Újra berobban az influenzajárvány? A magyar lakosság nagyon megosztott a kérdésben

Tavaly a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett intézkedések, köztük a kötelező maszkviselés és a társas érintkezés visszaszorítása miatt gyakorlatilag alig volt influenzás eset, de általában kevesebb volt a légúti megbetegedés is.

Idén azonban egyelőre jóval enyhébbek a járványügyi óvintézkedések, korlátozott például a kötelező maszkviselés, ami az influenza terjedését is gátolná. Biztos prognózist persze a szakértők sem tudnak mondani, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján 2021. október harmadik hetében az országban 10 000 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A tájékoztatás szerint a betegek negyede 14 év alatti, harmaduk 15–34 éves, 32,7 százalékuk a 35–59 éves, 12,1 százalékuk pedig a 60 éven felettiek korcsoportjába tartozik. A várakozások szerint az idei influenzaszezon tehát súlyosabb lesz a tavalyinál.

Tartunk tőle? A magyar lakosság megosztott.

Az 50folott.hu – az NRC segítségével – arról kérdezte a lakosságot, hogy a koronavírus árnyékában mennyire tartanak az idei influenzaszentól, mi a viszonyulásuk saját maguk és gyermekeik védőoltásához, mitől tartanak leginkább a vakcinákkal kapcsolatban. A reprezentatív felmérést 1 000 fő töltötte ki online.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy nagyon megosztott a magyar lakosság abban a kérdésben, hogy mennyire tartanak az idei influenzajárványtól. Szinte egyenlő arányban tartanak tőle nagyon (31%), bizonytalanok (32%), vagy éppen egyáltalán nem félnek tőle (37%).

Bízunk az immunrendszerünkben

A félelmeknek megfelelőn a megkérdezettek több mint harmada válaszolta azt, hogy korábban – a COVID előtti időkben – minden évben (15%) vagy legalább néha (19%) beadatta magának az influenza elleni védőoltást, míg a lakosság 66%-a soha. Arra a kérdésre, hogy miért elutasítóak az oltással kapcsolatban, a legtöbb felnőtt azt válaszolta, hogy nem fél a betegségtől (45%), bízik a saját immunrendszerében, de sokan félnek az oltás lehetséges mellékhatásaitól (27%), minden tizedik felnőtt pedig tart a tűtől.

A gyermekeinket jobban féltjük

A kérdőív kitért arra is, hogy a gyermeket nevelő szülők szokták-e beoltatni gyermeküket. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyermeküket kevesebben oltatják be, mint saját magukat, összesen 27% szokta legalább néha kérni a vakcinát gyermekének, köztük felülreprezentáltak a Budapesten élők. Azok körében, akik jobban tartanak a mostani influenzajárványtól, szintén magasabb ez a szám (36%).

Ugyanakkor az oltás elutasításában itt már jóval kevesebben (22%) vannak azok, akik azért nem immunizálják gyermeküket, mert nem féltik őket a betegségtől, sokkal többen félnek viszont a lehetséges mellékhatásoktól (45%). Az injekciós tűtől való félelem itt is előkerült, a szülők 7%-a azért nem olttatja gyermekét, mert az tart tőle.

Tartunk a szuritól! Mást inkább preferálnánk.

Az injekciós tűhöz való érzelmi viszonyulás az influenzától függetlenül is érdekes eredményeket mutat: a lakosság 60%-ának vagy volt már ugyanis rossz tapasztalata a tűvel, ezért a válaszadók 29%-a inkább gyerekként, 7%-uk inkább felnőttként, 24%-uk pedig egész életében félt az injekciós tűtől.

Éppen a „tű hatás” miatt a kérdőív kitért más alternatív eszközzel (pl. orrspray formában) beadott oltásokhoz való viszonyuláshoz is.  Itt már jóval pozitívabb képet kapunk. Az oltást korábban elutasító felnőttek egy része ugyanis orrspray formájában már inkább beadatná az ellenszérumot: akik féltek a tűtől (9%) annak a 65%-a orrspray-vel már beadatná, míg azoknak, akik féltek a mellékhatásoktól (27%), 42% voksolna az orrspray-re. Az oltást korábban is felvevők harmada szintén inkább az orrspray-t preferálná az injekció helyett.

A gyermekek esetében még egyértelműbb az orrspray preferenciája: a gyermeküket korábban nem olttatók 40%-a hajlandó elgondolkodni az oltás kérdésén, nagy részüknél közrejátszana az orrspray. Akik korábban nem olttatták be gyermeküket és gyermekük félt a tűtől (7%) azoknak a 79%-a meggyőzhető orrspray-vel, míg azok körében, akik féltették gyermeküket a mellékhatásoktól (45%), annak 39%-a inkább orrspray-t választana.

A mostani kutatás egyik konklúziója tehát az, hogy a védőoltások kérdése a koronavírus előtt is megosztotta a társadalmat, noha a tudomány álláspontja szerint bizonyos betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Ugyanakkor az oltások elutasításában a saját immunrendszerünkben való bizalom és a mellékhatásoktól való félelem mellett – főleg a gyermekek esetében –, úgy tűnik, az injekciós tűnek is nagy szerepe van, ami akár az oltási hajlandóságot is befolyásolhatja – mindez pedig hűen megmutatkozik a kutatás eredményeiben is.

Mi is az influenza?

Az influenza kellemetlen tüneteket okozó vírusos megbetegedés, általában szövődmények nélkül, néhány nap alatt gyógyul. Ugyanakkor vannak olyan krónikus betegségben szenvedők (közülük is kiemelten az asztmások, elhízottak, cukorbetegek), akik a szövődmények szempontjából nagyobb kockázatnak vannak kitéve: akár kórházi kezelést, sőt akár gépi lélegeztetést igényelhetnek, bizonyos esetekben pedig halált is okozhat. A megbetegedés szempontjából a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, mivel az őszi-téli időszakban nagyon sok időt töltenek együtt zárt térben az óvodákban és iskolákban, de az influenzavírust bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől. Szövődmények is előfordulhatnak bárkinél.

Az influenza leggyakrabban észlelt tünetei: magas láz, hidegrázás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság. A légúti tünetek mellett néha gyomor-bélrendszeri panaszok is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1-7 nap. A tudomány álláspontja szerint a betegség megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás.