Palkovics: 30 milliárdot lehet megtakarítani a PPP-konstrukció kivezetésével
Legnagyobb eredménye az elmúlt egy évnek, hogy a felsőoktatás minden érintettje - az egyetemi vezetők, az oktatók, a hallgatói érdekképviselet és a fenntartó is - elfogadta a felsőoktatási stratégia irányait, és konszenzus van abban, hogy az átalakításokra szükség van - összegzett. A stratégiában megfogalmazott akciótervek végrehajtása folyamatos: a kancellári rendszer bevezetése, a duális képzés elindítása, a szakjegyzék módosítása például már megtörtént, a szakok tartalmának felülvizsgálata most zajlik, az intézményi struktúra-átalakítás, a PPP-konstrukciók kiváltása vagy a hallgatói kompetenciamérés kidolgozása még előttünk áll - emelt ki néhány fontosabb lépést az államtitkár.
Palkovics László a kancellári rendszert kifejezetten sikeresnek ítélte, és azt mondta: már látszik, hogy a kancellároknak köszönhetően a büdzsék sokkal következetesebben tervezettek, s mára a rektorok és a kancellárok szinte mindenhol problémamentesen és hatékonyan működnek együtt. Azt mondta: a szakok átalakítása körül kialakult helyzet tisztán intézményi érdekből fakadt. A mostani szakrendelet követi a társadalmi és gazdasági elvárásokat, az intézmények megfelelő számú és minőségű szakembert tudnak képezni, akikre a munkaerőpiacon is igény van.
A közszféra és a magánszektor együttműködésében épült beruházások, a PPP-konstrukciók kiváltásáról elmondta: az előirányzat felülről nyitott, ahogy haladnak előre a tárgyalásokon, úgy fog a kormány erre forrásokat biztosítani. Kifejtette: 54 szerződés született, ebből 50 aktív. Utóbbiból 26 esetben valamit tenni kell, ezeket megpróbálják két év alatt kivezetni - jelentette ki, hozzátéve: nem minden szerződés rossz, a fennmaradók finanszírozhatók 2028-ig. Számításaik szerint a mostani ütemezéssel mintegy 30 milliárdnyi megtakarítást tudnak elérni úgy, hogy kétszer 17,5 milliárdot invesztálnak bele az évek folyamán.
A Corvinus egyetemről azt mondta: az intézmény vezetése június végéig készíti el javaslatát arról, hogy milyen formában működnének tovább a jövőben. Önmagában az összevonás, szétdarabolás nem cél, azt kell megvizsgálni, hogyan lehet fenntartható egyetemi struktúrát működtetni. Kitért arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári kara - az élelmiszer-tudományi képzésekkel - csatlakozik a közeljövőben a győri Széchenyi István Egyetemhez, erre mindkét szenátus rábólintott.
Megvizsgálják, hogy a szombathelyi kar leválásával önálló felsőoktatási intézmény működethető-e. Várható a gyöngyösi főiskola integrálódása az egri főiskolába, az előbbi önmagában nem tartható fenn - jelezte. Az államtitkár azt mondta, hogy az agrárképzésen változtatni kell, ugyanis jelenleg 14 helyen zajlik képzés úgy, hogy sok helyen alig van hallgató. Nagyon fontos az intézmények közötti együttműködés és a felesleges párhuzamosságok kivezetése, azaz, hogy az egyetemek, főiskolák képezzenek egymás helyszínein hallgatókat.
Palkovics László az orvosképzés megerősítéséről azt mondta: az infrastrukturális feltételeken javítani kell, mert jelenleg nem tudnak több - akár külföldi - hallgatót oktatni, holott erre igény lenne. Szeretnének 3 intézményben a szakmai képzés gyakorlati készségeinek elsajátítását segítő Skill-laborokat létrehozni, melyre pályázati forrásból összesen 6 milliárd forintot fordítanának. Több oktatóra is szükség lenne, ezért hazahozna külföldön dolgozó orvosokat, akik taníthatnának. Olyan szakembereket is bevonnának a felsőoktatásba, akik nem rendelkeznek ugyan tudományos fokozattal, de magas szintű szaktudással igen.
Ennek lehetőségét biztosítja a mesteroktató kategória - jelezte, hozzátéve: e célra jövő januártól több mint 2 milliárd jelenik meg a Lendület Universitas programban. A forrást 2017-ben tovább növelnék. A pedagógusképzés átalakításának eddigi eredményei pozitívak, külön hangsúlyt kell fektetni a továbbképzésre, amit annak kell végeznie, ahol a képzés történik - értékelt. A kreditalapú finanszírozást most dolgozzák ki, amelynek egyik eleme, hogy kik és hányan végeznek. Ennek bevezetése 2017-től várható - jelezte. Kompetenciatesztet már a most szeptemberben belépő hallgatóknak írniuk kell, ennek részleteit most dolgozzák ki. Ezen a teszten nem lehet megbukni.
A méréssel azt szeretnék elősegíteni, hogy a tanulók reális képet kapjanak saját magukról - mondta az államtitkár, megerősítve, hogy a tesztet a hallgatók tanulmányaik végén is megírják majd, így egyértelmű lesz mindenki számára, hogy az egyetemi évek alatt mennyire fejlődtek a hallgatók képességei. A felsőoktatási törvény módosítását a jövő héten tárgyalja a parlament. A javaslatban kiemelt elemként szerepel a konzisztórium, amelyről azt mondta: a fenntartó nem akar gyeplőt tenni az állami intézmények nyakába.
A testület lényege, hogy erősödjenek az intézmények vállalati kapcsolatai. Emellett azokat a jogköröket, amelyek nem az autonómia körébe tartoznak, és most a fenntartó gyakorol, azokat átruházzák. A jövő évi költségvetésről az államtitkár elmondta: a felsőoktatás támogatása 3,5 százalékkal nő, az intézmények működése pedig már stabil. Kitért arra, hogy megjelenik az alapkutatási finanszírozási elem, és már a struktúraátalakítási alapot sem főként konszolidációra, hanem egy részét kutatási támogatásra tudják majd felhasználni az intézmények. Májusban 27 milliárd forintos plusz támogatást kaptak az egyetemek, főiskolák, amelyet az év végéig különböző fejlesztésekre használhatnak - mondta az államtitkár. (MTI)
