Uniós támogatásból fejlesztették Hódmezővásárhely hulladékgazdálkodási rendszerét
2023. 12. 01. 12:30
Uniós támogatással 1,09 milliárd forintos beruházással fejlesztették a hulladékgazdálkodás rendszerét Hódmezővásárhelyen - tájékoztatta az önkormányzat az MTI-t.
A közlemény szerint a 2017-ben indult, az Építési és Közlekedési Minisztériummal konzorciumban megvalósuló beruházás költségeiből 980 millió forintot biztosított vissza nem térítendő európai uniós támogatás, 110 millió forint önrészt pedig sajáterő támogatási pályázaton kapott az önkormányzat a hazai költségvetésből.
A projekt során egyaránt fejlesztették a vegyes és a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét; 4500 darab kerekes, műanyag hulladékgyűjtő edényt vásároltak, így a háztartások igényeiknek megfelelően már többféle méretű - 60, 120 és 240 literes - kuka közül választhatnak.
Kétszáz darab 1100 literes műanyag, billenő fedelű szelektív hulladékgyűjtő konténert és százhúsz 1100 literes horganyzott acél hulladékgyűjtő konténert is beszereztek, emellett nyitott, szimmetrikus görgős konténereket, valamint tömörítő tartályokat és tömörítő présfejeket is üzembe állítottak.
A hulladékgyűjtés logisztikáját hat, újonnan vásárolt két- és háromtengelyes hátulsó töltésű hulladékgyűjtő gépkocsi, valamint egy-egy görgős, valamint kétkaros konténeremelő felépítményes tehergépkocsi és kettő a görgős konténerszállítóhoz használt pótkocsi teszi hatékonyabbá.
A beruházás részeként kialakítottak egy új hulladékudvart is.
A projekt fontos része volt a modern hulladékgazdálkodási rendszert bemutató, a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő, a környezettudatosságot erősítő szemléletformáló kampány is - áll a közleményben.
Tőzsdére lép az LG Indiában
Az LG Electronics (LG) ma bejelentette leányvállalata, az LG Electronics India Limited (LGEIL) részvényeinek az indiai tőzsdére (NSE) történt bevezetését. Ez valódi mérföldkőnek számít az LGEIL azon törekvésében, hogy India nemzeti vállalatává váljon, miközben megerősíti szerepét az ország gazdasági növekedésének hosszú távú partnereként.
Megduplázhatja az értékét innen a Solana? – Egy 1000 dolláros tét a Digitapra ($TAP) akár 20 000 dollárt is érhet
A kriptovilágban hatalmi átrendeződés zajlik. Az egykor megkérdőjelezhetetlen óriások fényüket vesztik, miközben egy új generációs, ambiciózus projektek kerülnek reflektorfénybe. A korábbi bikapiac egyik sztárja, a Solana, mára mintha kifulladni látszana. Az árfolyam 200 dollár körül mozog, de képtelen áttörni a 250 dolláros szintet – ezt a szintet a kereskedők masszív ellenállási zónának tekintik.
Szárnyalnak a stabilcoinok az Ethereumon
Október közepére az Ethereum hálózaton kibocsátott stabilcoinok (angolul: stablecoin) teljes kínálata meghaladta a 180 milliárd dollárt, ami új történelmi csúcs. Ez a mérföldkő nem csupán a stabil érmék növekvő szerepét igazolja, hanem megerősíti az Ethereum pozícióját a decentralizált pénzügyek (DeFi) első számú platformjaként – miközben a kriptoszektor továbbra is a volatilitással és a szabályozói nyomással küzd.
A Kifli.hu anyacége az AutoStore-ral közösen hoz létre a világon egyedülálló, AI-vezérelt központot
A Kifli.hu anyavállalata, a Rohlik-csoport informatikai cége, a Veloq bemutatta a világ legfejlettebb, mesterséges intelligencián alapuló, online élelmiszer-kiskereskedelmi központját Bécsben. A bejelentés egy globális együttműködés kezdetét is jelenti a német AutoStore-ral, az intelligens rendelés-feldolgozás vezető fejlesztőjével. A partnerség célja, hogy világszerte következő generációs automatizálási megoldásokat juttasson el az élelmiszer-kiskereskedőkhöz.
A túlsúllyal élők ismerik a kockázatokat, de még nem fordulnak orvoshoz
Egy friss, a Novo Nordisk megbízásából, a magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatás szerint a fogyni vágyók 88 százaléka számára fontos a jövőbeni betegségek megelőzése. Ez arra utal, hogy a többség tisztában van azzal: a túlsúly és az elhízás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem olyan állapot, amely súlyos szövődményeket hordoz. Ennek ellenére sokan még mindig nem fordulnak orvoshoz segítségért.
