Trump megtiltja a CBDC-t - nyertesek a stabilcoinok
A 21st Century ROAD to Housing Act nevű, kétpárti támogatással elfogadott amerikai lakhatási törvénycsomag éjfélkor Donald Trump aláírása nélkül emelkedett törvényerőre. Az elnök korábban nyilvánosan közölte, hogy tiltakozásképpen nem hajlandó aláírni a jogszabályt, végül azonban éppen a tétlensége tette lehetővé annak hatálybalépését.
A széles körű lakhatási törvénybe egy olyan rendelkezés is bekerült, amelynek közvetlenül semmi köze az ingatlanpiachoz vagy a lakhatási költségekhez. A paragrafus megtiltja az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve számára, hogy központi banki digitális valutát, azaz CBDC-t bocsásson ki.
A tilalom 2030. december 31-ig marad hatályban. Ez idő alatt a Fed sem közvetlenül a lakosságnak, sem kereskedelmi bankokon vagy más pénzügyi közvetítőkön keresztül nem vezethet be digitális dollárt. Egy későbbi CBDC-projekt elindításához előzetes és kifejezett kongresszusi felhatalmazásra lenne szükség.
Így lehet törvény egy elnöki aláírás nélküli javaslatból
Amikor az Egyesült Államok Kongresszusa elfogad egy törvényjavaslatot, és elküldi azt a Fehér Házba, az elnök alapvetően három lehetőség közül választhat: aláírhatja, megvétózhatja, vagy nem tesz semmit.
Donald Trump az utóbbi megoldást választotta.
Az elnök a Truth Social közösségi platformon azt írta, hogy „tiltakozásképpen” nem írja alá a lakhatási törvényt. Döntését azzal indokolta, hogy a Szenátus nem fogadott el egy különálló, általa támogatott választási törvényjavaslatot.
Trump terve új állampolgársági és személyazonossági igazolási követelményeket vezetne be az amerikai választópolgárok számára. Az elnök ezért politikai nyomást próbált gyakorolni a törvényhozásra, és bejelentette, hogy addig más jogszabályokat sem hajlandó aláírni, amíg a választási csomag nem kap megfelelő támogatást.
Egy törvényjavaslat figyelmen kívül hagyása azonban csak meghatározott körülmények között akadályozza meg annak hatálybalépését.
Az amerikai alkotmány I. cikkének 7. szakasza szerint az elnök által alá nem írt törvényjavaslat tíz nap elteltével automatikusan törvénnyé válik, amennyiben a Kongresszus ezalatt továbbra is ülésezik. Amennyiben a törvényhozás berekeszti az ülésszakot, és emiatt már nem tudja fogadni az elnöki vétót, a javaslat elbukhat. Ezt az eljárást nevezik úgynevezett zsebvétónak, angolul „pocket vetónak”.
Ebben az esetben azonban a Kongresszus ülésezett, Trump pedig nem adott ki hivatalos vétót. A tíznapos határidő lejárt, így a törvény az elnök aláírása nélkül automatikusan hatályba lépett.
Trump tehát formálisan nem támogatta a jogszabályt, de a döntés elmaradásával mégis lehetővé tette annak életbe lépését.
Hároméves küzdelem zárult le a CBDC betiltásával
A digitális dollár tilalma nem váratlanul került be az amerikai jogrendszerbe. A rendelkezés egy több éve tartó politikai kampány eredménye, amelynek egyik legfontosabb szereplője Tom Emmer minnesotai republikánus képviselő, a Képviselőház többségi frakciójának egyik vezetője volt.
Emmer hosszú ideje élesen ellenzi az amerikai jegybanki digitális valuta létrehozását. Korábban a CBDC-t „a végső megfigyelési eszköznek” nevezte, és azzal érvelt, hogy egy központilag kibocsátott, programozható digitális pénz túl nagy ellenőrzést adhatna a szövetségi kormány kezébe.
