Vegyesen alakult a visegrádi országok építőipari termelése
A közlemény szerint a szakszövetség a visegrádi országok építőiparának tendenciáit elemezve megállapította, hogy a V4-ek építőipara az elmúlt években nagy kilengéseket mutatott, erős növekedési időszakok után meredek visszaesésekkel, szemben az EU27 átlagával. Ennek oka vélhetően, hogy a visegrádi országokban a többi uniós országhoz képest általában nagyobb az állami megrendelések aránya, amely mindenhol visszaesett.
Felidézték, hogy tavaly a havi volumenváltozásokat figyelembe véve az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest csökkent a visegrádi országok többségében és az unió átlagát tekintve is.
Magyarországon az év első hat hónapjában márciust leszámítva nőtt a termelés volumene, júliustól kezdve azonban Magyarországon is folyamatos volt a csökkenés, ami 2025 első három hónapjában is folytatódott.
Változó teljesítményt mutat Csehország is, ahol 2024 novemberétől a többi visegrádi országhoz és az uniós átlaghoz képest is jelentős volumenbővülést történt. Szlovákiában az építőiparban az utóbbi hónapokban szintén bővülést mértek a megelőző hónapok erős visszaesését követően. Lengyelországban a termelés volumene 2025 januárját leszámítva folyamatosan hanyatló pályán van.
Arra is kitértek, hogy 2021-hez képest a visegrádi országok többségében csökkent az ágazatban az alkalmazottak száma. A V4 országok többsége alulteljesít az uniós átlaghoz képest. Lengyelország 2022 negyedik negyedéve óta, Csehország 2024 második negyedéve óta a 2021-es szint alatt van. Magyarországon volt a legnagyobb a csökkenés a teljes vizsgált időszakban. Szlovákia és az EU átlag mutatott lassú, fokozatos növekedést a vizsgált időszakban.
Kiemelték, hogy mind a visegrádi országokban, mind az EU27-ben jelentős nőttek a bérek 2021 óta. A régión belül Magyarországon volt a legnagyobb a bérnövekedés 2021-hez képest. Lengyelországban szintén erős volt, de elmaradt a hazaitól, a szlovák és a cseh bérnövekedés pedig az uniós átlagot követte.
A termelői árak az unióban és a visegrádi országokban is jelentősen emelkedtek 2021 óta. Magyarországon volt a legmeredekebb, több mint 52 százalékos áremelkedés 2021-hez képest, jóval az EU-átlag felett. Szlovákiában és Lengyelországban is jelentős: 44,6, illetve 33,3 százalékos áremelkedést figyeltek meg tavaly. Csehországban az árak alakulása nagyon hasonló ívet írt le, mint az uniós átlag, amely alacsonyabb volt a többi visegrádi országénál.
