Zuhant a kínai ipari vállalatok nyeresége áprilisban

A kínai statisztikai hivatal pénteken azt közölte, hogy az ipari vállalatok nyeresége 8,60 százalékkal esett vissza áprilisban éves összevetésben. Ez a legnagyobb mértékű visszaesés volt 2020 márciusa óta, amikor a koronavírus-járvány legelső felbukkanását követően szigorú korlátozásokat vezettek be országszerte. Márciusban még 12,20 százalékos profitnövekedést regisztráltak.

Az év első négy hónapjában a kínai iparvállalatok nyeresége 2658,23 milliárd jüan (394 milliárd dollár) volt, ami a múlt év azonos időszakához képest 3,5 százalékos növekedés. A bővülés üteme ezzel lassulást mutatott az első negyedévben jegyzett 8,5 százalékhoz képest. A statisztikai hivatal felmérése azokra a vállalatokra terjed ki, amelyeknek a fő tevékenységéből származó éves árbevétele meghaladja a 20 millió jüant (3,15 millió dollár).

A 41 ipari ágazatból január-áprilisban 19-ben regisztráltak profitnövekedést. A nyereség legnagyobb mértékű bővülését a kőolaj- és földgázkitermeléssel, valamint a szénkitermeléssel foglalkozó szektorokban működő iparvállalatok érték el. A nyereség legjelentősebb visszaesését a vasfémkohászattal, valamint a szintetikus szálak előállításával foglalkozó vállalatok esetében mérték.

A tulajdonosi összetétel alapján éves bázison a legnagyobb, 13,9 százalékos mértékben az állami vállalatok nyeresége nőtt, míg a kínai szárazföldön kívüli tulajdonban lévő vállalatok - köztük egyebek mellett a külföldi, valamint a hongkongi kézben lévő cégek -, valamint a magánvállalatok nyeresége zsugorodott az év első négy hónapjában.

Csu Hung, a statisztikai hivatal szakértője az adatokkal együtt közzétett közleményben a járványhelyzet ipari tevékenységre kifejtett, negatív hatását rövid távúnak értékelte. A szakértő szerint bár az ország több részén megjelenő járványgócok számottevő csapást mértek a termelésre, a különböző segítő intézkedések hozzájárulnak majd a helyreállás felgyorsításához.

Peking márciusban 5,5 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki 2022-re, ám e cél elérése egyre nehezebb feladatnak tűnik a szigorú járványkezelési stratégia fenntartása mellett. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szerdán az ország jelenlegi gazdasági problémáit bizonyos szempontokból súlyosabbnak értékelte annál, amikor a járvány első hulláma 2020-ban kihívások elé állította a kínai gazdaságot.