Új típusú válság és recesszió várható jövőre a magyar gazdaságban
Az idén még tart a lendület
A hitelbiztosító elemzése szerint az orosz-ukrán háború és Kína egyes nagyvárosainak újbóli lezárása nyomán 2022-ben lassul a világgazdaság növekedése. A globális GDP-t az idén 2.8 százalékra becsülik az elemzők. Az Egyesült Államok GDP-je 1,7 százalékkal nőhet az idén, az eurózónáé 3 százalékkal. Közép- és Kelet-Európa adatai az év egészét tekintve jónak számítanak (Ausztria 3,7 százalék, Csehország 2,5 százalék, Lengyelország 5,4 százalék.) Az Atradius tanulmánya szerint Magyarország 4-4,5 százalékos növekedéssel zárja majd az évet, a válság jelei azonban már érzékelhetők. – A harmadik negyedévben nullára várjuk a GDP számait, az utolsó negyedév pedig szerintünk negatív lesz. Mindez sajnos előrevetíti a magyar gazdaság 2023-as teljesítményét. Jövőre mínusz 3,5 százalék a becslésünk – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Véget ér az aranykor
Az elemzők úgy vélik, hogy jövőre mindenhol lassú növekedésre lehet számítani, leszámítva Közép-Kelet-Európát, amelyet a leginkább érint a háború. Ebben a térségben mindössze 0,2 százalék GDP-bővülés valószínű. Ausztria és Csehország egyaránt 0,1 százalékkal erősödhet, Lengyelország 0,3 százalékkal. Az Atradius országigazgatója azt mondta, Magyarország számára véget ért az aranykor, az alacsony kamatok, az alacsony infláció, a magas gazdasági növekedés és magas fogyasztás időszaka. – Egy fájdalmas korrekciót látunk, amelynek a pandémia csak egy előszele volt. Összetett problémáról van szó, amelyben az inflációkezelés klasszikus módszerei nem működnek, a kamatemelés most nem segít. A beköszöntő recesszió azt jelenti, hogy kisebb lesz jövedelem, a kereslet csökkenni fog, és így lesz majd esély az infláció csökkenésére. Jelenleg az ársapkák sajnos tovább pörgetik a keresletet, pedig nincs elég kínálat bizonyos termékekből, pl. napelemekből – mondta Vanek Balázs.
Az elemzés szerint a magyar vállalatok egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, gyengülő értékesítésre és csökkenő árbevételre számíthatnak 2023-ban. A nem exportáló cégek számára a brutális euró- és dollárárfolyam jelent veszteséget. Az eladósodott vállalatok a megdrágult forgóeszköz-fínanszírozást csak az eredményük terhére vehetik igénybe, áll a tanulmányban. – Mindez óriási költségnövekedést jelent, miközben a bevételek alacsonyak lesznek – mondta az országigazgató. – A keresletnek kellene csökkennie, vagy olyan beruházásokra lenne szükség, amelyek a hiánytermékeket állítanak elő. Ilyen kamatok mellett azonban a beruházások is megdrágulnak. A helyzetet nehezíti, hogy Németországban 9 százalék inflációt várunk, ez nagyon rossz hír Magyarország számára, hiszen ez a legnagyobb exportpiacunk. Csődhullámtól azonban nem tartunk, mert ellentétben a 2008-as válsággal, most a vállalatoknak és a lakosságnak is több ideje van felkészülni a krízisre, pl. az energia-felhasználás csökkentésével.
A szakértők szerint ebben a válságidőszakban kiemelten fontos lesz a megfelelő kreditmenedzsment. A hitelbiztosítók segítségével a szállítók elkerülhetik, hogy rosszul vagy nem fizető partnereknek értékesítsenek, de felértékelődik a behajtás kérdése is.
Csak a fegyverszünet vagy a béke eredményezne jelentős javulást a világgazdaságban
A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az eurózóna országaiban az idén 7,9 százalék lesz az infláció átlaga. Jövőre ez 2,3 százalékra csökkenhet, de csak abban az esetben, ha 2023 elejéig fegyverszünetet vagy békét köt Oroszország és Ukrajna. Mivel ez ebben a pillanatban nem tűnik valószínűnek, jövőre a legbizakodóbb kalkulációk szerint is legkevesebb 6 százalék lesz a pénzromlás mértéke az eurózónában.
Az Atradius tanulmánya felhívja a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió úgy döntött: mielőbb megszűnteti a függőségét az orosz gáztól. A helyzet furcsasága, hogy Oroszország, szándéka ellenére, ezt a folyamatot gyorsítja azzal, hogy elzárja az európai gázcsapot. Ha nem tenné, a folyamat jóval lassabban zárulna le.
