Újabb drágulás, a maginfláció a két számjegyű tartományba került
Tovább gyorsult az infláció áprilisban: az éves áremelkedés 9,5 százalékos volt. “Ez bőven meghaladja a piaci várakozásokat, amelyek 9 százalék körüli szintet valószínűsítettek.” - értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: A maginfláció még gyorsabb ütemben nőtt, így már két számjegyű szintre emelkedett, azaz 10,3 százalékon zárta az áprilist.
Lényegében mindenhol drágulás látható, az élelmiszerek éves szinten közel 16 százalékkal, havi összevetésben bő 3 százalékkal drágultak. Emellett a magas energia- és nyersanyagárak továbbra is felfelé húzzák az iparcikkek árát, a tartós fogyasztási cikkek ára például 11,1 százalékkal nőtt. “Bár a szolgáltatásoknál ennél visszafogottabb drágulás ment végbe, az előző évekhez képest gyorsabb ütemű áremelkedés látható. “Ezekre a folyamtokra lehetett számítani, ám az áremelkedés mértéke a különböző alcsoportokban meghaladta a vártat. Előretekintve, az inflációs nyomást okozó folyamatok továbbra is fennállnak, vagyis az ellátási láncokban kialakult problémák, magas nyers- és energiaárak, illetve az Ukrajnában zajló háború a jövőben is felfelé húzzák az árakat” - fogalmazott a szakember.
Németh Dávid szerint magyarspecifikus tényezők is hozzájárulnak a bizonytalansághoz, hiszen egyelőre nem tudni, hogy július 1-je után mi lesz az árstopos termékek - köztük az üzemanyag és több élelmiszer - árával, valamint hogyan alakulnak majd a lakossági energiatarifák.
A szakember szerint az idén 9,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani a jelenlegi kilátások szerint, decemberben pedig 9 százalék körül alakulhat. 2023-ban már lassulás várható, ennek eredményeként 5 százalékos szint közelébe csökkenhet az éves átlagos áremelkedés üteme. Vagyis úgy tűnik, hogy 2023 végéig sem éri el a jegybank a 3 százalékos inflációs célját.
