Varga Mihály: az MNB hatékonynak bizonyul az infláció mérséklésében

A jegybankelnök beszédében kitért arra, hogy a világ vezető jegybankárai tavaly még abban bíztak, hogy a világgazdaságot a reálgazdaságok érdemi lassulása nélkül lehet visszaállítani arra a pályára, ahol a koronavírus-járványt és a különböző háborúkat megelőzően volt, de egy év elteltével erről már senki nem beszél, úgy tűnik, megrekedt a dezinflációs folyamat, és párosult a gazdasági növekedés lassulásával.

A 2020-as éveket követő inflációs hullám szinte példa nélküli, 40 éves rekordok dőltek meg, az OECD-ben 37 országból 21 jelenleg is az inflációs cél fölött van, 8 annak közelében és csak 8 van alatta. Az infláció magasan ragadt, csalódtak, akik azt gondolták, hogy a visszatérés gyors lesz a 2020 előtti szinthez.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt mondta, úgy tűnik, a legfontosabb gazdasági erőközpontok tartósan alatta vannak annak a teljesítménynek, mint ami az elmúlt éveket, évtizedeket jellemezte.

A kínai gazdaság jelentősen lassult, Amerika úgy ahogy tartja magát, Európában versenyképességi problémák vannak, az európai régió az elmúlt hat évtized leggyengébb növekedését mutatja, a német gazdaság harmadik éve recesszióban van, "szemmel láthatóan megütötte" a leválás az olcsó orosz energiáról, a gyorsan növekvő ázsiai piacokról, és várniuk kell azoknak, akik a német fiskális élénkítésben, adósságfék-szabály feloldásában bíztak - jegyezte meg.

Az adósságállományok a második világháború óta nem látott szinten vannak, a globális költségvetési hiány nőtt, amiből az következik, hogy a piacok drágábban finanszíroznak.

A jegybank elnöke hangsúlyozta: a világgazdasági környezet bizonytalanná, kiszámíthatatlanná vált, ebben a helyzetben felértékelődik a stabilitás megőrzése, az MNB ennek szellemében cselekszik és kommunikál.

A devizapiacokon viszonylagos nyugalmi helyzet állt elő, az árfolyam tekintetében is közelebb került az árstabilitás, de az infláció elleni küzdelem még nem ért véget, a legfontosabb továbbra is az, hogy szigorú, óvatos monetáris politikával segítsék az inflációs cél fenntartható elérését - hangoztatta.

Varga Mihály hangsúlyozta, "a magas infláció a legkárosabb gazdasági jelenség", mindenki a saját bőrén érzi, nemzetgazdasági szinten visszafogja a beruházásokat, lassítja a növekedést, a magyar gazdaság felzárkózását. A jegybank azt szeretné, ha a magyar gazdaság növekedési pályán lenne, nagyobb lenne a teljesítménye, gyorsabb a felzárkózása - fűzte hozzá.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy le kell számolni azzal az elképzeléssel, miszerint a gyengébb árfolyam kedvez az exportnak és így a gazdasági növekedésnek. Nem lehet a felzárkózást az árfolyam leértékelésére alapozni - mondta.

A jegybank elnöke Magyarország makrogazdasági helyzetéről azt mondta, az árszabályozások rövid távon mérséklik az inflációt, de az áremelési hajlam a méréseik szerint a vállalatok körében továbbra is magas, az iparcikkek és a piaci szolgáltatások együttes inflációja az árkorlátozások nélkül 5,4 százalék lenne.

A bérfelzárkóztatás fontos és kiemelten jelen volt a gazdaságpolitikában az elmúlt években is, ugyanakkor "figyelmet kell szentelni annak, hogy a gazdaság teljesítőképességével és a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon" - hangsúlyozta.

Közölte, hogy "az Európai Unió 10 legmagasabb inflációjú országa közül 8 kelet-közép-európai". Ebben szerepet játszik a német recesszió, az orosz-ukrán háború és a szankciók, ugyanakkor a korábbi húzó növekedési motor, ami Kelet-Közép-Európában volt, picit visszafogottabb ütemre váltott, a dél-európai mediterrán országok növekedése sokkal impresszívebb volt az elmúlt időszakban.

Az árstabilitás elérését az nehezíti, hogy a 2022-2023-as inflációs hullám során megemelkedtek és tartósan a korábbinál magasabb, 8 százalék körüli szinten ragadtak be az inflációs várakozások, az árstabilitás újbóli és fenntartható eléréséhez kulcsfontosságú lenne ezeknek az inflációs várakozásoknak a horgonyzása és csökkenése - fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt 12 negyedévből 7 alkalommal csökkent a GDP negyedéves bázison, hasonló a rendszerváltozást követően csak a 2007-2008-as világválság alatt fordult elő, és az idei második negyedéves visszafogott konjunktúra is azt mutatja, hogy a helyzet nem pillanatok alatt fog változni.

Az elmúlt 5 évet figyelembe véve a GDP tekintetében Magyarország picit alatta van az EU átlagának és a V3 országok növekedésének, a beruházásoknál viszont jelentős az elmaradás. Felméréseik szerint a vállalatok a gyenge kereslet és az infláció következtében velük maradó magas árszintet jelölik meg a beruházások alacsony szintjének okaként.

A jegybank elnöke jó hírnek nevezte, hogy "a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a válságos években is", a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony. A gyenge konjunktúra azonban egyre inkább megjelenik a munkaerőpiacon is - jegyezte meg.

Pozitívnak nevezte a folyó fizetési mérleg többletét, amely az egyik legmagasabb a régióban, és bíznak abban, hogy a külső kereslet növekedésével a külső egyensúly tovább javul.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a vállalati hitelállomány 2 százalékkal bővült 2025 második negyedévében, amely jócskán elmarad a visegrádi országok 7 százalékos bővülésétől. Azt mondta, megoldást keresnek a vállalati hitelezés élénkítésére.