Zsarolóvírusok: amikor nemcsak az adatok, hanem egy szervezet működése is veszélybe kerül

A zsarolóvírusos támadások módszerei az elmúlt években jelentősen megváltoztak. A bűnözők sok esetben már nem elégednek meg az adatok titkosításával, amellyel megakadályozzák az érintett dokumentumok és rendszerek használatát. Előbb megszerzik és lemásolják a bizalmas információkat, majd azzal is fenyegetik az áldozatot, hogy fizetés hiányában közzéteszik azokat. Ezt a módszert kettős zsarolásnak nevezik.

Rés a pajzson

A támadások egyik gyakori kiindulópontja továbbra is az emberi figyelmetlenségre építő megtévesztés. Egy hitelesnek tűnő elektronikus levél, egy hamis bejelentkezési oldal vagy egy fertőzött melléklet elegendő lehet ahhoz, hogy a támadók hozzáférjenek egy felhasználói fiókhoz vagy eszközhöz.

Ugyanakkor nem minden zsarolóvírus-támadás vezethető vissza egy rossz kattintásra. A bűnözők kihasználhatják az elavult szoftvereket, a nem megfelelően védett távoli hozzáféréseket, a gyenge jelszavakat vagy az informatikai rendszerek biztonsági hiányosságait is.

Miután bejutottak egy szervezet hálózatába, megpróbálhatnak további rendszerekhez hozzáférni, magasabb jogosultságokat szerezni, illetve megakadályozni az adatok egyszerű visszaállítását.

A tényleges zsarolás sokszor csak ezután kezdődik.

Támadás az adatainkért

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) 2026 szeptemberében közzétett jelentésében a zsarolóvírusokat továbbra is a legsúlyosabb rövid távú hatásokkal járó kibertámadások közé sorolta. A jelentés szerint a vizsgált, pénzügyi haszonszerzésre irányuló események 40 százalékában zsarolóvírus telepítése is szerepelt.

A károk messze túlmutathatnak az informatikai eszközök helyreállításának költségein. Egy támadás miatt leállhat a termelés, akadozhat az ügyfélkiszolgálás, sérülhetnek üzleti kapcsolatok, és hosszú időre megrendülhet az ügyfelek bizalma.

Különösen nagy a tét az egészségügyben. Egy kórházban vagy szakrendelőben az informatikai rendszerek kiesése nemcsak adminisztratív nehézséget jelenthet. Az egészségügyi dokumentáció, az időpontfoglalás, a diagnosztikai rendszerek vagy az ellátást támogató alkalmazások elérhetetlensége közvetlenül befolyásolhatja a betegellátás folyamatosságát.

Nem elég a technológiai védelem

A zsarolóvírusok elleni védekezéshez elengedhetetlen a rendszeresen frissített informatikai környezet, a többtényezős azonosítás, a megfelelő jogosultságkezelés és a biztonsági mentések alkalmazása. Utóbbiaknál különösen fontos, hogy a mentések a támadók számára ne legyenek egyszerűen elérhetők, és azokból a rendszerek helyreállítását rendszeresen teszteljék.

Legalább ilyen fontos azonban, hogy a munkatársak felismerjék a gyanús helyzeteket, és tudják, kihez kell fordulniuk, ha rendellenességet tapasztalnak.

Egy kibertámadás ugyanis nem akkor kezd igazán komoly szervezeti problémává válni, amikor az első számítógép működésében hiba jelentkezik, hanem amikor a bizonytalanság miatt az érintettek nem tudják, mit tegyenek.

Ki jogosult döntést hozni? Kit kell értesíteni? Hogyan tájékoztatják a munkatársakat? Milyen információkat kaphatnak az ügyfelek, a betegek vagy a partnerek? Ezekre a kérdésekre egy súlyos incidens közben már sokkal nehezebb megfelelő válaszokat találni.

A felkészülés tehát nem merülhet ki a biztonsági szoftverek beszerzésében. Világos felelősségi körökre, előre kidolgozott eljárásokra, rendszeres gyakorlatokra és megfelelő válságkommunikációra is szükség van.

Az egészségügyi kiberbiztonság emberi oldala a Hétpecsét Egyesület Fórumán

A kiberbiztonsági válsághelyzetekből történő helyreállítás is napirendre kerül a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület 2026. novemberi Információvédelem Menedzselése Szakmai Fórumán.

Farkas János, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Informatikai osztályvezető-helyettese „Felkészülni egy zsarolóvírus másnapjára – esettanulmány” címmel tart beszámolót.

Az előadás témája különösen aktuális, hiszen egy egészségügyi intézményben az informatikai biztonság, a dolgozók felkészültsége és a betegellátás folyamatossága szorosan összefügg. Egy megfelelően felépített helyreállítási stratégia nemcsak a bizonytalanság csökkentését segítheti, hanem azt is, hogy a munkatársak kritikus helyzetben gyorsabban és tudatosabban cselekedjenek, így az ellátás folyamatos maradhasson.

A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület szakmai fórumainak célja, hogy az információvédelem és a kiberbiztonság területén dolgozó szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, bemutassák a gyakorlati megoldásokat, és hozzájáruljanak a hazai információbiztonsági kultúra fejlődéséhez.

_{További információ: www.hetpecset.hu}

_{Forrás: Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.}