Trump családi kriptóügyei veszélybe sodorhatják a CLARITY Act elfogadását
Politikai vita a kriptoszabályozás körül
Caitlin Long, a Custodia Bank vezérigazgatója az ETH Denver konferencián arról beszélt, hogy a CLARITY Act sorsa jelenleg rendkívül bizonytalan. Véleménye szerint a Donald Trump családjához köthető kriptós projektek – beleértve a Trump-nevéhez kapcsolódó mémcoinokat és a World Liberty Financial nevű kezdeményezést – megnehezítették a kétpárti támogatás megszerzését.
Long szerint a kialakult etikai vita „jelentős politikai akadállyá” vált, és maga Cynthia Lummis is elismerte, hogy a helyzet megnehezítette a törvény elfogadásáért folytatott munkáját.
„Ez komoly vitát generált” – fogalmazott Long, hozzátéve, hogy jelenleg „fej vagy írás” alapon dőlhet el a törvény sorsa. Nem tartja kizártnak sem az elfogadást, sem a teljes bukást.
Mit jelentene a CLARITY Act?
A 2025 májusában benyújtott törvényjavaslat célja, hogy világos piaci struktúrát (market structure framework) és átfogó szabályozási keretrendszert hozzon létre a digitális eszközök számára az Egyesült Államokban.
A tervezet rögzítené a felügyeleti hatáskörök megosztását az U.S. Securities and Exchange Commission (SEC) és az Commodity Futures Trading Commission (CFTC) között, egyértelműbbé téve, mely tokenek minősülnek értékpapírnak (security) és melyek árupiaci terméknek (commodity).
A törvény 2025 júliusában átment a Képviselőházon, azonban 2026 februárjáig a Szenátusban elakadt, főként a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a stablecoin-szabályozás körüli viták miatt.
Long hangsúlyozta, hogy bár a szabályozó hatóságok rendeletalkotással (rulemaking) is elérhetnek bizonyos célokat, az ilyen megoldások nem tartósak az amerikai politikai ciklusok váltakozásában. Egy új adminisztráció ugyanis könnyen visszafordíthatja az előző kormányzat döntéseit. Ezzel szemben egy kongresszus által elfogadott törvény sokkal stabilabb jogi alapot biztosítana a piac számára.
Szenátusi matematika és demokrata ellenállás
A legnagyobb akadály jelenleg a Szenátusban szükséges 60 szavazatos úgynevezett „cloture” küszöb elérése. Long szerint legalább hét demokrata szenátort kellene meggyőzni a törvény támogatásáról.
A demokraták közül különösen Elizabeth Warren fogalmazott meg éles kritikát a Trump család kriptós tevékenységével kapcsolatban. A kérdés így nem csupán szakpolitikai, hanem politikai-etikai dimenziót is kapott.
Ugyanakkor Long rámutatott, hogy létezik kétpárti együttműködés is a kriptoszabályozás terén. Cynthia Lummis és Kirsten Gillibrand például korábban közösen dolgoztak kriptós jogszabályi kezdeményezéseken, ami azt mutatja, hogy a digitális eszközök szabályozása elvileg nem kizárólag pártpolitikai kérdés.
Medvepiac és hosszú távú perspektíva
A törvény körüli bizonytalanság ráadásul egy elhúzódó piaci korrekcióval párosul. A kriptoszektor az elmúlt hónapokban jelentős visszaesést szenvedett el, de Long szerint ez nem rendkívüli jelenség.
„Akik régóta a piacon vannak, tudják, hogy egy 50%-os visszaesés semmi különös” – mondta. Véleménye szerint a medvepiacok kiváló lehetőséget kínálnak az önképzésre és a piac mélyebb megértésére.
Long hangsúlyozta, hogy a kriptoiparban való eligazodást nem tanítják az iskolákban, ezért a legjobb befektetés sokszor az önfejlesztés.
A tét: szabályozási egyértelműség vagy politikai patthelyzet?
A CLARITY Act elfogadása kulcsfontosságú lenne a kriptopiac számára, hiszen jogbiztonságot és kiszámítható működési környezetet teremtene az amerikai digitális eszközszektorban. Ennek hiányában a szabályozási bizonytalanság továbbra is fékezheti az innovációt és az intézményi befektetéseket.
A következő hónapok így meghatározóak lehetnek: eldőlhet, hogy az Egyesült Államok képes-e egységes, tartós szabályozási keretet alkotni a kriptoeszközök számára, vagy a politikai viták újabb ciklusra elhalasztják a döntést.
