SPAC: Így fektet be Jeff Bezos és Richard Branson
A SPAC egy olyan vállalkozás, amely nem folytat kereskedelmi tevékenységet, nem gyárt termékeket, nem árul semmit, és amely kizárólag egy meglévő vállalat megszerzése céljából történő tőkebevonásra alapítanak az első nyilvános részvénykibocsátás, azaz az IPO (Initial Public Offering) révén.
Mindehhez tudni kell, hogy a SPAC-ok évtizedek óta léteznek, általában intézményi befektetők vagy a Wall Street pénzügyi szakemberei hozzák létre a magántőke vagy fedezeti alapok segítségével. Azonban a népszerűségük tavaly olyan rekordot döntött, amelynek köszönhetően minden korábbinál jobban vonzza az olyan magas rangú vállalatvezetőket, mint Jeff Bezos, az Amazon alapítója, Richard Branson, a Virgin Group alapítója vagy Tilman Fertitta, a Landry’s tulajdonosa. Ráadásul ezek a nagynevű befektetők könnyebben meg tudják győzni az embereket, hogy fektessenek be az adott SPAC-ba. Ezért is nevezik ezeket a társaságokat gyakran „üres csekk-társaságnak” – olvasható a Vespucci Partners kockázatitőkealap-kezelő honlapján.
Tényleg átveszik a befektetési bankok szerepét?
A válasz röviden: igen. Hiszen korábban, ha egy cég fel tudott mutatni olyan mértékű validációt, hogy kilépjen a tőzsdére, akkor általában befektetési bankokkal működött együtt. Aztán jöttek a SPAC-ok, és átalakították a teljes piacot. Gondoljunk csak bele, hogy az olyan mára meghatározóvá váló cégek, mint a Tesla, az Uber vagy az Airbnb úgy léptek tőzsdére, hogy nem voltak profitábilisak. Ebből is jól látszik, hogy a nyilvános tőzsdéken sem feltétlenül az adott vállalat aktuális értéke a mérvadó, hanem az az álom, a vízió, amelyet megfogalmaz, és amelyet képes értékesíteni.
De a SPAC-ek a kockázatitőkealap-kezelőkre is hatással vannak, hiszen nekik az a céljuk, hogy egy adott startuppal relatív rövid időn belül a legnagyobb hozamot generálják egy exit eseményen keresztül, ahol a részvényeiket el tudják adni. Ennek alapjába két módja van: egyrészt felvásárolhatja egy nagyobb piaci szereplő, amely vagy terjeszkedni szeretne, vagy a technológiájára van igénye, másrészt kiléphet a tőzsdére. Ezek által válnak likviddé a tőkelapok kezében lévő részvények. És itt jön be a képbe a SPAC-piac, amely egyfajta harmadik lehetőség, vagy inkább módszer a nyilvános piacokon való megjelenésre – magyarázza Sohajda Júlia, a Vespucci Partners társalapítója. Ráadásul ezek a társaságok felfelé mozdították el a cégértékeket, már csak azért is, mert csak a 2020-as évben háromszáz SPAC alakult világszerte, amelyeknek 24 hónapjuk van arra, hogy felvásároljanak egy céget, ugyanis, ha ez nem sikerül, felszámolásra kerülnek, a részvényeseknek pedig vissza kell adni a befektetett pénzüket – teszi hozzá a szakember.
Több nagy siker sztori is kapcsolódik a SPAC-okhoz
A közelmúltban az egyik leghíresebb, különleges célú felvásárlási társaságokat érintő ügylet Richard Branson Virgin Galactic cégét érintette. A Social Capital Hedosophia Holdings 49%-os részesedést vásárolt a Virgin Galacticban 800 millió dollárért, mielőtt 2019-ben tőzsdére lépett volna. Jeff Bezoson kívül, a Microsoft társalapítója, Bill Gates saját vagyonából, illetve a Breakthrough Energy Ventures alapból fektetett be a QuantumScape nevű, speciális akkumulátor technológián dolgozó cégbe, amelynek a célja olyan nagyobb energiasűrűségű, szilárdtest-akkumulátorok készítése, amelyek átformálhatják az elektromos autózás jövőjét. 2020 őszén jelentették be, hogy az autóiparra fókuszáló befektetési bankkal, a Kensington Capital Acquisitionnal összeolvadás útján tőzsdére lépnek. A technológiájuk olyannyira ígéretesnek tűnik, hogy a cég mellett tette le a voksát a Volkswagen is, amely márka közel 300 millió dollárral szállt be.
De van elrettentő példa is. Amint azt Sohajda Júlia írja cikkében, egy SPAC-ügylet átvilágítása nem olyan szigorú, mint egy hagyományos tőzsdére lépés, ráadásul, amíg egyes ügyletek igen jól teljesítettek, mint például az amerikai DraftKings sportfogadás-szolgáltató, vagy a Virgin Galactic, amelyek részvényárfolyamai a tőzsdére lépés kezdete óta folyamatosan emelkednek, addig több befektetési társaság, például a Renaissance Capital arra figyelmeztet, hogy a befejezett SPAC-ügyletek átlagos hozama elmarad az előzetesen vártakétól. Egyes vélemények szerint ez az üzleti modell időnként jelentős értékromboláshoz is vezet azáltal, hogy a promótereket arra ösztönzi, hogy bármit megtegyenek, még nem is beszéltem. Érdemes tehát jól átgondolt módon befektetni a pénzünket, és nem beleugrani egy-egy túl kockázatosnak tűnő üzletbe.
