Trump második felvonás: zöld lámpa a visszafejlődésnek?
Trump első elnöksége alatt számos környezetvédelmi szabályozást eltörölt, többek között az USA kilépett a Párizsi Klímaegyezményből. Hivatalosan az egyezményből való kilépés bejelentése és a tényleges kilépés között egy évnek kell eltelnie, így a 2019-ben benyújtott kilépési kérelem pont azon a napon lépett hatályba, amikor Joe Biden demokrata elnök megnyerte a választást. Joe Biden hivatalának első napján aláírta az újbóli csatlakozásról szóló papírokat, így az Egyesült Államok csupán kevesebb, mint négy hónapig volt kiszorítva Trump által a megállapodásból. Donald Trump a 2024-es elnökválasztási kampánya során azonban már ígéretet tett arra, hogy másodjára is kilépteti az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből. Az ESG szempontjából ez azt jelenti, hogy a vállalatokon kisebb lesz a nyomás, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzanak, ami hosszú távon hátrányosan érintheti a zöld gazdaság fejlődését.
A második Trump-adminisztráció várhatóan megkérdőjelezi azokat a klímaügyi szabályokat is, amelyeket a Biden-kormány vezetett be. Az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) által létrehozott éghajlati kockázatok közzétételére vonatkozó szabály is egy lehet a sok közül, amelyet Trump igyekszik majd aláásni. Ezen szabályozás április eleje óta, majdnem egy hónappal az elfogadása után fel van függesztve, ugyanis republikánusok által vezetett államok megkérdőjelezték az ügynökség jogát a szabály kihirdetésére. A végső szabály célja az lenne, hogy elősegítse a vállalatok átláthatóságát és felelősségvállalását a klímaváltozás kezelésében.
Amennyiben Trump visszafordítja ennek elfogadását, csökkentheti a vállalatok környezeti hatásokkal kapcsolatos felelősségvállalást. Ez rossz hatással lenne az ESG törekvésekre, továbbá a befektetők által egyre inkább szorgalmazott szabványosított, összehasonlítható, éghajlattal kapcsolatos közzétételek megjelenítésére.
Trump újraválasztása nemcsak az Amerikai Egyesült Államokra lehet hatással, hanem globális szinten is, hiszen az USA elkötelezettsége a klímaváltozás elleni küzdelem mellett befolyásolhatja más országok politikáját és együttműködéseit. Ha Trump adminisztrációja visszalép a zöld kezdeményezésektől, az más országokat is arra ösztönözhet, hogy hasonló lépéseket tegyenek.
Egyes alapkezelők, befektetők és a tiszta energiával foglalkozó vezetők némileg pozitívabban vélekednek, mondván, hogy Trump politikai intézkedéseit önmagukban már tompíthatják a politikai megfontolások és a megújuló energiaforrások iránti piaci kereslet. Alex Monk, a Schroders globális erőforrás-részvényekért felelős portfólió menedzsere azt írta: „A politika nem az egyetlen mozgatórugója az energiaátalakulásnak, és az USA nem az egyetlen piac a vállalatok számára ezen a téren.” Emellett azt is kiemelte, hogy „Bár az Egyesült Államok változó politikai helyzete kétségtelenül nem hasznos, nem szabad elvonatkoztatni a területre irányuló beruházásokat ösztönző egyéb erők erejétől.”
Összességében Donald Trump újraválasztása a környezetvédelmi szabályozások visszafordítását és a vállalatok felelősségvállalásának csökkentését eredményezheti, ami hosszú távon minimum az Egyesült Államokban, de lehetséges, hogy más országokban is hátrányosan érintheti az ESG törekvéseket. Ugyanakkor véleményünk szerint máshogy is reagálhat az Európai Unió és más országok. Elképzelhető, hogy az Amerikai Egyesült Államok esetleges hátat fordítása az ESG szabályozásoknak a többi országban olyan válaszlépéseket is kiválthat, amelyek során az ESG szabályozások számának növelésére és minőségének javítására törekednek. Abban az esetben például, hogyha az Amerikai Egyesült Államok csökkenti a megújuló energiaforrások finanszírozását, Európa visszaszerezheti versenyelőnyét olyan ágazatokban, mint a szél- és napenergia.
Forrás: https://www.totalreturn.hu/
