgáltatók.
A legjobb online kaszinó fizetési módok összehasonlítása 2026-ban
Az online szerencsejáték világában a gyors és biztonságos pénzügyi tranzakciók alapvető fontosságúak. Nem mindegy, hogy a nyereményed órák vagy napok alatt érkezik meg a számládra, és az sem, hogy milyen extra költségek terhelik a befizetéseidet. Ez a részletes útmutató bemutatja a 2026-ban leginkább ajánlott és legbiztonságosabb fizetési megoldásokat, segítve a felelősségteljes és tudatos döntést a magyar játékosok számára.
