Változnak a nemzetközi elemet tartalmazó családjogi perek rendelkezései

Heteken belül jelentős változás lép életbe a nemzetközi elemet tartalmazó családjogi perekben, azaz amikor egy ügyben valamilyen tényező miatt nem csak a magyar jogszabályok alkalmazása kaphat szerepet, hanem valamilyen más országnak a joga is. Ilyen lehet, ha a gyermeket az egyik szülő külföldön szeretné gondozni, ha a válófélben lévő pár egyik tagja külföldi, de adott esetben két magyar állampolgár külföldi tartózkodása esetén is felmerülhetnek ezek a kérdések.

Dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd elmondta, a külföldi elemmel bíró pereknél sokszor okozott bonyodalmat, hogy melyik állam joghatósága jár el és melyik jogot kell alkalmaznia az ügyben. A joghatóság kérdése az Európai Unióban eddig a Brüsszel IIa rendelet alapján lett eldöntve, ezt cserélik le az úgynevezett Brüsszel IIb rendeletre.

„Nem azt határozzák meg, hogy konkrétan miként kell elbírálni egy ügyet, hanem hogy melyik bíróságnak kell eljárnia az adott perben és milyen jogot kell alkalmaznia” – fogalmazott a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda alapítója.

Mint mondta, a szülői felügyelet gyakorlását illetően olyan szempontok is irányadóak lehetnek, hogy mi a gyermek szokásos tartózkodási helye, ami akár menet közben is változhat. A kapcsolattartás jogát is tisztázhatja az új rendelet, azaz hogy miként tudja a különélő szülő tartani a kapcsolatot az adott esetben külföldi országban élő gyermekével.

„Ami nagy változás, hogy a gyermek véleménynyilvánítását is figyelembe kell venni a perek során. Ez egyre inkább teret hódít a bírósági eljárásokban. Amikor a kapcsolattartásról dönt a bíróság, a gyereket is meg kell kérdezni a korának és képességeihez mérten arról, hogy ő mit szeretne…” – mutatott rá az info-kommunikációs szakjogász.

Óvatlanul is perbe bocsátkozhatnak a felek

A rendelet létjogosultságát egy példával is szemléltette. Mint mondta, ha van egy ügy, amiben válnak a felek és meg akarnak állapodni a gyerekek elhelyezéséről, tartásdíjról és esetleg lakáshasználatról, mindhárom kérelmet külön-külön kell megvizsgálni a joghatóság és az alkalmazandó jog tekintetében is. Így fordulhat elő, hogy a rendelet alapján az egyik a magyar joghatóság alá tartozik majd, a másik pedig nem.

Az info-kommunikációs szakjogász felhívta rá a figyelmet, hogy vannak olyan esetek, amikr a pár egyik tagja ellentmond annak, hogy a gyermeket a másik szülő külföldön nevelje, és ezzel perbe bocsátkozik, akkor könnyen megalapozza annak a bíróságnak a joghatóságát.

„Nemzetközi elemmel bíró ügyben nagy körültekintéssel kell eljárni, másként nem lesz könnyű menet, hiszen Szaúd-Arábiában vagy Írországban teljesen más a jogrendszer. Éppen ezért ajánlott még a per kezdete előtt egy ügyvédet megkérdezni arról, melyik jog lesz az alkalmazandó, melyik lehet nekünk a kedvezőbb, és inkább arrafele kell terelni az ügyet” – mutatott rá.

Dr. Havas-Sághy Gábor határozott álláspontja, hogy úgy érdemes az akár évekig elhúzódó peres ügyet megelőzni, ha a felek peren kívül megegyeznek. A vegyes házasságban élőknek továbbá azt is javasolta, hogy már a házasságkötéskor kössenek egyezséget és rendelkezzenek megállapodással arról, mi történne egy esetleges válás esetén. Ehhez célszerű ügyvédet fogadni annak érdekében, hogy minden benne legyen, ami formailag fontos. Irodájukban családjogi szakjogász és sok éves rutin segíti az ügyfeleket.

A Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda alapítója végezetül elmondta, az új rendelkezésre azért is fontos felhívni a figyelmet, mert tapasztalatok szerint egyre több a nemzetközi elemmel bíró családjogi ügy, ami értelemszerű is, hiszen globalizált világban élünk, egyre több a vegyes házasság és így az azokból adódó jogvita is.