Van élet a Balatonon és a Velencei-tón túl is: átalakulóban a dél-alföldi vízpartok lakáspiaca
Ha Magyarországon valaki vízparti ingatlanban gondolkodik, akkor az első választás hagyományosan a Balaton, azt követi a Velencei-tó, majd a kisebb tavak. Ezeken a piacokon azonban mostanra olyan szintet értek el a lakásárak, ami sok vevőt távol tart, ők igyeksznek más területek felé fordulni. Ilyen lehet a Tisza-part vagy akár a főváros környéke. Az elmúlt hetekben már foglalkoztunk részletesen a Velencei-tó és a Balaton piacával, most a kelet-magyarországi, elsősorban dél-alföldi vízparti lakásárakat vesszük górcső alá.
Infrastruktúra és lokáció határozza meg az árakat
A dél-alföldi üdülőingatlanok piacát jelenleg rendkívül erős árazási kettősség jellemzi. A tranzakciók többsége a 25-60 millió forintos sávban történik, ám az olló a műszaki tartalom és a vízparti elhelyezkedés függvényében drasztikusan szétnyílt. A piac gerincét adó, felújítandó vagy klasszikus szezonális hétvégi házak jellemzően 350–700 ezer forintos négyzetméteráron mozognak.
A korszerű gépészettel felszerelt üdülők négyzetméterára 800 ezer és 1,2 millió forintközött alakult. A kiemelt lokációkban található, saját stéggel vagy privát vízparttal rendelkező, wellness-funkciós luxusingatlanoknál a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem ritka – számoltak be tapasztalataikról az OTP Ingatlanpont helyi szakemberei.
„A kínálat enyhe bővülést mutat a tavalyi évhez képest, de a piac erősen szelektál. A reálisan árazott, jó állapotú ingatlanoknál minimális az alkupozíció, míg a korszerűtlen, túlárazott nyaralók akár több szezonon keresztül is a piacon ragadhatnak. Általánosságban 5-10 százalékos alku jellemző, ami a főszezon végéhez közeledve növekedhet” – mutat rá Piros Szilvia, a dél-alföldi régió vezetője.
A 40-50 milliós kategória és a négyévszakos igény erősödése
Bár az ingatlankeresők többsége alapvetően hagyományos lakóingatlant keres, a nyaralópiac egy jól körül határolható, stabil szegmens maradt. A legerősebb érdeklődés az 50–90 négyzetméteres, saját kerttel vagy stégkapcsolattalrendelkező nyaralók iránt mutatkozik a 25–50 millió forintos áron.
A vevők jelentős része már nem csupán időszakos hétvégi házat keres, hanem hosszabb távú tartózkodásra, akár életvitelszerű lakhatásra is alkalmas üdülőt vásárolna.
Emiatt a hőszivattyú vagy a napelem megléte nem feltétlenül alapkövetelmény, de a gazdaságos fenntarthatóság és a megfelelő szigetelés kritikus ponttá vált – hangsúlyozta az OTP Ingatlanpont szakembere.
A készpénzes vevők dominálnak
A dél-alföldi régióban továbbra is a helyi és regionális vevőkör dominál, a kereslet mintegy kétharmadát teszi ki, de a kedvezőbb árszint miatt a budapesti és nyugat-magyarországi vásárlók is folyamatosan jelen vannak. A külföldi befektetők jelenléte elvétve tapasztalható, ők elsősorban a Tisza-tó környékén és Békésszentandráson aktívak.
Finanszírozási oldalon a lakáspiaccal ellentétben továbbra is a készpénzes vásárlások dominálnak a nyaralók esetében. A hitelfelvételt jelentősen korlátozza a nyaralók hitelezhetősége.
Szarvas, Békésszentandrás és a Tisza-tó az élen
A régió legkeresettebb és legértékállóbb célpontjai továbbra is a Körös-holtágak, azon belül is Szarvas és Békésszentandrás. Utóbbi településen a téliesített, négyévszakos ingatlanok magas aránya miatt az üdülőövezet a holtszezonban sem ürül ki teljesen, és a prémium kategóriás igények itt a legmeghatározóbbak.
A turisztikai és strandfejlesztések hatására a Tisza-tó térségében Abádszalók emelkedik ki, ahol a családi nyaralók mellett egy tőkeerős, prémium wellness-szegmens is megjelent. A természetközeli, családias hangulatot keresők körében a Tisza-parti területek (Mártély, Tiszakécske, Csongrád-Körös-torok) piaca is stabil.
Az elemzés rámutat egy újonnan megjelenő tendenciára is: a vásárlók egy része tudatosan fordít hátat a klasszikus tömegturizmusnak. A kiszámíthatóbb fenntartási költségek, a nyugalom és a családiasabb környezet miatt egyre népszerűbbé válnak az olyan kisebb üdülőterületek, mint a Szelidi-tó vagy a Vadkerti-tó. Ezzel párhuzamosan megjelentek a spekulatív befektetők is, akik a jó lokációjú, de jelenleg még komfort nélküli, elavult ingatlanokat keresik azokon a területeken, ahol az önkormányzatok már elindították a modernizációs és infrastrukturális fejlesztési programokat.
