Még nem volt ilyen mélyen az egészségügy

Tótth Árpád - aki július elsejétől irányítja a főigazgatóságot - azt mondta, az emberek a változásra szavaztak áprilisban. Az OKFŐ is teljesen meg kíván újulni, szeretne kovásza lenni annak a folyamatnak, amely megállítja a hanyatlást, stabilizál, majd európai fejlődési pályára állítja az egészségügyet - hangoztatta.

A főigazgatóságon egyértelmű kultúraváltás történt, új attitűdjére a nyitottság, az őszinteség és a partnerség a jellemző, és ezt kívánja katalizálni a teljes egészségügyi ellátórendszerben - tette hozzá. A főigazgató a fontos lépések között említette a decentralizációt és az adminisztráció csökkentését.

Az egészségügy jelenlegi helyzetét úgy jellemezte, hogy az rendkívül alulfinanszírozott, "több sebből vérzik", számos krízist él át. Szakdolgozó- és orvoshiány, forráshiány, alacsony GDP-arányos finanszírozás, kontraproduktív és kusza finanszírozási helyzetek - sorolta a problémákat.

Hozzátette, hogy az "örökölt" egészségügyi rendszer a teljesítményt visszafogó attitűdöt támogatja, és többségében "elképesztően lepusztult" intézményrendszerrel, 50-140 éves elhanyagolt épületekkel rendelkezik. A jelentős problémák között említette az elavult gépparkot és az eszközhiányt.

"A legutolsó nagy uniós tőkeinjekció utáni fejlesztések kifutása 2015-ben történt, ezek az eszközök most járnak életciklusuk végén" - jegyezte meg.

Tótth Árpád kitért arra, hogy óriási a különbség a magán- és a közellátás között, sőt a közellátáson belül az egyetemek és az OKFŐ-höz tartozó kórházak között is.

A menedzsmentek keze az elmúlt években "döbbenetesen" meg volt kötve, nem sikerült befejezni a tervezett integrációt, és majdnem minden Budapesten dől el, "ami nonszensz" - fogalmazott a főigazgató. Szót ejtett arról is, hogy a központi irányítás hektikus volt, miközben a nyíltságot retorzióval fenyegették. Említést tett a felesleges adminisztrációs terhekről és a folyamatosan romló munkakörülményekről is.

"Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, milyen mély az egészségügy krízise, a legfontosabb a nyíltság és az őszinteség, amit remélhetőleg ezzel a konferenciával meg is tudunk kezdeni" - mondta.

Közölte, az új OKFŐ nem elnyomó, hanem kórházi menedzsmenteket felhatalmazó, támogató főigazgatóság kíván lenni, amely kendőzetlenül beszél a hibákról - a sajátjáról is -, valamint közérthetően mutatja be az ellátórendszer állapotát.

Ígérete szerint csökkenteni fogják az adminisztrációs terheket, ugyanakkor zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval, a közforrások pazarlásával, elcsatornázásával, a hivatali, illetve hatalmi visszaélésekkel szemben.

Az eddigi legfontosabb lépések között említette, hogy feloldották a kórházi kommunikációs tilalmat, lazítottak a létszámgazdálkodáson, törtölték a teljesítménybecsléshez kötődő adatszolgáltatást, valamint bizonyos eszközök - mint például a nitrilkesztyűk - kötelező rendelését. Eltörölték a home office és a peren kívüli egyezség tilalmát, valamint elrendelték az illetményeken felüli juttatások szabályozását.

Tótth Árpád beszélt arról is, hogy az OKFŐ erősíteni kívánja megrendelői szerepét. Zajlik az igazgatóságok áttekintése, a szervezeti változások előkészítése, valamint a decentralizáció keretében a regionális irányítási szint megerősítése - sorolta. A főigazgatóság legfőbb fókuszpontjának egy régi-új, a betegbiztonságot szolgáló módszertan alkalmazását nevezte.

A megvalósított lépések között említette, hogy jelentősen nőtt az átláthatóság fontos kórházi adatok publikálásával, elérhetővé tételével. Felállították a regionális ellátásszervezési koordinációs munkacsoportokat, és történt előrelépés az egészségügy digitalizálásában is.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy ágazati fejlesztéspolitikai munkacsoport megalapítását kezdeményezték, hiszen fel kell készülni a következő uniós ciklus forrásainak felhasználására.

Végül elmondta, október elsejétől ellátogatnak az ország valamennyi kórházába. Kiemelten kívánnak foglalkozni az együttműködéssel az egészségügyi szervezetekkel, a digitalizációval, a veszélyhelyzeti reagálóképesség fejlesztésével, az ellátásszervezési és kapacitástervezéssel, valamint a kórházak működőképességének megtartásával az átmeneti időszakban is, az egészségügyi tárca stratégiai munkájának támogatása mellett.

Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke közölte: a problémák mellett észre kell venni azt is, hogy a magyar kórházrendszer működik. A fekvőbeteg-ellátásban évente körülbelül 2,3 millió orvos-beteg találkozót regisztrálnak, ami a magyar kórházak egyik legnagyobb értéke - fogalmazott.

Kiemelte a Magyar Kórházszövetség szerepét a változásokban és a betegek új elvárásaihoz való alkalmazkodásban. "Nemcsak szemlélői, hanem alakítói vagyunk annak, ami a magyar egészségügyben történik" - fogalmazott. Hozzátette, ő olyan magyar egészségügy jövőjében hisz, amely képes egyszerre megőrizni és megújítani önmagát.

Balogh Tamás, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2028-2034-es uniós finanszírozási időszakban várhatóan átalakul az egészségügyi fejlesztések fókusza: a klasszikus infrastrukturális beruházások mellett felértékelődhet a digitalizáció, az adatvezérelt gyógyítás, a válságállóság, a munkaerő megtartása és a mérhető egészségügyi eredmény.

A Magyar Kórházszövetség 38. kongresszusa három napon át tart, az eseményen csaknem 900 egészségügyi szakember, kórházi vezető, döntéshozó tanácskozik az egészségügy legfontosabb aktuális kérdéseiről. A tervek szerint csütörtökön az egészségügyi miniszter is részt vesz a rendezvényen a tárca államtitkáraival együtt.