Újabb nagy kínai beruházási hullám jöhet Magyarországra - Hol és milyen?
Az elmúlt négy évben, szemben az európai trendekkel, nőtt a kínai működőtőke-beáramlás, és tavaly a működőtőke-állomány megközelítette a 3,5 milliárd dollárt, megelőzve a közép-kelet-európai térség összes többi tagállamát.
A további növekedéshez adott a támogató üzleti és politikai környezet, a magyar gazdaság szoros kapcsolódása az európai értékláncokba, a megfelelő munkaerő, valamint a beruházások megtelepedését segítő kínai tulajdonú, magyar helyismerettel rendelkező vállalkozások – mondja Wu Wanliang, a kínai befektetéseket támogató Capital Bridge tulajdonosa.
A Magyarországra érkező keleti, elsősorban kínai befektetések mértéke és arányának növekedése nem simul be az általános európai irányzatba. Európában, összhangban a világméretű trendekkel, a 2016–17-es csúcs után, az elmúlt években visszaesett a kínai működőtőke beármalása, tavaly is csak koronavírus-járvány miatt mélypontnak számító 2020-as évhez képest tudott némi növekedést felmutatni.
Eközben az elmúlt években Magyarország vonzotta a legtöbb kínai tőkét a kelet-közép-európai térségben, 2018 óta – a 2020-as covid-időszakot minimális visszaesését leszámítva – folyamatosan növekedés mutatva. A kínai működőtőke-állomány tavaly megközelítette a 3,5 milliárd dollárt, megelőzve Szerbiát és Romániát (2,7-2,8 milliárd dollár) és Lengyelországot is (2 milliárd dollár). Magyarországnak az Európai Unió után Kína a második legfontosabb kereskedelmi partnere, tavaly 7,1 százalékkal bővült a forgalom, és meghaladta a 6 milliárd dollárt.
A kínai tőkét vonzó képesség nem tisztán a kínált lehetőségek és feltételek függvénye, hanem erős politikai hatás is kapcsolódik hozzá. A magyar politika a legnyitottabbak közé tartozik Kína irányába, és ez a gazdasági kapcsolatok fejlődésében is jelentős szerepet játszik.
A kínai befektetések bővülésének látványos példája a CATL (Contemporary Amperex Technology) 7,34 milliárd eurós debreceni beruházásának idei bejelentése, amely európai viszonylatban is nagyméretű üzlet. A cég az elektromos járművekben használt akkumulátorok világszinten legjelentősebb gyártója, a Tesla fő partnere.
A magyarországi gyár elsősorban a Mercedest tervezi kiszolgálni, valamint várhatóan a Volkswagennek, a BMW-nek és a Stellantisnak is beszállít majd. A CATL-beruházáson felül további kínai beruházások már elkezdődtek vagy a közeljövőben indulnak el.
Debrecenben épül a Semcorp gyára, amely az e-autók akkumulátoraihoz gyárt majd lítium-ion szeparátorfóliát.
Miskolcon pedig már tavaly letették Chevron Auto üzemének alapkövét, ahol elektromos autókhoz készítenek majd fémöntvényeket, akkumulátorházakat, -tálcákat, inventerházakat, Idén júniusban pedig bejelentették, hogy Magyarországon épít katódanyag-előállító üzemet a Huayou Cobalt, amelynek hosszú távú szerződése van a Teslával feldolgozott nikkel, kobalt és mangán szállításáról.
Multiplikátor hatás, nem csak a hazai beszállítók miatt
„Ezek a beruházások hozzájárulnak további kínai működőtőke beáramlásához, a kínai vállalatok ugyanis egy telephely kiválasztásánál előnyben részesítik azokat a helyszíneket, ahol már működnek más kínai cégek, akkor is, ha nincs semmi közük egymáshoz, nem ugyanabban az ágazatban dolgoznak, és nem működnek együtt.