Az általa támogatott Anti-CBDC Surveillance State Act 2025. július 17-én 219–210 arányban átment a Képviselőházon. A törvényjavaslat azonban ezt követően elakadt, ahogyan a digitális dollár tiltását célzó korábbi kezdeményezések is.
A republikánus törvényhozók többször próbálták önálló jogszabályként elfogadtatni a CBDC-tilalmat. Később más törvénycsomagokhoz is megpróbálták hozzákapcsolni, köztük egy külföldi hírszerzési és megfigyelési szabályozásról szóló javaslathoz.
A Szenátus azonban egyik változatot sem tárgyalta érdemben. A kizárólag a CBDC betiltására koncentráló kezdeményezések így sorra elbuktak az amerikai törvényhozás felsőházában.
A digitális dollár ellenzői végül stratégiát váltottak. A tilalmat egy olyan népszerű, kétpárti lakhatási törvénycsomaghoz csatolták, amelyet a Szenátus politikailag nehezen utasíthatott volna el. A felsőház június 22-én megszavazta a csomagot, három héttel később pedig az elnöki aláírás hiánya ellenére is törvénnyé vált.
A rendelkezés elfogadása ezért a CBDC-ellenes politikusok és a kriptoipari érdekképviseletek egyik legjelentősebb washingtoni sikere.
Mi a digitális dollár, és miben különbözik a stabilcoinoktól?
A központi banki digitális valuta egy adott ország jegybankja által kibocsátott, elektronikus formában létező hivatalos pénz. Az amerikai digitális dollár esetében a kibocsátó közvetlenül vagy közvetetten a Federal Reserve lenne.
A CBDC nem azonos azokkal a digitális dollárokkal, amelyeket a kriptovaluta-piacon jelenleg is széles körben használnak.
Az USDC és az USDT például dollárhoz kötött stablecoinok, amelyeket magánvállalatok bocsátanak ki. Az USDC mögött a Circle, az USDT mögött pedig a Tether áll. Ezek a vállalatok saját tartalékeszközeikkel igyekeznek biztosítani, hogy tokenjeik árfolyama megközelítőleg egy amerikai dollár maradjon.
Egy jegybanki digitális dollár ezzel szemben közvetlen állami kötelezettség lenne, hasonlóan a készpénzhez vagy a Federal Reserve által kibocsátott más jegybankpénzekhez. Kibocsátása, technikai infrastruktúrája és potenciális felhasználási szabályai is kormányzati, illetve jegybanki ellenőrzés alatt állnának.
A CBDC-k ellenzői elsősorban adatvédelmi és szabadságjogi érveket hangoztatnak. Álláspontjuk szerint egy központilag kibocsátott és nyomon követhető digitális pénz lehetőséget adhatna az államnak arra, hogy részletes információkat szerezzen az állampolgárok költéseiről.
A kritikusok attól is tartanak, hogy egy technikailag programozható digitális valuta esetében a hatóságok akár korlátozhatnák is, hogy az emberek hol, mikor vagy mire költhetik a pénzüket. Bár egy amerikai CBDC konkrét kialakítása soha nem jutott el eddig a szintig, a megfigyeléstől és a pénzügyi ellenőrzéstől való félelem politikailag rendkívül hatásos érvnek bizonyult.
A „no CBDC”, vagyis „nem kérünk a jegybanki digitális valutából” jelszó ennek köszönhetően a republikánus kriptopolitika egyik meghatározó elemévé vált.
A stabilcoinpiac is sokat nyerhet a digitális dollár tilalmával
A nyilvános vita középpontjában az adatvédelem állt, a háttérben azonban komoly üzleti érdekek is meghúzódnak.
Egy Federal Reserve által kibocsátott digitális dollár közvetlen versenytársa lehetett volna a privát stablecoinoknak. Amennyiben az amerikai állampolgárok és vállalkozások hozzáférhettek volna egy államilag garantált digitális dollárhoz, csökkenhetett volna az igény az olyan magánkibocsátású tokenek iránt, mint az USDT vagy az USDC.
