Új módszer segíthet több millió asztmás betegen

Az asztma nem gyógyítható betegség, de tünetei sokféleképpen enyhíthetők. A legújabb kutatások szerint a beleinkhez hasonlóan a tüdőben is egy speciális mikrobiom található, ami új terápiás lehetőségeket nyit meg a betegek előtt. A népbetegségnek számító asztma kialakulásának okait, tüneteit és a lehetséges kezelésmódokat tüdőgyógyász szakorvossal jártuk körbe. A világon 300-350 millió ember szenved asztma miatt, 2025-re további 100 millió esettel számolnak. Az asztma ilyenformán a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, a világ népességének 5-10%-át érinti 1 . Magyarországon is egyre növekszik az asztmás betegek száma: míg 2008-ban csak 233 ezer asztmás beteg volt Magyarországon, addig 2022-ben már 324 ezer, ami több mint 140 százalékos növekedést jelent.

Az asztma a légutak, elsősorban a hörgők gyulladásos betegsége. Kialakulásában öröklött és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Ha egyik vagy mindkét szülő asztmás, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki a gyereknél is a betegség. „Ha az anya asztmás, akkor a gyerek háromszor akkora eséllyel szenved majd asztmában, apai érintettségnél ez a valószínűség 2,4-szeres. Ugyanakkor ezeket az esélyeket a környezeti hatások csökkenthetik, mivel az asztma kialakulása több tényező együttállásától függ: milyen környezetben nevelkedik a gyermek, érik-e káros, ipari környezeti hatások, érintkezik-e allergénekkel, valamint a pszichés tényezők és a születési körülmények is befolyásolják az asztma kialakulásának valószínűségét.” – mondja Dr. Patai Valentina, az Affidea Magyarország tüdőgyógyász szakorvosa.

Érdekes, hogy gyerekkorban gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál, pubertáskor után viszont több lány szenved benne, mint fiú, a tüdőgyógyász szakorvos szerint ennek oka, hogy a fiúknál a tüdőtérfogathoz viszonyítva szűkebbek a légutak, mint a lányoknál. A pubertáskor utáni asztma nagyobb előfordulási gyakorisága pedig azzal függ össze a lányok esetében, hogy az ebben az időszakban lezajlott hormonális változások fokozhatják az asztmás tüneteket. Nagyobb eséllyel alakul ki a dohányosoknál az asztma, mint a nemdohányzóknál. Ennek oka, hogy a dohányzás a légutak hámszövetében olyan elváltozásokat hoz létre, melyek összefüggést mutatnak az asztmás tünetek gyakoriságának növekedésével. A passzív dohányzás hatása ugyanez, valamint ha az édesanya dohányzik a várandóssága alatt: az asztma kialakulásában jelentős szerepet játszik gyermek- és felnőttkorban is.

Az asztma tünetei széles skálán mozognak: van, amikor a beteg teljesen tünetmentes, de a fulladásos rohamok is gyakoriak lehetnek. Gyakorlatilag bármi kiválthatja az asztmás rohamot a tartósítószerektől az erőteljes érzelmeken át a hideg levegőig, vagyis az asztmás betegek valóban fokozottan ki vannak téve a környezeti hatásoknak. A legjellemzőbb indikátorok a füst, a por, az állatszőr, a pollenek, a különböző szagok, a nátha, a párás levegő, a fizikai terhelés és az aszpirin, illetve a nemszteroid alapú gyulladáscsökkentők.

Az asztmás beteg hörgőinek görcse, nyálkahártya-duzzanata leszűkíti a légutakat, ami akadályozza a levegő áramlását. Ezzel párhuzamosan nagy mennyiségű váladék képződik a légutakban, ami tovább nehezíti a levegővételt. Az enyhe légzési nehézségtől kezdve a fulladásos rohamig igen széles skálán mozognak a tünetek, legjellemzőbb a száraz köhögés, nyomó vagy feszülő érzés a mellkasban, nehézlégzés, sípoló légzés, fulladás és a fizikai terhelhetőség csökkenése. Ha a tünetek közül bármelyiket tapasztalja, érdemes felkeresni egy

1 Allergiás betegségek immunterápiája, Belügyminisztérium, 2024. január 30.

2 https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0026.html pulmonológiai – tüdőgyógyászati - szakrendelést, ahol alapos kivizsgálás után állapítják meg a diagnózist és a
kezelés módját.

Mivel az asztma kialakulás az esetek többségében többtényezős, nincs bevált módszer a betegség elkerülésére, viszont vannak olyan körülmények, amelyeket befolyásolni tudunk annak érdekében, hogy csökkentsük a kialakulás esélyét. A légszennyezés kerülése, a dohányzás mellőzése, az olyan allergének, mint a poratka, az állatszőr vagy a pollenek kerülése javíthatja a betegség megelőzésének esélyét. Az egészséges életmód közvetetten járul hozzá a betegség elkerüléséhez: aki egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog és kerüli a stresszt, annak erősebb lesz az immunrendszere, így kisebb lesz a betegség kialakulásának esélye. Ha az apa vagy az anya allergiás, akkor a legalább 6 hónapos korig tartó szoptatás növeli a gyermek esélyeit a betegség elkerülésére. Ugyanígy ajánlott azon védőoltások felvétele, amik olyan betegségek ellen védenek, amelyek erősítik az asztmás tüneteket, ilyen például az influenza vagy a szénanátha.

Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, hatékony kezelés esetén a beteg akár teljesen tünetmentesen is élhet. Az asztmások többsége gyógyszert szed a tünetei enyhítése érdekében, a gyógyszerek egy része a hörgőgyulladást csökkenti, másik része segíti a hörgők tágulását, ezáltal könnyebb lesz a páciens légzése. Súlyosabb asztma esetében, amikor a páciens tablettás, vagy injekciós formában kap szteroidot, az immunterápia lehet a megoldás a szteroid elhagyására. A terápia minden esetben személyre szabott és jellemzően az említett gyógyszerek kombinálását takarja.

„Korábban azt gondolták, hogy a tüdő és az alsó légutak bakteriológiai szempontból gyakorlatilag steril területnek számítanak. Azonban napjainkra kiderült, hogy még az egészséges tüdőben is jelen van egy jelentős baktériumflóra. Friss kutatások pedig azt igazolják, hogy létezik egy ún. bél-tüdő-tengely is, vagyis a bélrendszerünkben lévő mikrobiomok összetétele a tüdő egészségét is befolyásolja.” – mondja Dr. Patai Valentina.

Ebből pedig az következik, hogy a korábbi elképzelés, miszerint a probiotikumok csak a bélegészségre hatnak, idejétmúlt. Megfelelő probiotikumokkal a tüdő egészségére is hatást lehet gyakorolni és csökkenthetők az olyan kellemetlen betegségek tünetei, mint amilyen például az asztma. Érdemes tehát minél több probiotikus élelmiszert fogyasztani, ilyenek például a savanyított/fermentált káposzta, kovászos uborka, élőflórás (elsősorban növényi) joghurtok, mert ezzel nemcsak a bélrendszerünk, hanem a légzőszerveink egészségét is szolgáljuk.