Olyan helyszíneket keresnek, ahol képesek integrálódni az üzleti közegbe, ahol megfelelő szintű, képzettségű és mennyiségű munkaerő áll a rendelkezésükre, ahol képesek együttműködni a felsőoktatással” – mondja Wu Wanliang.
Az is látható, hogy a kínai nagybefektetők, amelyek zöldmezős beruházásokban érdekeltek, többnyire Nyugat-Európában vetik meg a lábukat, és onnan terjeszkednek Közép-Európa felé. Jó példa erre a CATL is, amely először a németországi Erfurt mellett épített gyárat.
A kínai technológiai vállalatokkal való kapcsolattartás, azok befektetéseinek vonzása különös lehetőségeket rejt. Az úgynevezett „digitális Selyemút” programjába való bekapcsolódás komoly fejlődési és fejlesztési lehetőségeket jelenthet.
Ahhoz, hogy Magyarország tovább tudja erősíteni pozícióját a kínai működő tőke fogadásában, és képes legyen szintet lépni, és regionális vállalati központokat, kutatás-fejlesztést, tervezést vagy marketingközpontokat vonzani, nemcsak megfelelő üzleti, munkaerőpiaci, felsőoktatási és kutatási környezetre, kedvező adópolitikára, valamint politikai nyitottságra van szükség.
Ezeknek a kedvező feltételek megtartása és fejlesztése mellett kínai tulajdonú, de szakosodott magyar operációval bíró, széles szakmai látókörű jogi irodákkal lehet megalapozni, hogy a következő konjunktúra-időszakban minél több, részben nagyobb hozzáadott értéket termelő kínai vállalat telepedjen meg Magyarországon.
Emellett szükség van a beruházásokat támogató és koordináló, helyi ismeretekkel rendelkező kínai szakvállalatok, a helyi adózásban és pénzügyekben jártas tanácsadó cégek, valamint alapos helyismerettel bíró szakértők bevonására is.
Ezen felül olyan hétköznapi gyakorlati szempontokra is figyelni kell, amelyeknek a működés során van jelentős szerepük. Jó példa erre a munkavállalói vízumok kiadásának és meghosszabbításának gyakorlata, amire rendszeresen panaszkodnak a több európai országban működő, és alkalmazottaikat gyakran mobilizáló kínai vállalkozások.
Nehézségek és az azokból adódó lehetőségek
A kínai tőke beáramlását több tényező is lassíthatja. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a feszült világpolitikai helyzet, az ezt kísérő bizalmatlanság, valamint, hogy a letárgyalt és parafált EU-Kína befektetési egyezmény európai ratifikációja bizonytalanná vált. Szintén ilyen a digitális területen a nyugati országokban hangoztatott biztonsági kockázat, valamint a stratégiai ágazatokban a felvásárlások korlátozása.
Magyarországon megfelel az EU-s szabályozásnak, a külföldi közvetlen befektetések jogi környezete, támogatása, szabályozása és ellenőrzése szempontjából is. Ugyanakkor nem zárta be a kapuját például a Huawei előtt, ellentétben más uniós tagállamokkal.
A nehezítő tényezők közé sorolható a kínai kormányzat korlátozó szerepe is. Ez azonban egyrészt az aktuális belső tőkeigényekhez alkalmazkodó, azokat kiszolgáló iránymutatásokban mutatkozik meg, valamint a pekingi kormány zéró-covid politikájában. Mindkettő lassíthatja az üzletkötéseket, azonban csak átmenetileg.
„Magyarországon minden adottság megvan ahhoz, hogy a következő években dinamikusan növekedjen a kínai működő tőke beáramlása. Az üzleti környezet megfelelő, a politika támogató, a gazdaság összeépült az európai piacokkal. Már működnek nagy kínai cégek, amelyek vonzani tudnak újabbak beruházásokat, és megjelentek a beruházások megtelepedését segítő kínai tulajdonú, de helyi ismeretekkel rendelkező vállalkozások is. Ezért a következő években egy új kínai beruházási hullám várható” – mondja Wu Wanliang.