Mennyi személyi kölcsönt lehet felvenni az átlagbérből?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel publikált adatai szerint idén augusztusban bruttó 683 300 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 472 600 volt - ekkora jövedelemmel akár 15 millió forint személyi kölcsönt is felvehetnek az igénylők. A keresetek mediánértéke bruttó 563 400, illetve nettó 394 300 forint volt, ami viszont kisebb teret hagy a hiteligénylőknek - írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.
Kormánydöntés készül: 2026-ban is garantáljuk a rezsicsökkentést
A kormány jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a brüsszeli nyomás ellenére 2026-ban is változatlan feltételekkel biztosítja a rezsicsökkentést a magyar családoknak és nyugdíjasoknak. Az erről szóló jogszabálytervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátotta. Az energiabeszerzés és a rezsicsökkentés a most zajló nemzeti konzultációnak is az egyik legfontosabb kérdése - tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Biztosított a távfűtéses lakások energiaellátása
Felkészült a fűtési szezonra az ország, másfél évnyi lakossági fogyasztásra elég gázt tároltak be a hazai tárolókba, ami kellő biztonságot ad a fűtőerőművek működéséhez - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, az Erőművek Éjszakája megnyitóján.
Nagy Elek üzletember, a Mecénás-díj legelső díjazottja
A Magyar Írószövetség idén hozta létre a Mecénás-díjat, amelyet innentől a szervezet azon támogatóinak ítélnek oda, akik áldozatos munkájukkal és nagyvonalú felajánlásaikkal járulnak hozzá a magyar irodalom és nyelviség fennmaradásáért, az írott hagyományok megőrzéséért a következő generációk számára. A Mecénás-díj legelső díjazottja Nagy Elek üzletember, a Méhes György - Nagy Elek Irodalmi Alapítvány alapítója, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett.
Messze nincs még vége az Otthon Start láznak: kiderült, mit gondolnak az ingatlankeresők a piacról
A következő hónapokban is tovább pörgetheti az Otthon Start program az ingatlanpiacot, ugyanis még rengetegen vannak olyanok, akik a közeljövőben tervezik a kedvezményes hitellel a lakásvásárlást - derül ki a zenga.hu hirdetési oldal felhasználói körében végzett felmérésből. A válaszadók a fővárosi kínálattal kevésbé vannak megelégedve, a többség pedig 25 százalék alatti önrésszel tervez.
Ársapkával fagyasztották be a budapesti garzonlakások száguldó árait
Az Otthon Start Program (OSP) bejelentése után megtorpant az első lakásvásárlók kedvenceinek számító fővárosi garzonok drágulása elsősorban a 1,5 milliós négyzetméterár-korlát miatt. A tulajdonosok által meghirdetett használt 30-50 négyzetméteres lakások négyzetméterárainak középértéke tavaly októbertől a program júliusi bejelentéséig 32 százalékkal 1,45 millió forintra nőtt. Az elmúlt három hónapban viszont már csak 4,5 százalékkal emelkedtek a budapesti garzonárak. Érdekes különbség, hogy a tulajdonosok kínálatában szereplő kislakások kevesebb mint feleakkora tempóban drágultak július és szeptember között, mint az ingatlanközvetítők által eladásra kínált használt garzonok. Az OSP szeptemberi indulása óta mindkét eladói csoport kínálatában jelentősen lassult a garzonlakások drágulása, amiben jelentős szerepet játszik, hogy ezeknek az ingatlanoknak az árszintje már a program bejelentésekor is a 1,5 milliós négyzetméterárszint körül táncolt.
Trump egymilliárd dolláros nyereségre tett szert mémérmékből, Bitcoinból és a WLFI-ből
<a href="https://www.bitcoinbazis.hu/bitcoin-banyaszok-balnak-ertekesites/" target="_blank">Donald Trump volt amerikai elnök és családja több mint 1 milliárd dollárt keresett a Bitcoinból</a> és különböző kriptovaluta-projektekből – derül ki a Financial Times friss jelentéséből.
Fogalmuk sincs a magyaroknak, mennyire gyakoriak a genetikai betegségek idehaza
Sokat hallanak róla, még sincsenek tisztában a magyarok azzal, hogy mennyire gyakoriak a genetikai betegségek és milyen drága a kezelésük – mutat rá az Europion reprezentatív felmérése. A lakosság háromnegyede az államtól várná az érintettek támogatását, és egyetért azzal, hogy a szülők pályázhassanak egy elkülönített költségvetési keretre a genetikai rendellenességben szenvedő gyermekek kezelésének finanszírozására. Tízből négy válaszadó már részt vett betegeknek szervezett gyűjtésben, a megkérdezettek többsége pedig bízik abban, hogy a felajánlások valóban célba érnek.