Ez különösen érzékeny kérdés a kriptoipar számára, mivel a stablecoinok a digitáliseszköz-piac egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb területévé váltak.
A stablecoin-kibocsátók jelentős mennyiségű készpénzt, rövid lejáratú amerikai állampapírt és más likvid eszközt tartanak a tokenek fedezeteként. Az ezeken a tartalékokon realizált kamatbevétel komoly nyereséget termelhet, miközben a tokenek tulajdonosai általában nem részesülnek közvetlenül ebből a hozamból.
A CBDC-tilalom ezért nemcsak politikai vagy ideológiai győzelem. A rendelkezés gazdasági védelmet is jelenthet a privát stablecoinpiac számára, mivel legalább 2030 végéig kizárja az egyik legerősebb potenciális versenytárs, az amerikai jegybank megjelenését.
A döntés a stablecoin-kibocsátók mellett azoknak a bankoknak, fizetési szolgáltatóknak és blokkláncvállalatoknak is kedvezhet, amelyek privát digitális dollárokra épülő infrastruktúrát fejlesztenek.
A Fed valójában nem is készült digitális dollár kibocsátására
A törvény közvetlen gyakorlati hatása egyelőre korlátozott lehet, mivel a Federal Reserve már korábban is jelezte, hogy nincs közel egy amerikai CBDC bevezetéséhez.
Jerome Powell 2024-ben arról beszélt a Kongresszus előtt, hogy a jegybank „közel sincs” egy digitális dollár létrehozásához. A Fed akkori elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a központi bank nem akarja megfigyelni az amerikai állampolgárok pénzügyi tevékenységét.
Powell később azt mondta, hogy elnöki ciklusa alatt a Federal Reserve nem fejleszt ki és nem vezet be CBDC-t a Kongresszus kifejezett felhatalmazása nélkül.
Utódja, Kevin Warsh még határozottabban fogalmazott. Szenátusi meghallgatásán rossz szakpolitikai döntésnek nevezte egy amerikai digitális dollár létrehozását.
Maga a Federal Reserve is óvatos megközelítést alkalmazott. A jegybank 2022-ben közzétett kutatási anyaga részletesen bemutatta a CBDC lehetséges előnyeit és kockázatait, de szándékosan nem foglalt állást a kibocsátás mellett.
Donald Trump ráadásul már 2025 januárjában aláírt egy elnöki rendeletet, amely megtiltotta a szövetségi szerveknek, hogy központi banki digitális valutát hozzanak létre, bocsássanak ki vagy népszerűsítsenek.
Felmerül tehát a kérdés: mit változtat a most hatályba lépett törvény, ha sem a Fed, sem a Trump-kormányzat nem tervezett digitális dollárt?
A legfontosabb különbség a jogi tartósság.
Egy elnöki rendeletet a következő elnök akár hivatalba lépésének első napján visszavonhat. Egy kongresszusi törvényt azonban nem lehet egyetlen aláírással eltörölni. Módosításához vagy hatályon kívül helyezéséhez újabb jogalkotási folyamatra van szükség.
A CBDC-ellenes álláspont így többé nem kizárólag attól függ, hogy ki ül a Fehér Házban. A digitális dollár tilalma legalább 2030 végéig jogszabályi védelem alatt áll, és várhatóan túléli a jelenlegi elnöki adminisztrációt is.
A kriptoipar szempontjából ez a kiszámíthatóság jelenti az egyik legfontosabb eredményt.
Trump aláírási bojkottja a CLARITY Act sorsát is veszélyezteti
A lakhatási törvény hatálybalépésének módja ugyanakkor komoly problémát vet fel az amerikai kriptoszektor számára.
