Visszatérés a munkába a nyári szabadságok után: ki állja a PCR tesztet, jár-e alapbér a türelmi időszakra?

A koronavírus-járványra tekintettel az egyes országok más és más intézkedéseket hoznak az adott országban regisztrált járványügyi adatok alapján. Magyarországon a jogszabályok folyamatosan változnak a járványhelyzetnek megfelelően, jelenleg a még alacsony fertőzöttségi adatok miatt viszonylag enyhe szabályok érvényesek a szabadidős tevékenységek során, ugyanakkor több európai országban ismét korlátozások bevezetése vált szükségessé. Magyarországon jelenleg nincsen karanténkötelezettsége a külföldről visszaérkezőknek, ezért a munkáltatónak kell döntenie arról, hogy engedélyezi-e a munkahelyre történő belépést közvetlenül a külföldi nyaralás után.

„A kormány ezidáig az egészségügyi és szociális ágazatban tette kötelezővé a védőoltást a foglalkoztatáshoz, más szektorok esetében ilyen kötelezettség még nincs. Erre tekintettel minden munkáltató maga döntheti el, hogy milyen munkavédelmi intézkedést tart szükségesnek ahhoz, hogy a munkavégzés helyén a fertőzés kockázatát alacsony szinten tartsa” - mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Ennek során érdemes azt is értékelni, hogy a munkavállalók jelentős hányada már rendelkezik természetes vagy védőoltás útján megszerzett védettséggel. Ugyanakkor a még nem védett munkavállalók szempontjából az is fontos körülmény, hogy a védettséggel rendelkezők is képesek megfertőződni és a fertőzést továbbadni.
Mivel a közkedvelt európai nyaralási célpontok - Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Görögország - mind fokozott biztonsági kockázatot jelentő országnak minősülnek, a munkáltatók dönthetnek úgy, hogy a kiutazás előtt tájékoztatást kérnek a célországról és a visszaérkezés időpontjáról is, valamint a külföldi nyaralást követően csak türelmi idővel és/vagy negatív PCR teszttel engedik vissza a dolgozókat a munkavégzési helyükre.

„Fontos tudni, hogy ha a munkaadó csak türelmi időszak után engedi vissza a munkahelyre az érintett munkavállalókat, akkor a munkavállaló ebben a türelmi időszakban nincs betegállományban, és már a szabadságát sem tölti, ezért erre az időre neki alapbér jár, mivel ez a köztes idő állásidőnek minősül. Azokban a munkakörökben, ahol lehetőség van távmunkavégzésre, értelemszerűen nem szükséges türelmi időt beiktatni” - teszi hozzá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC Legal munkajogászai hangsúlyozzák: amennyiben PCR teszt elvégzését írja elő a munkáltató a visszatérés feltételeként, akkor annak költségeit is neki kell viselnie, mivel a jogszabályok ilyen PCR teszt elvégzésére nem kötelezik a munkavállalókat. A PCR teszt eredménye – akár pozitív, akár negatív – a munkavállaló egészségügyi adatának minősül, ezért a munkáltatónak rendelkeznie kell hozzáférhető adatkezelési tájékoztatóval és megfelelő érdekmérlegelési teszttel is, mielőtt az intézkedést bevezeti.