Visszaesett a kínai import
A kínai vámszolgálat szerdán közzétett adatai szerint a behozatal dollárban számolt értéke 0,1 százalékkal csökkent éves bázison. A kínai import ezzel 17 hónapja először esett vissza. Elemzők csupán a bővülés ütemének lassulására számítottak, 8,0 százalékos növekedést valószínűsítve az év első két hónapjában regisztrált, 15,5 százalékos emelkedés után. Az év első két hónapjának adatait a kínai vámszolgálat összesítve teszi közzé annak érdekében, hogy ezzel kiküszöbölje a mozgó dátumú kínai holdújév miatti munkaszünet hatását. Idén az egy héten át tartó munkaszünet január 31-ével vette kezdetét.
A kivitel dollárban számolt értéke 14,7 százalékkal nőtt márciusban éves összevetésben. A növekedés üteme ezzel ugyan meghaladta az elemzők által várt 13,0 százalékot, ám az elmúlt 15 hónap legalacsonyabb szintjére lassult. Utoljára 2020 októberében regisztráltak ennél gyengébb - 11,4 százalékos - bővülést. Az év első két hónapjában a kínai export még 16,3 százalékkal nőtt.
A kínai külkereskedelmi mérleg 47,38 milliárd dolláros többlettel zárt márciusban. Elemzők 22,40 milliárd dolláros szufficitet jósoltak a január-februári, 115,95 milliárd dolláros többlet után.
Az első negyedévben az import dollárban számolt értéke 9,6 százalékkal, az exporté pedig 15,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. Kína ezzel az év első három hónapjában 162,94 milliárd dollár kereskedelmi többletet halmozott fel.
A dollárban denominált adatok azért fontosak, mert az elemzők és befektetők túlnyomó többsége is ezekre alapozza előrejelzéseit és elemzéseit. Jüanban számolva az export értéke 12,9 százalékkal nőtt, az importé pedig 1,7 százalékkal csökkent márciusban éves összevetésben. Kína ezzel a múlt hónapban 300,58 milliárd jüan kereskedelmi többletet halmozott fel. Az idei első negyedévben az export 13,4 százalékkal, az import 7,5 százalékkal nőtt éves bázison számítva. A kínai külkereskedelmi mérleg az év első három hónapjában 10,7 százalékkal javult a múlt év azonos időszakához képest, 9,42 ezer milliárd jüan (1,48 ezer milliárd dollár) többletet felhalmozva.
A dollárban denominált értékek alapján az első negyedévben Kína az Európai Unióba irányuló exportja 23,3 százalékkal nőtt, míg az onnan származó importja 4,5 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Január-márciusban Kína és az EU teljes külkereskedelmi forgalmának értéke elérte a 205,87 milliárd dollárt. Az Európai Unió ezzel Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere volt az idei első negyedévben a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) után, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat.
Kína Oroszországgal folytatott külkereskedelmi forgalmának értéke az első negyedévben 38,17 milliárd dollárra nőtt. Az Oroszországba irányuló kínai export 25,9 százalékkal, az onnan származó import 31,0 százalékkal nőtt január-márciusban éves összevetésben. Li Kuj-ven, a kínai vámszolgálat szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: Kína Oroszországgal és Ukrajnával folytatott külkereskedelmében egyaránt bővülést tartott fenn. Hozzátette: Kína a továbbiakban is a megszokott gazdasági és kereskedelmi együttműködés mellett tart ki más országokkal, beleértve Oroszországot és Ukrajnát is.