Trump kijelentette, hogy addig nem hajlandó törvényeket aláírni, amíg a Kongresszus el nem fogadja az általa támogatott választási jogszabályt. Ez a javaslat jelenleg nem rendelkezik elegendő szavazattal.
Az elnök szerint a választási szabályok szigorítása nélkül a republikánusok elveszíthetik a félidős választásokat. A politikai előrejelzések eközben a demokratáknak adnak jobb esélyt arra, hogy visszaszerezzék a Képviselőház feletti ellenőrzést.
Az általános aláírási bojkott különösen kellemetlen helyzetet teremthet a Digital Asset Market CLARITY Act számára. Ez az a kriptopiaci struktúráról szóló átfogó törvénycsomag, amelyért az iparág szereplői évek óta lobbiznak.
A CLARITY Act célja, hogy egyértelműbb szabályokat alakítson ki a digitális eszközök besorolására, a kriptotőzsdék működésére és az amerikai felügyeleti hatóságok hatásköreire. A tervezet többek között tisztázhatja, hogy mely tokenek tartoznak az értékpapír-felügyelet, vagyis a SEC, és melyek az árupiaci hatóság, a CFTC ellenőrzése alá.
A kriptoipar abban bízik, hogy a törvénycsomag még a nyár folyamán eljuthat az elnök asztalára. Amennyiben azonban ez Trump és a Kongresszus politikai konfliktusa alatt történik meg, a jogszabály napokig aláíratlanul maradhat.
A lakhatási törvény példája megmutatta, hogy egy ilyen javaslat végül elnöki aláírás nélkül is hatályba léphet. Ehhez azonban ismét le kell telnie a tíznapos határidőnek, miközben a Kongresszusnak végig üléseznie kell.
Ez rendkívül bizonytalan és kényelmetlen módja lenne annak, hogy az Egyesült Államok elfogadja történetének egyik legjelentősebb kriptopiaci törvényét. Egy ülésszak berekesztése, egy hivatalos vétó vagy egy váratlan politikai fordulat könnyen megakadályozhatná a CLARITY Act hatálybalépését.
A CBDC-tilalom tehát fontos győzelmet hozott a kriptoszektornak, Trump szélesebb körű politikai stratégiája azonban ezzel párhuzamosan veszélybe sodorhatja az iparág legnagyobb jogalkotási célját.
Az Egyesült Államok kiszáll a globális CBDC-versenyből
Az amerikai döntés nemzetközi szempontból is jelentős. Miközben Washington törvényben korlátozza a jegybanki digitális pénz fejlesztését, az Egyesült Államok legnagyobb gazdasági riválisai tovább dolgoznak saját CBDC-rendszereiken.
A digitális euró az Európai Parlamentben túljutott az utolsó jelentős jogalkotási akadályon. Az európai projekt egyik deklarált célja, hogy csökkentse az unió függőségét az amerikai fizetési szolgáltatóktól és a dollárközpontú pénzügyi infrastruktúrától.
Kína eközben tovább bővíti a digitális jüan használatát. A kínai központi bank több régióban, kereskedelmi környezetben és fizetési rendszerben is teszteli, illetve terjeszti az állami digitális valutát.
A CBDC-verseny így egyre inkább geopolitikai kérdéssé válik. A digitális jegybankpénzek hosszabb távon befolyásolhatják a nemzetközi fizetéseket, a határokon átnyúló elszámolásokat és a tartalékvaluták közötti erőviszonyokat.
Az Egyesült Államok ezzel szemben legalább a következő négy és fél évre kivonja magát ebből a versenyből. A döntés rövid távon kedvez a privát stablecoinoknak és a kriptoiparnak, hosszabb távon azonban kérdésessé teheti, hogy az ország milyen szerepet játszik majd az állami digitális pénzek által formált globális fizetési rendszerben.
A digitális dollár tilalma ezért egyszerre jelent kriptopiaci győzelmet, monetáris politikai irányváltást és geopolitikai kockázatot.
